Van-e érték (és értékelés) a haszonelvű morálfilozófián túl?
DOI:
https://doi.org/10.14267/kov.2022e8Kulcsszavak:
értékelés, instrumentális érték, önmagában vett érték, kapcsolódási érték, valuation, instrumental values, intrinsic values, relational valuesAbsztrakt
E kommentár rövid betekintést ad a természet értékelésébe az ökológiai közgazdaságtan uralkodó és mostanában felszínre kerülő megközelítései alapján. Az elmúlt évtizedekben számtalan elméleti újítás és módszertani fejlesztés látott napvilágot, amelyek főként arra irányultak, hogy az uralkodó intézményrendszerbe és döntéshozatali logikába hogyan lehetne becsempészni a természetet mint a döntéshozatal egy meghatározó szempontját. Bár e munka eredményeként mára több olyan döntéstámogató és szakpolitikai eszköz is létezik, amelyik beépíteni próbálja a természet értékét a döntéseinkbe, a döntéshozatal lényegi transzformációja (és világunk fenntarthatóbb pályára állása) mindezidáig elmaradt. Az ökológiai közgazdászok számára az előrelépés a természet-ember viszonyának holisztikusabb megközelítéseiben, a természet értékelésében gyökerező környezeti-társadalmi igazságtalanságok iránti nyitottságban és az értékválasztásokat transzparensen vállaló kutatói és társadalmi szerepvállalásban rejlik.
This commentary provides a brief overview of mainstream and emerging ecological-economics approaches towards the values and valuation of nature. Numerous theoretical and methodological developments have come to light in the last three decades which aim mostly at incorporating the values of nature into dominant institutional structures and decision-making systems as a decisive factor. As a result, policy-support tools and policy instruments have been implemented to operationalize the values awarded to nature in real-life decisions. Nevertheless, the deeper transformation of our decision-making systems (and putting our world on a more sustainable pathway) is still lagging. For ecological economists, the potential way forward lies in advocating for more holistic approaches to nature-human relations, opening up towards recognizing the environmental and social injustices inherent in valuation, and making our value choices transparent within research and beyond.
Hivatkozások
Chan, K. M. et al. (2016): Opinion: Why protect nature? Rethinking values and the environment; Proceedings of the National Academy of Sciences 113 (6), 1462–1465.
Daly, H. E. (2019): Some overlaps between the first and second thirty years of ecological economics; Ecological Economics 164, 106372, magyarul: Az ökológiai közgazdaságtan első és második harminc évének néhány közös témája; Kovász 26, e3, 2022https://doi.org/10.14267/kov.2022e3
Díaz, S. et al. (2015): The IPBES Conceptual Framework — connecting nature and people; Current Opinion in Environmental Sustainability 14, 1–16.
Fletcher, R.–Dressler, W. H.–Anderson, Z. R.–Büscher, B. (2019): Natural capital must be defended: green growth as neoliberal biopolitics; The Journal of Peasant Studies 46 (5), 1068–1095.
Gómez-Baggethun, E.–Kelemen, E.–Martín-López, B.–Palomo, I.–Montes, C. (2013): Scale misfit in ecosystem service governance as a source of environmental conflict; Society & Natural Resources 26 (10), 1202–1216.
Jacobs, S.–Zafra-Calvo, N.–Gonzalez-Jimenez, D.–Guibrunet, L.–Benessaiah, K.–Berghöfer, A.–Chaves-Chaparro, J.–Díaz, S.–Gomez-Baggethun, E.–Lele, S.–Martín-López, B. (2020): Use your power for good: plural valuation of nature–the Oaxaca statement; Global Sustainability 3, e8
Kelemen E. (2011): Árak vagy érvek? Módszertani dilemmák a természet szolgáltatásainak értékelésében; Kovász 15, 33–59.
Marjainé Szerényi Zs. (1999): Megfizethető-e a megfizethetetlen? – A természet pénzbeli értékeléséről az ökológiai közgazdaságtan és egy hazai felmérés tükrében; Kovász 3, 188–198.
Marjainé Szerényi Zs. (2001): A természeti erőforrások pénzbeli értékelése; Közgazdasági Szemle 48, 114–129.
Muradian, R.–Pascual, U. (2018): A typology of elementary forms of human-nature relations: a contribution to the valuation debate; Current Opinion in Environmental Sustainability 35, 8–14.
O’Connor, M.–Spash, C. L. (szerk.) (1999): Valuation and the environment: theory, method, and practice; Edward Elgar Publishing
Parks, S.–Gowdy, J. (2013): What have economists learned about valuing nature? A review essay; Ecosystem Services 3, e1–e10
Ravetz, J. (2004): The post-normal science of precaution; Futures 36, 347–357., magyarul: Az elővigyázatosság posztnormál tudománya; Kovász 19, 2015, 3–18.
Reif, J.–Vermouzek, Z. (2019): Collapse of farmland bird populations in an Eastern European country following its EU accession; Conservation Letters 12 (1), e12585
Ruijs, A.–Vardon, M.–Bass, S.–Ahlroth, S. (2019): Natural capital accounting for better policy; Ambio 48 (7), 714–725.
Tallis, H.–Lubchenco, J. (2014): Working together: A call for inclusive conservation; Nature News 515 (7525), 27.
UNCEEA (2018): Global Assessment of Environmental-Economic Accounting and Supporting Statistics 2017; Background document to the Forty-ninth session of the UN Statistical Commission, 6 – 9 March https://unstats.un.org/unsd/statcom/49th-session/documents/BG-Item3h-2017-Global-Assessment-of-Environmental-Economic-Accounting-E.pdf (2022.04.08-i állapot szerint.)
United Nations (2021): System of Environmental-Economic Accounting – Ecosystem Accounting (SEEA EA); White cover publication, pre-edited text subject to official editing https://seea.un.org/ecosystem-accounting (2022.04.08-i állapot szerint.)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Kovász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
