A magyar turisztikai térségekbe tervezett DMSZ-modell és a TDM-modell összehasonlító elemzése
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2023v23n2.3Absztrakt
Magyarország Kormánya 2020 végén helyezte hatályba a turisztikai térségek meghatározásáról szóló 429/2020. (IX. 14.) kormányrendeletet. A rendelet egy új turisztikai intézményrendszer kialakítását vetíti elő, ami – a desztinációs logikát követve – több hasonlóságot mutat a korábban már aktívan működő turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) rendszerrel (NTS 2005). A desztinációmenedzsment szervezetekből (DMSZ) álló új ágazatirányítási szint szervezeti modelljét a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 (NTS 2021) tartalmazza. A kutatás elsősorban a 2020-ban kijelölt turisztikai térségek (429/2020. (IX. 14)) földrajzi határait veti össze a korábban kiépített TDM-rendszer működési területével, majd értékeli a két rendszer alapvető hasonlóságait és eltéréseit a szervezeti modell, a feladatellátás és a finanszírozás szintjén primer adatgyűjtés és az NTS 2021 tartalomelemzése alapján.
Hivatkozások
AUBERT A. – BARCZA A. – GONDA T. – HORVÁTH Z. – PÁLFI A. (2017): Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 15–25.
AUBERT A. – BERGHAUER S. – BETÁK N. – MÓKUSNÉ PÁLFI A. – NOD G. ( 2021): Turisztikai szervezetek online marketingtevékenységének vizsgálata – A szlovák-magyar-ukrán (kárpátaljai) példa. In: Mókusné Pálfi A. – Nod G. (szerk.): Interregionális kutatási eredmények a turizmusban: örökségvédelem, intézményrendszer, helyi termékek (Hun-Au-Slo-Ukr). Pécs, Magyarország: PTE TTK FFI Turizmus Tanszék. pp. 49–69.
AUBERT A. – MÓKUSNÉ PÁLFI A. – NOD G. (2022): Együttműködések a turizmusban – formális és informális hálózatok a turizmusban. In: Rátz T. – Michalkó G. – Zsarnóczky M. B. (szerk.): Együttműködés, partnerség, hálózatok a turizmusban. Turizmus Akadémia 11. Székesfehérvár-Budapest. pp. 48–60.
BIEGER, T. (2005): Management von Destinationen (Lehr- und Handbücher zu Tourismus. Verkehr und Freizeit). 6. Auflage. Oldenbourg Wissenschaftsverlag.
BIEGER, T. (2007): Management von Destinationen. Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München.
BUHALIS, D. (2000): Marketing the competitive destination of the future. Tourism Management.21(1). pp. 97–116.
H O R VÁ T H Z. (2020): Turisztikai térhasználat a desztinációfejlesztésben – a Balaton példája. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
KOVÁCS M. (2008). A turisztikai desztináció me-nedzsment rendszerről. In: Hanusz Á. (szerk.): A turizmus szerepe a kistérségek és a régiók felzárkóztatásában: a Nyíregyházán a 2008. május 22-23-án megtartott konferencia előadásai. Nyír-egyháza Város és a Nyíregyházi Főiskola Termé-szettudományi Főiskolai Kar Turizmus és Termé-szettudományi Intézet, Nyíregyháza. pp. 97–102.
LENGYEL M. (2008):TDM működési kézikönyv. Heller Farkas Főiskola, Budapest.
LŐRINCZ K. – SULYOK J. (2017): Turizmusmarke-ting. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MADA R Á SZ E . (2016): Hálózatelemzés a turizmusban – A turisztikai desztinációk szereplőinek kapcsolat -hálózata a Veszprémi Turisztikai Egyesület példáján.Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Veszprém.
M Á HR T. (2019): Innovatív TDM, a turizmus jövője? Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Veszprém.
MEHRING-TÓTH SZ. (2017): Egy helyi TDM szervezet működése és társadalmi tőkéje Baranya megyében. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 2(1). pp. 4–17.
MICHALKÓ G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
NOD G. – MÓKUSNÉ PÁLFI A. – AUBERT A. (2021): Kispadra ültetett desztinációmenedzsment a pandémia félidejében(?). Turizmus Bulletin.21(2). pp. 43–54. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n2.5
PÁLFI A. (2017): A menedzsment szervezettel rendelkező desztinációk jellemzői Magyarországon. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
PECHLANER, H. (2003): Tourismus-Destinationen im Wettbewerb. DUV+Gabler. Verlag, Insbruck.
PISKÓTI I. (2017): A desztinációmarketing hatékonysága: modellek, mérések, trendek és eszközök. Prosperitas. 4(2). pp. 7–43.
SPIEGLER P. (2011): A turisztikai imázselemzés. Turisztikai „tér-képek” a Dél-Dunántúlról. Doktori (PhD) értekezés. PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
STEINECKE, A. (2013): Destinationsmanagement. UTB, Stuttgart.
SZIVA I. (2012): Versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége – „Hol volt, hol nem volt...?” (Co-opetition and the competitiveness of touristic destinations – „Where was, where it was not...?”). Vezetéstudomány – Budapest Management Review. 43(5). pp. 52–60. DOI 10.14267/VEZTUD.2012.05.05.
TŐZSÉR A. (2010): Versenyképes turisztikai desztináció: új turisztikai versenyképességi modell kialakítása. Doktori (PhD) értekezés. Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola, Miskolc.
Internetes források
EUROPEAN COMISSION (2022): Commission finds that Hungary has not progressed enough in its reforms and must meet essential milestones for its Recovery and Resilience funds. https: //ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_7273, Letöltve: 2023. január 12.
KAVOSZ (2020): Széchenyi Turisztikai Kártya.htt-ps://www.kavosz.hu/hitelek/szechenyi-turisz-tikai-kartya/, Letöltve: 2022. november 10.
LŐRINCZ K. – RAFFAY Á. – HAJMÁSY GY. (2014): A turisztikai desztináció menedzsment rendszer gazdasági fenntarthatósága Magyarországon. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar. Veszprém. https://www.gtk.uni-pannon.hu/wp-cont-ent/uploads/2015/03/TDM_fenntarthatosag_Lorincz_Raffay_Hajmasy_2014november.pdf, Letöltve: 2022. augusztus 28.
MAGYAR TDM SZÖVETSÉG (2022): https: //td-mszovetseg.eu/tdmsz/tagsag, Letöltve: 2022. augusztus 24.
MAGYAR TDM SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA (2017): www.tdmszovetseg.hu/alapszabaly, Letöltés ideje: 2022. július 15.
MTÜ (2020): 11 turisztikai térség és településlista.Magyar Turisztikai Ügynökség. https://mtu.gov.hu/cikkek/11-turisztikai-terseg-terkep-es-tele-puleslista-1918/, Letöltve: 2020. november 1.
NAGY ZS. – MOHAY Á. (2011): Az operatív programokból nyújtott létező támogatási programok, illetve az azokból kiírt pályázati felhívások. https://view.officeapps.live.com/op/view.aspx?src=https%3A%2F%2Ftvi.kormany.hu%2Fdownload%2Fe%2Ff7%2F50000%-2FAz%2520Operat%25C3%25ADv%2520Programokb%25C3%25B3l%2520ny%25C3%25BAjtott%2520l%25C3%25A9t-ez%25C5%2591%2520t%25C3%25A1mogat %25C3%25A1si%2520programok%2520(2).docx&wdOrigin=BROWSELINK, Letöltve: 2022. augusztus 10.
NTS (2005): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013). Magyar Turisztikai Hivatal, Budapest. https://2010-2014.kormany.hu/download/4/5c/20000/NemzetiTurizmusfejlesztesiStrategia.pdf, Letöltve: 2022. augusztus 10.
NTS (2017): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest. https://www.edutus.hu/wp-content/uploads/2020/10/Nemzeti-Turizmusfejlesztasi-Stratagia-2030.pdf, Letöltve: 2022. augusztus 10.
NTS (2021): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0. Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest. https://mtu.gov.hu/cikkek/strategia, Letöltve: 2022. augusztus 10.
TRADING ECONOMICS (2022): https: //tradingeconomics.com/hungary/current-account, Letöltve: 2023. február 13.
TURIZMUS.COM (2016): Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség általános vezérigazgató-helyettesének beszéde. (2016. december 1.). XVI. Országos TDM Konferencia, Mórahalom.
TURIZMUS.COM (2020): Magyarországon 11 turisztikai térséget nevesített a kormány. Könnyid László sajtónyilatkozata. https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/magyarorszagon-11-turisztikai-terseget-nevesitett-a-kormany-1171666, Letöltve: 2022. augusztus 10.
