Ki nem használt egyszerűsítési lehetőségek a magyar személyijövedelemadó-rendszerben
Kulcsszavak:
optimális adóztatás, adóterhelési görbe, személyijövedelemadó-rendszer, szimulációs rendszerek, H21, C61, K34Absztrakt
A tanulmány – tekintettel a jelenlegi rendszer egyszerűsített alapelemeire is – a magyar személyijövedelemadó-rendszer korábbi éveinek összetételére vonatkozó egyszerűsítési lehetőségeket úgy vizsgálja, hogy emellett a rendszer adóterhelési görbéi a lehető legkevésbé változzanak. Az elemzésben a felállított elméleti, egyszerűsített adómodell adóterhelési függvényeit illesztjük a valós adórendszer görbéihez, amelynek során az elméleti modell paramétereit számítógépes program határozza meg. A modern magyar jövedelemadóztatás bevezetése óta – a tanulmányban is vizsgált alapelemeit tekintve – a rendszer sokáig a legkülönfélébb módosításoknak volt kitéve. E változások éveiből néhányat kiválasztva elemzi a dolgozat az egyszerűsítési lehetőségeket annak érdekében, hogy újra feltehessük a kérdést: szükséges-e mindenáron – esetleg a minél méltányosabb jövedelemadó-rendszer elérése érdekében – bonyolult adórendszereket fenntartani. Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy egyszerűbb elméleti rendszerünk az adott esetben soksávos, esetleg bonyolult adójóváírást tartalmazó, az elméleti rendszerhez képest akár több kedvezményt alkalmazó magyar adózási évek elemeit is jellemzően jó közelítéssel helyettesíteni tudta volna. Ennek alapján tehát a távolabbi jövőre nézve is fontos lehet a személyijövedelemadó-rendszerek (ki)alakítása során a rendszer kifinomult méltányosságát az egyszerűsítési lehetőségek matematikai szemüvegén keresztül is megvizsgálni.
Hivatkozások
Baksay G., Csomós B. (2014). Az adó- és transzferrendszer 2010 és 2014 közötti változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével. Köz-gazdaság, (4), 31–59. oldal
Balogh L. (2013). Adórendszer kritériumok – adóreformok. In: Bánfi, T., Kürthy, G. (ed.) Pénz, világpénz, adó, befektetések. Tanulmánykötet, Budapest, 135–164. oldal
Bánfi A. (2011). Egyszerű adórendszer – méltányos adóztatás. In: Bánfi, T., Balogh, L. (ed.) Adózó munkaadók és adózó munkavállalók a korrupciómentes gazdaságban. Tanulmánykötet, Béta Book Kft. Budapest, 83–101. oldal
Diamond, P. A. (1998). Optimal Income Taxation: An Example with a U-Shaped Pattern of Optimal Marginal Tax Rates. American Economic Review, 88, pp. 83–95
Erdélyi A. (ed., 2020). Elemzés – Az állam mérete, a centralizációs ráta, az újraelosztási ráta alakulása, az állam által folytatott adópolitika hatása a versenyképességre, valamint az anticiklikus gazdaságpolitika alakulására. Állami Számvevőszék, 2020. november
Farhi, E., Gabaix, X. (2020). Optimal Taxation with Behavioral Agents. American Economic Review, 110 (1), pp. 298–336, https://doi.org/10.1257/aer.20151079
Gáspár A. (2014). A személyi jövedelemadó rendszerének alakulása Magyarországon (1988–2014). ECONOMICA, 2014(2), 23–33
Giday A. (2017). Melyik adónk legyen egykulcsú? Pénzügyi Szemle, 62(2), 131–151. oldal
Heady C. (1993). Méltányosság és hatékonyság: összeütköző elvek személyijövedelemadó-rendszerek tervezésekor. In: Semjén A. (ed.) Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociálpolitikai Értesítő (1993/1–2.), MTA Szociológiai Intézet, Budapest, 215–227. oldal
Heathcote, J., Tsujiyama, H. (2019). Optimal Income Taxation: Mirrlees Meets Ramsey. Federal Reserve Bank of Minneapolis, Staff Report 507
Ilonka M. (2004). Az adózás története az őskortól napjainkig. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest Juhász I. (2019a). Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 1. https://ado.hu/ado/az-adoreform-es-az-azota-eltelt-idoszakszemelyi-jovedelemado-1/
Juhász I. (2019b). Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 2. https://ado.hu/ado/az-adoreform-es-az-azota-eltelt-idoszakszemelyi-jovedelemado-2/
Kürthy G. (2010). Az egyszerű adórendszer In: Bánfi, T. (ed.) Adózó munkaadók és adózó munkavállalók a korrupciómentes gazdaságban. Tanulmánykötet, Beta Book Kkt. Budapest, 49–70. oldal
Lentner Cs. (2018). Az adórendszer és a közpénzügyek egyes elméleti, jogszabályi és gyakorlati összefüggései. Új Magyar Közigazgatás – Különszám, 2018. október, 11–18. oldal
Mirrlees, J. A. (1971). An Exploration in the Theory of Optimum Income Taxation. Review of Economic Studies, 38, pp. 175–208
Parragh B., Palotai D. (2018). Az ösztönző adórendszer felé. Pénzügyi Szemle, 63(2), 201–220. oldal
Saez, E. (2001). Using Elasticities to Derive Optimal Income Tax Rates. Review of Economic Studies, 68, pp. 205-229
Semjén A. (2006). A mai magyar adórendszer. Jellegzetességek, problémák, kihívások. In: Előmunkálatok a társadalmi párbeszédhez. Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest, 215–230. oldal
Szabóné Bonifert É. (2020). Egyszerűsítési lehetőségek a visegrádi országok személyijövedelemadó- rendszereiben. Pénzügyi Szemle, 65(4), 531– 553. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_4_6
Varga J. (2017). Az adóteher-csökkentés és a gazdaság kifehérítésének pályája Magyarországon 2010 után. Pénzügyi Szemle, 62(1), 7–20. oldal
Központi Statisztikai Hivatal: Gazdaságilag aktívak, bruttó átlagkereset, reálkereset (1960–). https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qli001.html
Public Sector, Taxation and Market Regulation /Taxation/ Tax wedge decomposition, http://stats.oecd.org
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
