Az egészségturizmus makrogazdasági összefüggéseinek vizsgálata

Szerzők

  • Ádám Ruszinkó Budapesti Metropolitan Egyetem
  • Balázs Vajai Soproni Egyetem
  • Attila Donka Kodolányi János Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n1.5

Kulcsszavak:

egészségturizmus, finanszírozás, NEAK, gyógyfürdő, fürdőgyógyászat

Absztrakt

Kutatásunk kiindulópontja az volt, hogy a piaci alapú egészségturisztikai szolgáltatásokon túl az államilag finanszírozott gyógyfürdő-szolgáltatásokat is érdemes megvizsgálni abból a szempontból, hogy a kapcsolódó turisztikai költések mennyiben járulnak hozzá az adott desztináció turizmusának bevételeihez. Vizsgálati eredményeink igazolják a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) gyógyfürdő-finanszírozása újragondolásának szükségességét, hogy a hazai – valódi egyediséget, különlegességet képviselő – gyógyturizmus ismét fellendüljön. A szerzők ezzel a tanulmánnyal a gyógyfürdőkben megvalósuló kezelések támogatási normatívájának emelését kívánják elősegíteni. Az elemzés célja és egyben újszerűsége az olyan együtthatók keresése, amelyek hozzásegítenek a gyógyfürdők – főként gyógyászatok – vendégforgalma alakulásának pontosabb értelmezéséhez. Korábban nem készültek még hasonló vizsgálatok az egészségturizmusban fennálló korrelációkról, csupán idősoros elemzéseket végeztek.

Hivatkozások

AUBERT A. – BERKI M. (2007): A nemzetközi és a hazai turizmus területi folyamatai, piaci tendenciái a globalizáció korában. Földrajzi Közlemények. 55(3). pp. 119–131.

BUDAI Z. – SZÉKÁCS O. (2001): A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző célcsoportok igényei szerint. Turizmus Bulletin. 5(4). pp. 3–6.

ELSTER, D. – SZŐCS, T. – GÁL, N. – HANSEN, B. – VOUTCHKOVA, D. D. et al. (2022): Terminologies and characteristics of natural mineral and thermal waters in selected European countries. Geologija Vilnius. 65(1). pp. 21–46. https://doi.org/10.5474/geologija.2022.002

GUILFORD, J. P. (1965): Fundamental Statistics in Psychology and Education. McGraw-Hill.

JIANG, L. – WU, H. – SONG, Y. (2022): Diversified demand for health tourism matters: From a perspective of the intra-industry trade. Social Science & Medicine. 293. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2021.114630

JUHÁSZ SZ. – KISS K. – KOVÁCS E. – MICHALKÓ G. – SZIVA I. (2018): Nyugat-Dunántúl Termálút – egészségturisztikai termékek termékfejlesztési vizsgálata. Turizmus Bulletin. 18(3). pp. 23–31.

KESAR, O. – RIMAC, K. (2011): Medical Tourism Development in Croatia. Zagreb International Review of Economics & Business. (14)2. pp. 107–134.

KSH (2019): Vendégforgalmi adatok, KSH Tájékoztatási adatbázis, 2019.

LI CASTRI, A. (2009): Thermal baths and wellness in Italy. Press Therm Climat. 146. pp. 265–272.

MILLER, J. (ed) 2016: Austrian Wellness Report. FH Joanneum GmbH. NTS (2021): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030.

OPERTA, M. – BANDA, A. (2015): Thermal mineral water as a natural potential for the development of spa tourism in Bosnia and Herzegovina. International Tourism and Hospitality Management Conference. pp. 67–74.

PEARSON, K. (1895): Notes on Regression and Inheritance in the Case of Two Parents. Proceedings of the Royal Society of London. 58. pp. 240–242.

PREDRAG, V. – ČAVLIN, G. – ČAVLIN, M. (2015): Complementarity in the development of rural tourism with the development of thermal baths, spa and welness tourism. Economics of Agriculture. 1. pp. 259–270.

RUSZINKÓ Á. – DONKA A. (2015): Fürdők jövedelmezőségének összehasonlító elemzése. In: Galambos I. (szerk.): Fürdővárosok. Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület; Magyar Földrajzi Társaság, Budapest. pp. 263–274.

SADOVSKI, A. (2023): Mineral waters in Bulgaria. Ecological Engineering and Environment Protection. 1. pp. 17–26.

SZABÓ Z. – BUJDOSÓ Z. (2022): A magyar fürdők mintázata és idősoros modellezése. In: Szabó Z. – Hojcska Á. E. – Muhi B. – Bujdosó Z. (szerk.): Fürdővárosok kihívásai. Magyar Fürdővárosok Szövetsége, Gyomaendrőd. pp. 15–31.

VITÉZ-DURGULA, J. – DUNAY, A. – THALMEINER, G. – VAJAI, B. – PATAKI, L. (2023): Financial analysis and survival research of the Visegrad Countries’ health industries. Sustainability. 15(16). 12360. https://doi.org/10.3390/su151612360

VOIGT, C. – LAING, J. H. (2013): A way through the maze: exploring differences and overlaps between wellness and medical tourism providers. In: Botteril, D. – Pennings, G. – Mainil, T. (eds): Medical Tourism and Transnational Health Care. Palgrave Macmillan, Hampshire, pp. 30–47.

VYSTOUPIL, J. – ŠAUER, M. – BOBKOVÁ, M. (2017): Spa, Spa Tourism and Wellness Tourism in the Czech Republic. Czech Journal of Tourism. 6(1). pp. 5–26. https://doi.org/10.1515/cjot-2017-0001

YUSOF, N. – ROSNAN, H. – ZAMZURI, N. (2019): Internationalisation process of medical tourism industry in Malaysia, a sequential approach. Revista Publicando. 6(19). pp. 448–462.

Internetes források

Life Class Hotel & Spa, Portorož: http://www.lifeclass.net/en/www.lifeclass.net/en/ Letöltve: 2023. október 21.

Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége: http://www.hah.hu/files/6016/3162/0857/

HOTELSTARS_MINSTSEK_2021.pdfwww. hah.hu/files/6016/3162/0857/HOTELSTARS_MINSTSEK_2021.pdf Letöltve: 2023. október 21.

NEAK Gyógyfürdő forgalmi adatok: http://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/publikus_forgalmi_adatok/gyogyfurdo_forgalmi_adatok www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/publikus_forgalmi_adatok/gyogyfurdo_forgalmi_adatok Letöltve: 2023. október 21.

Terme Krka: http://www.terme-krka.com/us/en/www.terme-krka.com/us/en/ Letöltve: 2023. október 21.

Downloads

Megjelent

2024-03-14

Hogyan kell idézni

Ruszinkó, Ádám, Vajai, B., & Donka, A. (2024). Az egészségturizmus makrogazdasági összefüggéseinek vizsgálata. Turizmus Bulletin, 24(1), 44–53. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n1.5

Folyóirat szám

Rovat

Műhelytanulmányok