Hogyan integrálható a tudományos tudás a biodiverzitás-politikába? – Egy globális, egy európai és egy magyar eset összevetése
DOI:
https://doi.org/10.14267/kov.2022e15Kulcsszavak:
tudomány-politika interakció, biodiverzitás, ökoszisztéma-szolgáltatások, közpolitikai döntéshozatal, közös tudásteremtés, Science-Policy Interface, biodiversity, ecosystem services, policy decision making, knowledge co-creationAbsztrakt
Az egymással összefonódó, és napjainkban egyre kritikusabbá váló ökológiai-társadalmi problémák mindeddig sajnos kevés érdemi politikai beavatkozáshoz vezettek. Ez azt jelzi, hogy a tudomány és politika közötti interakció – hiába kap egyre nagyobb figyelmet a szakirodalomban és a politikában egyaránt – jelentős korlátokkal bír a tényleges szakpolitikai döntéshozatal informálása és befolyásolása terén. Ez az írás három, a biodiverzitás politika eltérő szintjein működő, a tudomány-politika közti interakciót intézményesítő esetet hasonlít össze, egy hároméves, kvalitatív-etnográfiai módszereket alkalmazó kutatási projekt eredményeire alapozva. Az eseteket a szervezeti struktúrák és folyamatok, a kutatói szerepek és elvárások, valamint a hatalmi viszony mentén elemzem, és arra keresem a választ, hogy milyen tényezők határozzák meg ezen interakciós platformoknak a döntéshozatalra gyakorolt hatásait. A kutatás nem csak az alapvető nehézségeket segít azonosítani, de néhány lehetséges megoldásra is rávilágít. A kutatói kapacitások és készségek fejlesztését, valamint a tudomány-közpolitikai párbeszéd intézményi reformját gyakran emlegeti a szakirodalom lehetséges kiút gyanánt. E tanulmány azonban amellett érvel, hogy a kutatói oldalra fókuszáló reformok nem fogják tudni érdemben növelni a tudomány-közpolitikai párbeszéd hatásosságát, amíg a politikai döntéshozatal változatlan struktúrák és folyamatok mentén működik tovább.
The lack of meaningful responses by governments to the coupled socioeconomic and ecological crises of today indicates that the science-policy interface – despite becoming increasingly well-known and respected – is faced with significant challenges in terms of informing and influencing government action and policy trajectories. This paper shares some reflections from a three-year period of case-study research which compared three biodiversity-related science-policy interfaces. The cases are analysed through three different lenses: the internal structures and process of the interfaces, the roles and expectations of participating researchers, and the power dynamics among the key actors. The case studies help us better understand the main challenges faced by the science-policy interface and highlight some potential ways forward. Capacity building and structural or procedural reforms to science-policy interfaces are often mentioned in the literature, and examples of such interventions are already known. This contribution argues, however, that such reforms cannot lead to significant improvements in the policy impact of science if governance processes and political decision-making remain the same.
Hivatkozások
Báldi A.–Palotás B. (2021): How to diminish the geographical bias in IPBES and related science? Conservation Letters 14 (1), p.e12786
Bednarek, A. T. et al. (2018): Boundary spanning at the science–policy interface: the practitioners’ perspectives; Sustainability Science 13 (4), 1175–1183.
Berényi E.–Erőss G.–Neumann E. (szerk.) (2013): Tudás és politika: A közpolitika-alkotás gyakorlatának nyomában; L’Harmattan Kiadó, Budapest
Boda Zs. (2021): Ki dönt? Kormányzási stílusok és közpolitikai változás Magyarországon 2002–2014; MTA Doktori értekezés tézisei. Budapest
Brown, C.–Kovacs, E. K.–Zinngrebe, Y.–Albizua, A.–Galanaki, A.–Grammatikopoulou, I.–Herzon, I.–Marquardt, D.–McCracken, D.–Alkan Olsson, J.–Villamayor-Tomas, S. (2019): Understanding farmer uptake of measures that support biodiversity and ecosystem services in the Common Agricultural Policy (CAP); An EKLIPSE Expert Working Group report. Centre for Ecology & Hydrology, Wallingford
Colglazier, E. W. (2020): Response to the COVID-19 pandemic: catastrophic failures of the science-policy interface; Science and Diplomacy 9, https://www.sciencediplomacy.org/editorial/2020/response-covid-19-pandemic-catastrophic-failures-science-policy-interface
(2022.05.20-i állapot szerint.)
Costanza, R.–De Groot, R.–Braat, L.–Kubiszewski, I.–Fioramonti, L.–Sutton, P.–Farber, S.–Grasso, M. (2017): Twenty years of ecosystem services: how far have we come and how far do we still need to go? Ecosystem Services 28, 1–16.
EC (2011): The EU Biodiversity Strategy to 2020;
https://ec.europa.eu/environment/nature/info/pubs/docs/brochures/2 020%20Biod%20brochure%20final%20lowres.pdf (2022.05.20-i állapot szerint.)
Funtowicz, S. O.–Ravetz, J. R. (1993): Science for the post-normal age; Futures 25 (7), 739–755.
Glavovic, B. C.–Smith, T. F.–White, I. (2021): The tragedy of climate change science; Climate and Development, megjelenés alatt, https://doi.org/10.1080/17565529.2021.2008855
Gluckman, P. D.–Bardsley, A.–Kaiser, M. (2021): Brokerage at the science–policy interface: from conceptual framework to practical guidance; Humanities and Social Sciences Communications 8 (1), 1–10.
Gordon, I.–Lewis, J.–Young, K. (1993): Perspectives on policy analysis; in. Hill, M. (szerk.): The policy process: a reader; 5–9.
Görg, C.–Wittmer, H.–Carter, C.–Turnhout, E.–Vandewalle, M.–Schindler, S.–Livorell, B.–Lux, A. (2016): Governance options for science–policy interfaces on biodiversity and ecosystem services: comparing a network versus a platform approach; Biodiversity and Conservation 25 (7),1235–1252.
Gustafsson, K. M.–Díaz-Reviriego, I.–Turnhout, E. (2020): Building capacity for the science-policy interface on biodiversity and ecosystem services: activities, fellows, outcomes, and neglected capacity building needs; Earth System Governance 4, 100050
Heink, U.–Marquard, E.–Heubach, K.–Jax, K.–Kugel, C.–Neßhöver, C.–Neumann, R. K.–Paulsch, A.–Tilch, S.–Timaeus, J.–Vandewalle, M. (2015): Conceptualizing credibility, relevance and legitimacy for evaluating the effectiveness of science–policy interfaces: challenges and opportunities; Science and Public Policy 42 (5), 676–689.
Higgins, K. (2016): Post-truth: a guide for the perplexed; Nature News 540, 9.
Kalóczkai Á. (2021): Szakértői és döntéshozói bevonás a NÖSZTÉP-ben – Tudásmegosztás és legitimáció; prezentáció a Nösztép zárókonferenciáján
http://www.termeszetem.hu/files/download/documents/document_im g/105 (2022.05.20-i állapot szerint.)
Karcher, D. B.–Cvitanovic, C.–Colvin, R. M.–van Putten, I. E.–Reed, M. S. (2021): Is this what success looks like? Mismatches between the aims, claims, and evidence used to demonstrate impact from knowledge exchange processes at the interface of environmental science and policy; Environmental Science & Policy 125, 202–218.
Kelemen E. (2013): Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése; Doktori disszertáció, SZIE KTDI, Gödöllő
Kelemen E. (é. n.): The science-policy sphere in Central Eastern Europe: A Hungarian case study of knowledge coproduction for environmental policy; kézirat
Kelemen, E.–Pataki, Gy.–Konstantinou, Z.–Varumo, L.–Paloniemi, R.–Pereira, T. R.–Sousa-Pinto, I.–Vandewalle, M.–Young, J. (2021): Networks at the science-policy-interface: Challenges, opportunities and the viability of the ‘network-of-networks’ approach; Environmental Science & Policy 123, 91–98.
Kovács-Hostyánszki A.–Bereczki K.–Czúcz B.–Fabók V.–Fodor L.–Kalóczkai Á.–Kiss M.–Koncz P.–Kovács E.–Tanács E.–Török K. (2019): Nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatás térképezés és értékelés, avagy a természetvédelem országos programja; Természetvédelmi Közlemények 25, 80–90.
Kovács-Krasznai E.–Pataki Gy. (2016): The participation of experts and knowledges in the Intergovernmental Platform on Biodiversity
and Ecosystem Services (IPBES); Environmental Science & Policy 57, 131–139.
Lidskog, R. (2014): Representing and regulating nature: boundary organisations, portable representations, and the science–policy interface; Environmental Politics 23 (4), 670–687.
Lockie, S. (2017): Post-truth politics and the social sciences; Environmental Sociology 3 (1), 1–5.
Lubchenco, J. (2017): Environmental science in a post-truth world; Frontiers in Ecology and the Environment, 15 (1), 3.
Matsumoto, I.–Takahashi ,Y.–Mader, A.–Johnson, B.–Lopez-Casero, F.–Kawai, M.–Matsushita, K.–Okayasu, S. (2020): Mapping the Current Understanding of Biodiversity Science–Policy Interfaces; in. Managing Socio-ecological Production Landscapes and Seascapes for Sustainable Communities in Asia; Springer, Singapore, 147–170.
Molnár Zs.–Babai D.–Varga A.–Demeter L.–Öllerer, K. (2019): A hagyományos, a helyi és a bennszülött tudás az IPBES Globális, illetve Európa és Közép-Ázsia értékelő tanulmányában; Természetvédelmi Közlemények 25, 157–176.
Montana, J. (2019): Co-production in action: perceiving power in the organisational dimensions of a global biodiversity expert process; Sustainability Science 14 (6), 1581–1591.
Norgaard, R. B. (2010): Ecosystem services: From eye-opening metaphor to complexity blinder; Ecological Economics 69 (6), 1219–1227. magyarul: Ökoszisztéma szolgáltatások – Hogyan vált egy szemléletes metafora a lényeg elhomályosítójává? Kovász 15, 61–92.
Palotás B.–Molnár Zs.–Báldi A. (2019): IPBES: a biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások nemzetközi csúcs-szervezete; Természetvédelmi Közlemények 25, 91–111.
Pálné Kovács, I. (2017): Szakértelem, tudásközösségek, önkormányzati reformok; Comitatus: Önkormányzati Szemle 27 (222), 14–23.
Pielke, R. A. Jr. (2007): The honest broker: making sense of science in policy and politics; Cambridge University Press, Cambridge, UK
Raymond, C. M.–Breil, M.–Nita, M. R.–Kabisch, N.–de Bel, M.–Enzi, V.–Frantzeskaki, N.–Geneletti, G.–Lovinger, L.–Cardinaletti, M.–Basnou, C. (2017): An impact evaluation framework to support planning and evaluation of nature-based solutions projects; Report prepared by the EKLIPSE Expert Working Group on Nature-Based Solutions to Promote Climate Resilience in Urban Areas, Centre for Ecology and Hydrology
Salomaa, A. (2018): Co-production for fundamental change: a response to Sutherland et al.; Oryx 52 (4), 617–617.
Sarkki, S.–Tinch, R.–Niemelä, J.–Heink U.–Waylen, K.–Timaeus J.–Young J.–Watt, A.–Neßhöver, C.–van den Hove, S. (2015): Adding ‘iterativity’ to the credibility, relevance, legitimacy: a novel scheme to highlight dynamic aspects of science–policy interfaces; Environmental Science & Policy 54, 505–512.
Sismondo, S. (2017): Post-truth? Social Studies of Science 47 (1), 3–6.
Sullivan, J. M.–Cerny-Chipman, E. B.–Rosenberg, A. A.–Lubchenco, J. (2017): Bridging the science–policy interface: adaptive solutions in the Anthropocene; in. Levin, P. S.–Poe, M. R. (szerk.): Conservation for the Anthropocene Ocean; Academic Press, 3–22.
Sutherland, W. J.–Shackelford, G.–Rose, D. C. (2017): Collaborating with communities: co-production or co-assessment? Oryx 51 (4), 569–570.
Szabó M. (2014): Tudomány és közpolitika; Politikatudományi Szem-le 23 (2), 122–136.
Turnhout, E.–Metze, T.–Wyborn, C.–Klenk, N.–Louder, E. (2020): The politics of co-production: participation, power, and transforma-tion; Current Opinion in Environmental Sustainability 42, 15–21.
Turnhout, E.–Stuiver, M.–Klostermann, J.–Harms, B.–Leeuwis, C. (2013): New roles of science in society: different repertoires of know-ledge brokering; Science and Public Policy 40 (3), 354–365.
Young, J. C.–Waylen, K. A.–Sarkki, S.–Albon, S.–Bainbridge, I.–Balian, E.–Davidson, J.–Edwards, D.–Fairley, R.–Margerison, C.–McCracken, D. (2014): Improving the science-policy dialogue to meet the challenges of biodiversity conservation: having conversations ra-ther than talking at one-another; Biodiversity and Conservation 23 (2), 387–404.
Van den Hove, S. (2007): A Rationale for Science-Policy Interfaces; Futures 39 (7), 807–826.
Varumo, L.–Paloniemi, R.–Kelemen, E. (2020b): Challenges and so-lutions in developing legitimate online participation for EU biodiversity and ecosystem services policies; Science and Public Policy 47 (4), 571–580.
Varumo, L.–Yaneva, R.–Koppel, T.–Koskela, I. M.–Garcia, M. C.–Sozzo, S.–Morello, E.–Dictor, M. C. (2020a): Perspectives on citizen engagement for the EU post-2020 biodiversity strategy: An empirical study; Sustainability 12 (4), 1532.
Visseren-Hamakers, I. J.–Razzaque, J.–McElwee, P.–Turnhout, E.–Kelemen, E.–Rusch, G. M.–Fernández-Llamazares, Á.–Chan, I.–Lim, M.–Islar, M.–Gautam, A. P. (2021): Transformative governance of biodiversity: insights for sustainable development; Current Opinion in Environmental Sustainability 53, 20–28.
Watt, A.–Ainsworth, G.–Balian, E.–Cojocaru, G.–Darbi, M.–Dicks, L.–Eggermont, H.–Furman, E.–Goudeseune, L.–Huybrecht, P.–Kele-men, E. et al. (2018): EKLIPSE: engaging knowledge holders and networks for evidence-informed European policy on biodiversity and ecosystem services; Evidence & Policy: A Journal of Research, De-bate and Practice 15 (2), 253–264.
Wellstead, A. M.–Gofen, A.–Carter, A. (2021): Policy innovation lab scholarship: past, present, and the future – Introduction to the special issue on policy innovation labs; Policy Design and Practice 4 (2), 193–211.
Wyborn, C.–Datta, A.–Montana, J.–Ryan, M.–Leith, P.–Chaffin, B.–Miller, C.–Van Kerkhoff, L. (2019): Co-producing sustainability: reor-dering the governance of science, policy, and practice; Annual Re-view of Environment and Resources 44, 319–346.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Kovász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
