Társadalmi és üzleti célok és tevékenységek kombinálása magyarországi társadalmi vállalkozásoknál – Fókuszban a romákat, a nőket és a fogyatékossággal élő embereket támogató szervezetek

Absztrakt

A társadalmi vállalkozások társadalmi és üzleti célokkal és tevékenységekkel együttesen rendelkező kezdeményezések. A társadalmi és üzleti stratégiai irányok hibrid szervezetekben valósulnak meg, ennek potenciális hátrányaival (az üzleti cél kompromittálhatja a társadalmi eredményességet, és a társadalmi cél csökkentheti az üzleti hatékonyságot) és előnyeivel (forrásokat hozhatnak társadalmilag fontos, korábban forráshiányos területekre, és innovatív megoldásokat teremthetnek). Ez a hibriditás a magyarországi társadalmi vállalkozásokban is megjelenik. Cikkünkben bemutatjuk, hogy tizenöt hazai társadalmi vállalkozás milyen lehetőségekkel és nehézségekkel szembesül. A vizsgált vállalkozások három eltérő társadalmi csoportot céloznak meg: nőket, fogyatékossággal élő embereket, és romákat. A legfontosabb tanulság, hogy a társadalmi vállalkozók leginkább a pénzügyi fenntarthatósággal küzdenek, amelynek egyrészt az alapvető forráshiány az oka, másrészt a vállalkozói ismeretek hiányosságai okoznak nehézségeket. Szintén akadály az előítéletekkel szembeni küzdelem, különösen a romák és fogyatékossággal élő személyek esetében. Végül, a társadalmi vállalkozás koncepciójának elfogadottságán és elismertségén is lehetne javítani, ami szintén hozzájárulna a szervezetek fenntarthatóbb működéséhez.

Social enterprises are initiatives with social and business objectives and activities. The latter, as they are manifested in hybrid organizations, are associated with potential disadvantages (having business objectives may compromise social performance, and social objectives may reduce business efficiency) and advantages (channeling resources to socially important, previously underfunded areas, and creating innovative solutions). This hybrid function is identifiable in Hungarian social enterprises. In the article, we describe the opportunities and difficulties faced by fifteen Hungarian social enterprises. The investigated enterprises target three different social groups: women (4), people with disabilities (5), and the Roma (6). The most important conclusion is that social entrepreneurs struggle most with financial sustainability, partly due to a fundamental lack of resources and partly due to a lack of entrepreneurial skills. It is also a challenge to handle prejudice, especially in relation to the Roma and people with disabilities. Finally, the awareness and acceptance of the concept of social enterprises could be improved, thereby contributing to the more sustainable operation of such organizations.