Sajátos szegmensek meghatározása a szabadidős kerékpározók körében
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2023v23n2.1Kulcsszavak:
kerékpározás, kerékpározók szegmensei, szegmentáció, sportfogyasztásAbsztrakt
Az utóbbi években a kerékpározás közkedvelt tevékenységgé vált, a kerékpáros turizmus fellendült, a kerékpárok iránti kereslet emelkedik és a piac egyre erősebben bővül. Jelen kutatás a kerékpáros populáció szegmentált megközelítésére fókuszál, és célja, hogy sajátos szegmenseket azonosítson a szabadidős kerékpározók körében. A kutatás eredményei alapján a szegmentálás a kerékpározók körében is értelmet nyer, hiszen jól körülhatárolható, sajátos tulajdonságokkal, motivációkkal és szokásokkal rendelkező csoportok különíthetők el. A kérdőíves megkérdezés alapján, ami 246 kitöltő válaszát tartalmazza, 4 kerékpáros szegmens azonosítható, melyeknél tudatosság, felkészültség, közösségi aktivitás, rendezvénylátogatás, valamint preferenciák tekintetében mutatkoznak különbségek. Az eredmények gyakorlati szempontból is relevánsak, hiszen a szegmensek jellemzőire alapozva hatékonyabban lehet a kerékpározókat elérni, megszólítani és személyre szabott ajánlatot kínálni számukra.
Hivatkozások
BADLAND, H. – KNUIMAN, M. – HOOPER, P. – GILES-CORTI, B. (2013): Socio-ecological predictors of the uptake of cycling for recreation and transport in adults: Results from the RESIDE study. Preventive Medicine. 57. pp. 396–399. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2013.06.015
BEANE, T. P. – ENNIS, D. M. (1987): „Market Segmentation: A Review”. European Journal of Marketing. 21(5). pp. 20–42. https://doi.org/10.1108/EUM0000000004695
BUDI, D. R. – WIDYANINGSIH, R. – NUR, L. – AGUSTAN, B. – DWI, D. R. A. S. – QOHHAR, W. (2021): Cycling during covid-19 pandemic: Sports or lifestyle? International Journal of Human Movement and Sports Sciences. 9(4). pp. 765–771. https://doi.org/10.13189/saj.2021.090422
CSÓKA L. – HEGEDŰS R. – TÖRŐCSIK M. (2020): Az életstíluscsoportok sportcélú utazásai. Turisztikai és vidékfejlesztési tanulmányok. 5(1). pp. 34–46. https://doi.org/10.15170/TVT.2020.05.01.03
CSÓKA L. (2020): A motivációk és az életstílus hatása a sportfogyasztás területeire. Marketing & Menedzsment. 54(3). pp. 7–16. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.KSZ.III.01
DAMANT-SIROIS, G. – EL-GENEIDY, A. (2015): Who cycles more? Determining cycling frequency through a segmentation approach in Montreal, Canada. Transportation Research Part A: Policy and Practice. 77. pp. 113–125. https://doi.org/10.1016/j.tra.2015.03.028
DAMANT-SIROIS, G. – GRIMSRUD, M. – EL-GENEDY, A. (2014): What’s your type: multidimensional cyclist typology. Transportation. 41(6). pp. 1153–1169. https://doi.org/10.1007/s11116-014-9523-8
DURAN, E. – SEVINC, F. – HARMAN, S. (2018): Cycle tourism as an alternative way of tourism development in Canakkale, Turkey. Journal of Awareness. 3(4). pp. 1–10. https://doi.org/10.26809/joa.2018445552
FAULKS, P. – RITCHIE, B. W. – DODD, J. (2008): Bicycle tourism as an opportunity for re-creation and restoration? Investigating the motivations of bike ride participants. In: Fountain, J. – Moore, K. (eds): Re-creating Tourism: New Zealand Tourism Hospitality Research Conference. Lincoln University. pp. 1–27.
FÜLLER, J. – MATZLER, K. (2008): Customerdelight and market segmentation: An application of the three-factor theory of costumer satisfaction on life style groups. Tourism Management. 29. pp. 116–126. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2007.03.021
HANDY, S. – VAN WEE, B. – KROESEN, M. (2014): Promoting cycling for transport: Research needs and challenges. Transport Reviews. 34(1). pp. 4–24. https://doi.org/10.1080/01441647.2013.860204
HAUSTEIN, S. – MOLLER, M. (2016): Age and attitude: Changes in cycling patterns of different e-bike user segments. International Journal of Sustainable Transportation. 10(9). pp. 836–846. https://doi.org/10.1080/15568318.2016.1162881
HOFMEISTER-TÓTH Á. (2017): A fogyasztói magatartás alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
HOOR, M. (2020): The bicycle as a symbol of lifestyle, status and distinction. A cultural studies analysis of urban cycling (sub)cultures in Berlin. Applied Mobilities. pp. 1–18. https://doi.org/10.1080/23800127.2020.1847396
HORTON, D. (2006): Environmentalism and the bicycle. Environmental Politics. 15(1). 41–48. https://doi.org/10.1080/09644010500418712
JASZCZAK, A. – MORAWIAK, A. – ZUKOWSKA, J. (2020): Cycling as a Sustainable Transport Alternative in Polish Cittaslow Town. Sustainability. 12(12). 5049. pp. 1–23. https://doi.org/10.3390/su12125049
KOTLER, P. (1980): Principles of Marketing. Englewood Cliff’s, New Jersey, Prentice-Hall. pp. 291–309.
KUCUKUSTA, D. – GUILLET, B. D. (2015): Lifestyle segmentation of Spa Users: A Study of Inbound Travelers to Hong Kong. Asia Pacific Journal of Tourism Research. 21(3). pp. 239–258. https://doi.org/10.1080/10941665.2015.1025087
LAMONT, M. – JENKINS, J. (2013): Segmentation of Cycling Event Participants: A Two-Step Cluster Method Utilizing Recreation Specialization. Event Management. 17(4). pp. 391–407. https://doi.org/10.3727/152599513X13769392444666
LI, Z. – WANG, W. – YANG, C. – RAGLAND, D. R. (2013): Bicycle commuting market analysis using attitudinal market segmentation approach. Transportation Research Part A. 47. pp. 56–68. https://doi.org/10.1016/j.tra.2012.10.017
LOIDL, M. – WERNER, C. – HEYM, L. – KOFLER, P. – INNEREBNER, G. (2019): Lifestyles and Cycling Behaviour – Data from a Cross- Sectional Study. Data. 4(4). 140. pp. 1–18. https://doi.org/10.3390/data4040140
LŐRINCZ K. – BANÁSZ ZS. – VIZI I. GY. – PRINCZINGER P. (2020): Kerékpáros turizmus újragondolva – a kerékpáros túraútvonalak és -szolgáltatások iránti kereslet felmérése a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben. Turizmus Bulletin. 20(4). pp. 4–15. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n5.1
MAAS, S. – NIKOLAOU, P. – ATTARD, M. – DIMITRIOU, L. (2021): Classifying bicycle sharing system use in Southern European Island cities: cycling for transport or leisure? Transportation Research Procedia. 52. pp. 565–572. https://doi.org/10.1016/j.trpro.2021.01.067
MALHOTRA, K. N. – SIMON J. (2009): Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
PLUMMER, J. T. (1974): The concept and application of life style segmentation: The combination of two useful concepts provides a unique and important view of the market. Journal of Marketing. 38(1). pp. 33–37. https://doi.org/10.1177/002224297403800106
PRATI, G. – FRABONI, F. – DE ANGELIS, M. – PIETRANTONI, L. – JOHNSON, D. – SHIRES, J. (2019): Gender differences in cycling patterns and attitudes towards cycling in a sample of European regular cyclists. Journal of Transport Geography. 78. pp. 1–7. https://doi.org/10.1016/j.jtrangeo.2019.05.006
REJÓN-GUARDIA, F. – GARCÍA-SASTRE, M. A. – ALEMANY-HORMAECHE, M. (2018): Motivation-based behavior and latent class segmentation of cycling tourists: A study of the Balearic Islands. Tourism Economics. 24(2). pp. 204–217. https://doi.org/10.1177/1354816617749349
RODEN, P. – MARTIN, A. – NASH, R. (2020): Women’s participation in leisure cycling. A Scottish perspective. In: Alvira, D. C. – Raya-Gonzalez, J. (eds): An Essential Guide to Sports Performance. Nova Science Publishers. pp. 227–260.
SOLOMON, M. – RUSSELL-BENNETT, R. – PREVITE, J. (2013): Consumer behaviour: buying, having, being. 3rd edition. Frenchs Forest, N.S.W.: Pearson Education, Australia.
SOMOGYI B. (2018): A kerékpáros turizmus lehetőségei Magyarországon a vasúti kerékpárszállítás adottságainak függvényében. Turizmus Bulletin. 18(3). pp. 32–37. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n3.4
SRIHADI, T. F. – HARTOYO, H. – SUKANDAR, D. – SOEHADI, A. W. (2016): Segmentation of the tourism market for Jakarta: Classification of foreign visitors’ lifestyle typologies. Tourism Management Perspectives. 19. pp. 32–39. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2016.03.005
SZŰCS K. – TÖRŐCSIK M. (2022): Fogyasztói magatartás – Mintázatok, trendek, alkalmazkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
te BRÖMMELSTROET, M. – BOTERMAN, W. – KUIPERS, G. (2020): How culture shapes – and is shaped by – mobility: cycling transitions in The Netherlands. In: Curtis, C. (ed): Handbook of Sustainable Transport. pp. 109–118. https://doi.org/10.4337/9781789900477.00023
TÖRŐCSIK M. – SZŰCS K. – NAGY Á. – LÁZÁR E. (2019): Életstíluscsoportok Magyarországon a digitalizáció korában. Replika. 111. pp. 63–86. http://doi.org/10.32564/111.5
TÖRŐCSIK M. (2007): Vásárlói magatartás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
VAN DER ZWAARD, S. – DE RUITER, C. J. – JASPERS, R. T. – DE KONING, J. J. (2019): Anthropometric Clusters of Competitive Cyclists and Their Sprint and Endurance Performance. Frontiers in Physiology. 10. pp. 1–10. https://doi.org/10.3389/fphys.2019.01276
WICKER, P. – HALLMANN, K. – PRINZ, J. – WEIMAR, D. (2012): Who takes part in triathlon events? An application of lifestyle segmentation to triathlon participants. International Journal of Sport Management and Marketing. 12(1-2). pp. 1–24. https://doi.org/10.1504/IJSMM.2012.051246
XU, H. – Yuan, M. – Li, J. (2019): Exploring the relationship between cycling motivation, leisure benefits and well being. IRSPSDA International. 7(2). pp. 157–171. https://doi.org/10.14246/irspsda.7.2_157
YU, C. (2011): Construction and validation of an e-lifestyle instrument. Internet Research. 21(3). pp. 214–235. https://doi.org/10.1108/10662241111139282
Internetes források
MAKETUSZ (2022): A kerékpáros turizmus a járvány „nyertese”. https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/a-kerekparos-turizmus-a-jarvanynyertese-1179318 Letöltve: 2022. szeptember 14.
MTI (2021): Egyre többen pattannak kerékpárra. https://www.origo.hu/utazas/20210503-egyretobben-pattannak-kerekparra-turizmus.html Letöltve: 2022. szeptember 13.
RÁCZ J. (2020): A járvány miatt kitört a globális bicikliőrület. https://qubit.hu/2020/08/24/ajarvany-miatt-kitort-a-globalis-bicikliorulet Letöltve: 2022. szeptember 13.
