Temporal dimensions of the transformation of the luxury hotel milieu
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n1.2Keywords:
luxury services, luxury hotels, hotel spaces, pandemicAbstract
The emergence of the pandemic has posed global challenges for participants in tourism. Not only were tourist destinations affected, but also scenes of everyday life, and work and the consumer segments of services were forced to change. The luxury goods and services industries have faced huge challenges. Companies, previously producing luxury goods and fashion products have started to produce items of comfortable clothing and even face-masks, whilst leading fragrance companies began to produce disinfectants. Decision-makers responsible for public governance and strategic managers of firms responded to the situation with short- and long-term business strategies. Covid19 has not avoided luxury hotels either: international guests have almost completely disappeared and local residents have become the primary target audience for luxury services.
References
ALBERT TÓTH A. – RECHNITZER J. (2018): A telephelyválasztás lehetőségei a szállodaiparban. Tér és Társadalom. 32(3). pp. 128–142. https://doi.org/10.17649/TET.32.3.3054
AVERMAETE, T. – MASSEY, A. (2013): Hotel Lobbies and Lounges: The Architecture of Professional Hospitality. Interior architecture series. Routledge.
BAERENHOLDT, J. O. – HALDRUP, M. – URRY, J. – LARSEN, J. (2004): Performing Tourist Places. Ashgate.
BERENS, C. (1997): Hotel Bars and Lobbies. McGraw- Hill, NewYork.
BERKI M. (2015): A térbeliség trialektikája. Tér és Társadalom. 29(2). pp. 3–18. https://doi.org/10.17649/TET.29.2.2658
BÓDIS G. (2017): A turizmus láthatatlanságának paradoxona: kommunikációs kihívások. Turizmus Bulletin. 17(3-4). pp. 33–45.
CHOI, Y. K. – SEO, Y. – WAGNER, U. – YOON, S. (2020): Matching luxury brand appeals with attitude functions on social media across cultures. Journal of Business Research. 117. pp. 520–528. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2018.10.003
COUNTRYMAN, C. C. – JANG, S. (2006): The effects of atmospheric elements on customer impression: the case of hotel lobbies. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 18(7). pp. 534–545. https://doi.org/10.1108/09596110610702968
CURTIS, E. (2001): Hotel Interior Structures. Wiley- Academy, London.
DEETER-SCHMELZ, D. – DAWN, R. – MOORE, J. – GOEBEL, D. – SOLOMON, P. (1995): Measuring the prestige profiles of consumers: a preliminary report of the PRECON scale. In: Engelland, B. – Smart, D. (eds): Marketing Foundations for a Changing World: Proceedings of the Annual Meeting of the Southern Marketing Association. Southern Marketing Association, Orlando, FL.
DEETER–SCHMELZ, D. R. – MOORE, J. N. – GOEBEL, D. J. (2000): Prestige clothing shopping by consumers: a confirmatory assessment and refinement of the PRECON scale with managerial implications. Journal of Marketing Theory and Practice. 8(4). pp. 43–58. https://doi.org/10.1080/10696679.2000.11501879
DUBOIS, B. – DUQUESNE, P. (1993): The Market for Luxury Goods: Income versus Culture. European Journal of Marketing. 27(1). pp. 35–44. https://doi.org/10.1108/03090569310024530
DUBOIS, B. – PATERNAULT, C. (1997): Does Luxury Have a Home Country? An Investigation of Country Images in Europe. Marketing and Research Today: The Journal of the European Society for Opinion and Marketing Research. 25. pp. 79–85.
DÚLL, A. (2009): A környezetpszichológia alapkérdései – Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
EMONTSPOOL, J. – WOODWARD, I. (2018): Cosmopolitanism, Markets and Consumption: A Critical Global Perspective. Palgrave Macmillan, London.
FARMAKI, A. – MIGUEL, C. – DROTAROVA, M. H. – ALEKSIC, A. – CASNI, A. C. – EFTHYMIADOU, F. (2020): Impacts of COVID-19 on peer-to-peer accommodation platforms: Host perceptions and responses. International Journal of Hospitality Management. 91. 102663. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2020.102663
FILIMONAU, V. – DERQUI, B. – MATUTE, J. (2020): The COVID-19 pandemic and organisational commitment of senior hotel managers. International Journal of Hospitality Management. 91. 102659. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2020.102659
GLAESER, E. (2020): A város diadala. Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest.
GOFFMAN, E. (1959): The Presentation of Self in Every Day Life. Garden City, Doubleday, New York.
GROSSMANN, G. M. – SHAPIRO, C. (1988): Foreign counterfeiting of status goods. The Quarterly Journal of Economics. 103(1). pp. 79– 100. https://doi.org/10.2307/1882643
HUANG, M. – RUST, R. T. (2018): Artificial intelligence in service. Journal of Service Research. 21(2). pp. 155–172. https://doi.org/10.1177/1094670517752459
HUSIC, M. M. – CICIC, M. (2008): Luxury consumption factors. Journal of Fashion Marketing and Management. 13(2). pp. 231–245. https://doi.org/10.1108/13612020910957734
ILYÉS N. (2017): Láthatatlan turisták Budapest árnyékában – Invisible tourists under the shadow of Budapest. E-CONOM. 6(2). pp. 56–65. https://doi.org/10.17836/EC.2017.2.056
IRIMIÁS A. – JÁSZBERÉNYI M. – MICHALKÓ G. (2019): Az innováció szerepe a turisztikai termékfejlesztésben. In: Irimiás A. – Jászberényi M. – Michalkó G. (szerk.): A turisztikai termékek innovatív fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 9–18.
JAKLE, J. A. (1987): The Visual Elements of Landscape. USA: The University of Massachusettes Press.
JIANG, Y. – WEN, J. (2020): Effects of COVID-19 on hotel marketing and management: a perspective article. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 32(8). pp. 2563–2573. https://doi.org/10.1108/IJCHM-03-2020-0237
JUHÁSZ-DÓRA, K. (2017): Analysis of additional hotel services in the international luxury hotels – a case-study from Budapest. Proceedings of the International Conference on Business Excellence. 11(1). pp. 884–892. https://doi.org/10.1515/picbe-2017-0094
KO, E. – COSTELLO, J. P. – TAYLOR, C.R. (2019): What is a luxury brand? A new definition and review of the literature. Journal of Business Research. 99. pp. 405–413. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2017.08.023
KOVÁCS I. (2009): A szálloda, mint termék. In: Papp I. (szerk.): Szálloda- és vendéglátásmenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 45–82.
KRAMER, D. – LUTZ, R. (1992): Reisen und Alltag – Beiträge zur kulturwissenschaftlichen Tourismusforschung. (Traveling and Everyday Life: Contributions to Tourism Cultural Studies). Frankfurt.
KULCSÁR N. – GROTTE J. (2018): Mit várunk a szállodáktól? – avagy a legmeghatározóbb szegmens számára értéket jelentő tényezők a szállodákban. Turizmus Bulletin. 18(3). pp. 4–14. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n3.1
LAWSON, F. R. (1995): Hotels and Resorts: Planning and Design. Butterworth Architecture Design and Development Guides.
LUNARDO, R. – MOUANGUE, E. (2019): Getting over discomfort in luxury brand stores: How pop-up stores affect perceptions of luxury, embarrassment, and store evaluations. Journal of Retailing and Consumer Services. 49. pp. 77–85. https://doi.org/10.1016/j.jretconser.2019.03.005
McNEILL, D. (2008): The hotel and the city. Progress in Human Geography. 32(3). pp. 383–398. https://doi.org/10.1177/0309132508089096
MICHALKÓ G. – BALIZS D. – KISS É. – FARAGÓNÉ HUSZÁR SZ. – SIK A. – KARÁCSONYI D. (2017): A vidékiesség vonzásában: a nagyvárosi agglomerációk láthatatlan turizmusa Magyarországon. Tér és Társadalom. 31(3). pp. 44–61. https://doi.org/10.17649/TET.31.3.2853
MICHALKÓ G. – ILYÉS N. (2020): A nemkonvencionális turisztikai mobilitás magyarországi sajátosságai, különös tekintettel a turizmusból származó bevételek növelésének lehetőségére., Turizmus Bulletin. 20. Különszám. pp. 6–18. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n4.1
MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2019): Turizmus 3.0 – Támpontok a turizmustörténet legújabb korának megértéséhez. In: Kátay Á. – Michalkó G. – Rátz T. (szerk.): Turizmus 3.0. Kodolányi János Egyetem, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Magyar Földrajzi Társaság. Orosháza- Budapest. pp. 9–14.
MITEV A. (2016): Luxustermékek márkázása. In: Bauer A. – Kolos K. (szerk.): Márkamenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MUNDY, J. (2008): Wide Open Spaces. Hotelier. 20(6). pp. 44–46.
PHAU, I. – PRENDERGAST, G. (2010): Conceptualizing the country of origin of brand. Journal of Marketing Communications. 6(3). pp. 159– 170. https://doi.org/10.1080/13527260050118658
PROSHANSKY, H. M. – O’HANLON, T. (1977): Environmental psychology: Origins and development. In: Stokols, D. (eds): Perspectives on environment and behavior. Springer, Boston, MA. pp. 101–131. https://doi.org/10.1007/978-1-4684-2277-1_4
RÁTZ T. – MICHALKÓ G. (2007): A Balaton turisztikai miliője: a magyar tenger sajátos atmoszférájának turizmusorientált vizsgálata. Turizmus Bulletin. 11(4). pp. 13–19.
RÁTZ, T. – SMITH, M. – MICHALKÓ, G. (2008): New places in old spaces: Mapping Tourism and Regeneration in Budapest. Tourism Geographies. 10(4). pp. 429–451. https://doi.org/10.1080/14616680802434064
RÉGI T. (2017): A turizmus és társadalmi változás kapcsolatának néhány antropológiai és szociológiai értelmezése. In: Régi T. – Rátz T. – Michalkó G. (szerk.): Turizmus és transzformáció. Kodolányi János Főiskola, Orosháza, Budapest.
RIEWOLDT, O. (2002): New Hotel Design. Laurence King Publishing, London.
RUSSELL, J. A. – WARD, L. M. (1982): Environmental psychology. Annual Review of Psychology. 33. pp. 651–688. https://doi.org/10.1146/annurev.ps.33.020182.003251
SARMAH, B. – KAMBOJ, S. – RAHMAN, Z. (2017): Co-creation in hotel service innovation using smart phone apps: an empirical study. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 29(10). pp. 2647–2667. https://doi.org/10.1108/IJCHM-12-2015-0681
SIGALA, M. (2020): Tourism and COVID-19: Impacts and implications for advancing and resetting industry and research. Journal of Business Research. 117. pp. 312–321. https://doi.org/10.1177/0047287504268247
STERCHELE, D. (2020): Memorable tourism experiences and their consequences: An interaction ritual (IR) theory approach. Annals of Tourism Research. 81. 102847. https://doi.org/10.1016/j.annals.2019.102847
TOKODI P. – RITECZ GY. (2020): A turizmusbiztonsággal összefüggő nemzetközi szabályozás. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy. (szerk.): Turizmusbiztonság. Dialóg Campus, Budapest.
TÖRŐCSIK M. (2014): ...már megint más a fogyasztó. In: Hetesi E. – Révész B. (szerk.): „Marketing megújulás” – Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar: Szeged. pp. 382–389.
TÖRŐCSIK M. – CSAPÓ J. (2021): A nemfogyasztás/ nemvásárlás motivációi, értelmezése a turizmusban. Vezetéstudomány. 52(1). pp. 42–55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.1.04
WAKEFIELD, K. L. – BLODGETT, J. G. (1999): Customer response to intangible and tangible service factors. Psychology & Marketing. 16(1). pp. 51–68. https://doi.org/10.1002/(SICI)1520-6793(199901)16:1%3C51::AID-MAR4%3E3.0.CO;2-0
WALLS, A. – OKUMUS, F. – WANG, Y.R. – KWUN, D. J-W. (2011): Understanding the Consumer Experience: An Exploratory Study of Luxury Hotels. Journal of Hospitality Marketing & Management. 20(2). pp. 166–197. http://dx.doi.org/10.1080/19368623.2011.536074
WIRTZ, J. – HOLMQVIST, J. – FRITZE, M. P. (2020): Luxury Services. Journal of Service Management. 31(4). pp. 665–691. https://doi.org/10.1108/JOSM-11-2019-0342
WORSFOLD, K. – FISHER, R. – McPHAIL, R. – FRANCIS, M. – THOMAS, A. (2016): Satisfaction, Value and Intention to Return in Hotels. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 28(11). pp. 2570–2588. https://doi.org/10.1108/IJCHM-04-2015-0195
ZHANG, Y. – XIONG, Y. – LEE, T. J. (2020): A culture-oriented model of consumers’ hedonic experiences in luxury hotels. Journal of Hospitality and Tourism Management. 45. pp. 399– 409. https://doi.org/10.1016/j.jhtm.2020.07.009
ZÁTORI A. (2014): Élményszemlélet a turizmusban: A turisztikai élményteremtés koncepciói. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 51–60.
Internetes források
BCG-ALTAGAMMA (2020): True Luxury Global Consumer Insights. https://image-src.bcg.com/Images/True-Luxury-Global-Consumer-Insight-2020-PR_tcm9-252200.pdf, Letöltve: 2021. április 8.
HORWATH HTL (2018): Co-working Hotels, Industry Report. https://corporate.cms-horwathhtl.com/wp-content/uploads/sites/2/2018/11/IR_COWORKING_ENG.pdf, Letöltve: 2020. november 30.
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2020): Gyorstájékoztató a hazai vendégéjszakák számának alakulásáról. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz2008.html, Letöltve: 2020. november 30.
MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2020a): Üzleti célú turisztikai trendriport. https://info.ntak.hu/hirek/mtu-uzleti-celu-turisztikai-trendriport-2020-oktobereben-budapest-hajduszoboszlo-es-eger-volt-a-legnepszerubb-belfoldi-uticel, Letöltve: 2020. április 20.
MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2020 b): MTÜ Turisztikai Trendriport 2020, Átalakuló utazási piac, a belföld az új külföld. https://turizmus.com/html/data/cikk/117/3486/cikk_1173486/MTU_infografika_2020_trendriport.pdf, Letöltve: 2020. április 20.
SABANOGLU, T. (2020): Gen Y and Z share of global personal luxury good market in 2017 and 2025. https://www.statista.com/statistics/1092048/gen-y-and-z-share-of-global-personal-luxury-good-sales/, Letöltve: 2021. április 8.
