Trends in Trade Openness  and Inflation Volatility Across  European Countries

Raafat Abou Saad

doi:10.35551/PFQ_2026_1_3

Szerzők

Raafat Abou Saad Budapest University of Economics and Business https://orcid.org/0009-0009-6286-8925

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2026_1_3

Kulcsszavak:

globalizált piacok, pénzügyi rugalmasság, regresszióelemzés, trendelemzés, inflációs ingadozások, F62, E31, F43

Absztrakt

Ez a kutatás kvantitatív módon vizsgálja a globalizáció és a pénzügyi instabilitás közötti kapcsolatot, két változóra összpontosítva: a GDP kereskedelmi nyitottságára és az inflációs volatilitásra (amelyet az éves CPI-változásokkal közelítenek) hat fejlett és fejlődő európai országban 2013 és 2023 között. A kutatás a kereskedelmi nyitottság és az infláció stabilitása közötti empirikus kapcsolatot mutatja be, anélkül, hogy más tényezőket, például a monetáris politikát vagy a tőkeáramlásokat is figyelembe venné. Vizsgálja a globalizáció és a pénzügyi instabilitás közötti kérdéses kapcsolatot a kiválasztott gazdasá-gokban, betekintést nyújtva azok eltérő sebezhetőségébe. Megbízható forrásokból gyűjtött másodlagos adatok alapján Pearson-korrelációt, regresszióelemzést és trendelemzést végeztünk e dinamikák megállapítására. Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy a kereskedelmi nyitottság és az inflációs ingadozások között erősebb pozitív kapcsolat figyelhető meg a fejlett országokban, főként Franciaországban és Németországban, mint a fejlődő országokban, köztük Magyarországon és Romániában, ahol inkább szinkronizált tendenciák voltak megfigyelhetők. Ezek az eredmények leíró jellegű bizonyítékot nyújtanak a kereskedelmi nyitottság és az inflációs volatilitás közötti kapcsolat országszintű különbségeire vonatkozóan. Ezek inkább további kutatások alapjául szolgálnak, mintsem határozott politikai következtetések levonására.

Hivatkozások

Asongu, S. A., Koomson, I., & Tchamyou, V. S. (2017). Financial globalisation uncertainty/instability is good for financial development. Research in International Business and Finance, 41, 280–291. https://doi.org/10.1016/j.ribaf.2017.04.002

Azzimonti, M., De Francisco, E., & Quadrini, V. (2014). Financial globalization, inequality, and the rising public debt. American Economic Review, 104(8), 2267–2302. https://doi.org/10.1257/aer.104.8.2267

Brülhart, M. (2011). The spatial effects of trade openness: A survey. Review of World Economics, 147, 59–83. https://doi.org/10.1007/s10290-010-0063-0

Bublyk, I. (2023). The impact of some external factors on financial instability in Ukraine. Fìnansi Ukraïni.

Ceyhan, T., Gülcan, N., & Gürsoy, S. (2023). Analysis of the relationship between trade openness and inflation: Evidence from MIKTA countries. İktisadi İdari ve Siyasal Araştırmalar Dergisi, 8(21), 327–338.

Gaies, B., Goutte, S., & Guesmi, K. (2019). What interactions between financial globalization and instability? Growth in developing countries. Journal of International Development, 31(1), 39–79. https://doi.org/10.1002/jid.3356

Hay, C. (2007). Globalisation’s impact on states. In J. Ravenhill (Ed.), Global political economy (3rd ed., pp. 219–247). Oxford University Press.

Hryhoruk, I., & Moskvichova, O. (2019). Features of financial strategy of the enterprise in conditions of economic instability. Zeszyty Naukowe Wyższej Szkoły Humanitas. Zarządzanie, 1(1), 43–55.

Lin, P. C., Huang, H. C., & Liu, X. (2022). Openness-inflation nexus in alternative monetary regimes. Studies in Nonlinear Dynamics & Econometrics, 26(1), 35–53.

Labonte, M., & Makinen, G. E. (2008). Inflation: Causes, costs, and current status. Congressional Research Service.

McGrew, A. (2007). The logics of globalization. In J. Ravenhill (Ed.), Global political economy (3rd ed., pp. 89–117). Oxford University Press.

Orlowski, L. T. (2008). Stages of the 2007/2008 global financial crisis: Is there a wandering asset-price bubble? Economics Discussion Paper, 2008-43.

Özçağ, M., & Bölükbaş, M. (2018). The relationship between trade openness and inflation: An analysis for Turkey within the framework of the Romer Hypothesis. Journal of Finance, 174, 112–130.

Shah, I. A., & Lavanya, A. (2022). The openness-inflation puzzle: An asymmetric approach. Macroeconomics and Finance in Emerging Market Economies, 15(2), 125–139. https://doi.org/(insert DOI if available)

Sklias, P., & Maris, G. (2013). Globalization and the instability of global financial markets. (Ensure accurate journal and publication details.)

Sudjono, S. (2024). The effect of financial globalization on economic instability: The case of the global financial crisis. (Ensure accurate journal and publication details.)

Wagner, H. (2005). Globalization and financial instability: Challenges for ex

monetary policy. International Journal of Social Economics, 32(7), 616–638. https://doi.org/10.1108/03068290510595135

Wagner, H. (2001). Implications of globalization for monetary policy. IMF Working Paper, WP01/184.

World Bank. (n.d.). Inflation, consumer prices (annual %). World Bank Open Data. Retrieved from https://data.worldbank.org/indicator/FP.CPI.TOTL.ZG

World Bank. (n.d.). Trade (% of GDP). World Bank Open Data. Retrieved from https://data.worldbank.org/indicator/NE.TRD.GNFS.ZS?end=2022&start=1960&view=chart

Yang, X., Yan, W., & Hao, X. (2024). Can trade openness be responsible for rising domestic inflation? Insights from three decades of research. Applied Economics, 1–16.