Gazdasági növekedés: mennyi az elég?
DOI:
https://doi.org/10.14267/kov.2022e7Kulcsszavak:
GDP, gazdasági növekedés, jóllét, nemnövekedés, economic growth, well-being, degrowthAbsztrakt
E rövid reflexió összefoglalja a GDP mint mérőszám legfontosabb kritikáit; a GDP és jóllét közötti gyenge kapcsolat jellemzőit; az elegendő mennyiség fogalmát; és tisztáz két félreértést a jólléttel kapcsolatos alternatív koncepciókról. Ökológiai közgazdászként nem az a feladatunk, hogy még nagyobb aprólékossággal megmutatjuk a GDP és jólét/jóllét közötti gyenge kapcsolatot, hanem az, hogy részletesebben beszéljünk a jó élet olyan alternatív koncepcióiról, amelyek képesek leváltani a jelenleg uralkodó, anyagi fogyasztás által meghatározott társadalmi berendezkedést.
This comment summarizes the main critiques of GDP – the characteristics of the weak relationship between GDP and well-being, and the notion of sufficiency – and clarifies two misinterpretations about well-being concepts in ecological economics. As ecological economists, our task is not to show the weak relationship between GDP and welfare/well-being in even more detail. Our task is rather to discuss alternative concepts of well-being which could be capable of changing current, materialistic and consumption-based social structures.
Hivatkozások
Alexander, S. (2015): Sufficiency Economy; Simplicity Institute, Melbourne
Daly, H. E. (1973): Toward a Steady-state Economy; W. H. Freeman, San Fransisco
Daly, H. E. (2001): A gazdaságtalan növekedés elmélete, gyakorlata, története és kapcsolata a globalizációval; Kovász 5 (1–2), 5–22. eredetileg: Uneconomic growth: in theory, in fact, in history, and in relation to globalization; in. Ecological Economics and the Ecology of Economics: Essays in Criticism; Edward Elgar, Cheltenham, UK, Northampton, MA, USA, 1999, 8–24.
Daly, H. E. (2019): Some overlaps between the first and second thirty years of ecological economics; Ecological Economics 164, 106372, magyarul: Az ökológiai közgazdaságtan első és második harminc évének néhány közös témája; Kovász 26, e3, 2022 https://doi.org/10.14267/kov.2022e3
Debnath, S. (2015): The Impact of Household Structure on Female Autonomy in Developing Countries; The Journal of Development Studies 51 (5), 485–502.
Latouche, S. (2009): Farewell to Growth; John Wiley & Sons, New York
Michalos, A. C. (2017): What Did Stiglitz, Sen and Fitoussi Get Right and What They Get Wrong? in. Michalos, A. C. (szerk.): Development of Quality of Life Theory and Its Instruments; Springer International Publishing, 287–300.
Parrique, T.–Barth, J.–Briens, F.–Kerschner, C.–Kraus-Polk, A.–Kuokkanen, A.–Spangenberg, J. H. (2019): Decoupling Debunked. Evidence and arguments against green growth as a sole strategy for sustainability; European Environmental Bureau https://eeb.org/wp-content/uploads/2019/07/Decoupling-Debunked.pdf (2022.04.08-i állapot szerint.)
Ranis, G.–Stewart, F.–Ramirez, A. (2000): Economic Growth and Human Development; World Development 28 (2), 197–219.
Raworth, K. (2017): Doughnut Economics: Seven Ways to Think Like a 21st-Century Economist; Chelsea Green Publishing
Robeyns, I. (2019): What, if Anything, is Wrong with Extreme Wealth? Journal of Human Development and Capabilities 20 (3), 251–266.
Stiglitz, J. E.–Sen, A.–Fitoussi, J.-P. (2009): Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress,
https://ec.europa.eu/eurostat/documents/8131721/8131772/Stiglitz-Sen-Fitoussi-Commission-report.pdf (2022.04.08-i állapot szerint.)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Kovász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
