A turisztikai kereslet fejlesztésének lehetséges irányai egy innovatív városban
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n3-4.2Keywords:
turisztikai kereslet-kínálat, Győr, városi turizmusAbstract
A szabadidős turizmus fejlesztésével kapcsolatos kérdések egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek egy olyan városban, ahol a turizmus hazai viszonylatban már jelentősnek mondható, de alapvetően a hivatásturizmus a meghatározó. Győrben a hivatásturizmuson belül elsősorban a külföldi üzleti utazók által generált vendégéjszakák és az ezek kapcsán jelentkező bevételek jelentősek, amelyek nagymértékben függnek a városban működő cégek aktuális beruházásaitól, ezek periodikus hatásaitól. A Győrben üzemelő szállodáknak, vendéglátóhelyeknek, és minden turisztikai szolgáltatónak érdeke és egyben fontos célja is, hogy növelje a szabadidős turizmus részarányát, mellyel szoros összefüggésben csökkenteni tudja függőségét az üzleti turizmus váltakozó intenzitásától. Kutatásunk a győri turizmus egyik fontos fejlesztendő szegmensének, a szabadidős turizmusnak az értékeléséről szól, szekunder és primer források elemzésével, kérdőíves és mélyinterjús kutatással.
References
ALBERT TÓTH A. (2009): A kulturális fesztivá-lok, programok szerepe és jelentősége a szál-lodaiparban. XII. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia, Nyugat-magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Győr. Ta nu l-mánykötet. pp. 486-493.
ALBERT TÓTH A. (2016): Győr-Moson-Sopron megye szállodaipara. XIX. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia, Nyugat-magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Győr.Tanulmánykötet. pp. 579-589.
ASHWORTH, G. J. (1988): Marketing the historic city for tourism. In: Goodall, B. – Ashworth, G. J. (eds.): Marketing in the tourism industry. Croom Heln, Beckenham.
ASHWORTH, G. J. – VOGD, H. (1990): Selling the City: Marketing Approaches in Public Sector Urban Planning. Belhaven Press, London.
BUDAI és BARTA TANÁCSADÓ KFT. (2007): Győr és térsége turizmusfejlesztési stratégiája.
CIBINSKIENEA, A. – SNIESKIENEB, G. (2015): Evaluation of city tourism competitiveness. Procedia - Social and Behavioral Sciences. 213. pp. 105-110.
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT (2016): Győr-Moson-Sopron megye kincsei.
HANCZ G. (2017): A hazai vidéki városok előtt Győr – Az Európai Bizottság a kontinens 168 kulturális és kreatív városát rangsorolta. Kisalföld, K2 melléklet. 2017.10.21. pp. 2-3.
HAPP, É. – ÉKES, SZ. (2014): Hungary. In: Tučková, Z. (ed): The Meaning of Tourism and Tourism Services in the V4 Countries. Georg, Žilina. pp. 6 4 -76.
JAKAB, P. – HAPP, É. (2017): Impact Assessment between the City and the Company Reputation. Economics and Sociology. 10(1). pp. 11-25.
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2008-2016): Turizmus statisztikák. Tájékoztatási adatbázis. www.ksh.hu
LAW, M. C. (1993): Urban Tourism. Attracting Visitors to Large Cities. Mansell Publishing Ltd. London, New York.
MICHALKÓ G. (1999): A városi turizmus elmélete és gyakorlata. MTA, Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
MIKULIC, J. – MILICEVIC, K. – KRESIC, D. (2016): The relationship between brand strength and tourism intensity: empirical evidence from the EU capital cities. International Journal of Culture, Tourism and Hospitality Research. 10(1). pp. 14-23.
MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2017): Magyarország leglátogatottabb települései 2016-ban, a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma szerint. https://mtu.gov.hu/documents/prod/legnepszerubb_telepulesek_2016_vegleges.pdf, Letöltve: 2017. október 22.
PASKALEVA-SHAPIRA, K. A. (2007): New Paradigms in City Tourism Management: Redefining Destination Promotion. Journal of Travel Research. 46. pp. 108–114.
RECHNITZER J. (2016): A területi tőke a városfejlődésben. A Győr-kód. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
RICHARDS, G. (2011): Creativity and tourism: The state of the art. Annals of Tourism Research.38(4). pp. 1225–1253.
RICHARDS, G. (2014): Creativity and tourism in the city. Current Issues in Tourism. 1 7(2). pp. 119-144.
RICHARDS, G. – WILSON, J. (2004): The impact of cultural events on city image: Rotterdam cultural capital of Europe 2001. Urban Studies. 41(10). pp. 1931-1951.
SPIROU, C. (2011): Urban Tourism and Urban Change. Cities in a Global Economy. Routledge, New York.
SUDÁR Á. (2017): Győzelemre szerződtek. Európa Kulturális Fővárosa – Győr nem egyedül, hanem partnerekkel pályázik 2023-ra. Kisalföld.2017.12.13. pp.1-3.
TOKARCHUK, O. – GABRIELE, R. – MAURER, O. (2016): Development of city tourism and well-being of urban residents: A case of German Magic Cities. Tourism Economics. 23(2). pp. 343-359.
TÓTHNÉ KARDOS K. (2015): Győr ma már nem „csupán” iparváros. Polgári Szemle. 11(4-6) pp. 582-592.
VALLS, J. F. – SUREDA, J. – VALLS-TUNON, G. (2014): Attractiveness Analysis of European Tourist Cities. Journal of Travel & Tourism Marketing. 31(2). pp. 178-194.
