Társadalmi innováció a turizmus kontextusában
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n1.5Keywords:
társadalmi innováció, turizmus, Irodalomelemzés, deprivációAbstract
Az állam a szabadidőipar kínálta szolgáltatások közül különösen a turizmushoz való hozzáférés legkülönbözőbb eszközökkel történő biztosításával igyekszik a társadalom életminőségét kedvezően befolyásolni. Annak ellenére, hogy a turisztikai kínálat fogyasztásában érintettek köre egyre tágul, továbbra is tekintélyes a nem utazó háztartásokban élők száma. Mivel a turizmusból való kimaradás hátterében gyakran nem anyagi természetű tényezők húzódnak meg, magának a társadalomnak kell a szabadidő utazással való eltöltését gátló tényezőkkel szembenéznie, megoldást találnia a turizmus depriváltjainak felkarolására. Természetesen a turizmusipar nem csak az utazó, hanem a szolgáltató szerepkörében is képes az életminőséget növelő aktivitások biztosítására, melyhez elsősorban az érintett közösség – empátiára, kreativitásra és összefogásra épülő – innovációjára van szükség. A jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a turizmus és a társadalmi innováció szimbiózisával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmi előzmények mennyiben képesek megalapozni, illetve elősegíteni egy jövőbeli, nagyszabású vizsgálat lefolytatását. Az elvégzett irodalomelemzés eredményei egyrészt igazolták, hogy sikerült egy nemzetközi kitekintésben is fehér foltnak számító problémára fókuszálni, másrészt előre vetítik, hogy a témában az öregedés, a szegénység és az akadálymentesség képezi a legfontosabb kontextuális pilléreket.
References
ABONYINÉ PALOTÁS J. (2004): Az infrastruktúra fogalma és tartalma az egyetemi hallgatók értelmezésében. Földrajzi Értesítő. 53(3-4). pp. 336-345.
BAS, E. – GUILLO, M. (2015): Participatory foresight for social innovation. FLUX-3D method (Forward Looking User Experience), a tool for evaluating innovations. Technological Forecasting & Social Change. 101. pp. 275-290.
BEHRINGER ZS. – KISS K. – RÁTZ T. – TÖRÖK L. (2002): A turizmus mint gazdasági, társadalmi rendszer. In: Török L. – Behringer Zs. (szerk.): Turizmus és vendéglátó ismeretek. Szókratész Kül-gazdasági Akadémia, Budapest. pp. 336-347.
BIRKNER, Z. – MÁHR, T. (2016): Interpreting innovation – in another way. Vezetéstudomány.47(10). pp. 39-50.
BŐGEL GY. (2008): A schumpeteri „teremtő rombolás” módjai az infokommunikációs iparban. Közgazdasági Szemle. 55. április. pp. 344–360.
CAPOOR, B. (2017). A General Theory of Buzz-words: Synergistic Meta-Linguistic Paradigm Shifts. Inquiries Journal. 9(02). Retrieved from http://www.inquiriesjournal.com/a?id=1538
CHENG, M. (2016): Sharing economy: A review and agenda for future research. International Journal of Hospitality Management. 57. pp. 60-70.
CHIKÁN A. (2008): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest.
COLE, S. (2009): Tourism as future. Futures. 41. pp. 335-345.
CUNHA, M. – CUNHA, R. (2003): The interplay of planned and emergent change in Cuba. Interna-tional Business Review. 12. pp. 445-459.
DARCY, S. – DICKSON, T. (2009): A Whole-of-Life Approach to Tourism: The Case for Accessible Tourism Experiences. Journal of Hospitality and Tourism Management. 16. pp. 32-44
DRUCKER, P. (1987): Social innovation - Manage-ment's New Dimension. Long Range Planning.20(6). pp. 29-34.
DUBY, G. (1984): A katedrálisok kora: művészet és társad al om 980 -1420. Gondolat, Budapest.
ERIKSEN, S. – SELBOE, E. (2012): The social orga-nisation of adaptation to climate variability and global change: The case of a mountain farming community in Norway. Applied Geography. 33. pp. 159-167.
FELICETTI, M. (2016): Cultural Innovation and Local development: Matera as a Cultural District. Procedia – Social and Behavioral Sciences. 223. pp. 614- 618.
GADAMER, H. (2003): Igazság és módszer: egy filozófiai hermeneutika vázlata. Osiris, Budapest.
GERSHUNY, J. (1982): Social innovation – Change in the mode of provision of services. Futures. (December). pp. 496-516.
HALL, M. (ed.) (2007): Pro-Poor Tourism: Who Benefits? Perspectives on Tourism and Poverty Reduction. Channel View Publications, Clevedon.
HAVE, R. – RUBALCABA, L. (2016): Social innovation research: An emerging area of innovation studies? Research Policy. 45. pp. 1923-1935.
HEIDEGGER, M. (2007): Lét és idő. Osiris, Budapest.
HERRERA, M. (2016): Innovation for impact: Business innovation for inclusive growth. Journal of Business Research. 69. pp. 1725-1730.
HILL, E. (1975): Future-minded sociologists: social innovation. Futures. (April). pp. 174-175.
ILLÉS S. (2013): Időskori nemzetközi migráció – magyar eset. Tullius Kiadó, Budapest.
KISS G. (2013): A szabadidő-szociológia legújabb trendjei és aktuális problémái. Idővonat – tanulmányok a társadalomtudományok köréből. Kossuth Kiadó, Debrecen.
KISS K. (2015): Boldog boldogtalanok: életminőség a Balkán országokban. Földrajzi Közlemények. 139(4). pp. 288-301.
KSH (2016): Jelentés a turizmus és a vendéglátás 2016. évi teljesítményéről. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur16.pdf, Letöltve: 2017. október 30.
LANDES, D. (1986): Az elszabadult Prométheusz: technológiai változások és ipari fejlődés Nyugat-Európában 1750-től napjainkig. Gondolat, Budapest.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia - elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MOKSONY F. (2002): Fogalomalkotás és tudományos felfedezés: gondolatok Paul Lazarsfeld módszertani filozófiájáról. Szociológiai Szemle. 1. pp. 150-162.
MONT, O. – NEUVONEN, A. – LÄHTEENOJA, S. (2014): Sustainable lifestyles 2050: stakeholder visions, emerging practices and future research. Journal of Cleaner Production. 63. pp. 24-32.
NIKITINA, O. – VORONTSOVA, G. (2015): Aging Population and Tourism: Socially Determined Model of Consumer Behavior in the "Senior Tourism" Segment. Procedia – Social and Behavioral Sciences. 214. pp. 845-851.
PIRENNE, H. (1983): A középkori gazdaság és társadalom története. Gondolat, Budapest.
PISKÓTI I. (2007): Innovációmarketing – marketinginnováció. Miskolci Egyetem, Miskolc.
POL, E. – VILLE, S. (2009): Social innovation: Buzz word or enduring term? The Journal of So-cio-Economics. 38. pp. 878-885.
PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (1998): A turizmus hatásai. Aula–Kodolányi, Budapest–Székesfehérvár.
PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (2011): Social Tourism in Hungary: from Trade Unions to Cinema Tickets. Current Issues in Tourism. 14(5). pp. 459-473.
RAYMAN-BACCHUS, L. – MOLINA, A. (2001): Internet-based tourism services: business issues and trends. Futures. 33. pp. 589-605.
RUSSO, A. – BORG, J. (2002): Planning considera-tions for cultural tourism: a case study of four European cities. Tourism Management. 23. pp. 631-637.
SMITH, M. – DIEKMANN, A. (2017): Tourism and Wellbeing. Annals of Tourism Research. 66. September. pp. 1-13.
STEPCHENKOVA, S. (2012): Content analysis. In: Dwyer, L. – Gill, A. – Seetaram, N. (eds.): Handbook of research methods in tourism. Quantitative and qualitative approaches. Edward Elgar, Cheltenham. pp. 443-458.
SZILÁGYI J. (2006): A kreativitás mint az innováció egyik oki tényezője. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle. 1(6). pp. 39-52.
SZIRMAI V. (2015): Társadalmi jóllét problémák Európában – egy versenyképesebb Európa lehetősége. In: Szirmai V. (szerk.) A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 23-44.
THIEL, C. (1976): Mit jelent a "tudományos fogalom alkotá s". Helikon Világirodalmi Figyelő. 22(4). pp. 569-590.
TIAGO, M. – COUTO, J. – TIAGO, F. – FARIA, S. (2016): Baby boomers turning grey: European profiles. Tourism Management. 54. pp. 13 -22.
TURKER, D. – VURAL, C. (2017): Embedding social innovation process into the institutional context: Voids or supports. Technological Forecasting & Social Change. 119. pp. 98-113.
UNWTO (2017): Tourism Highlights 2016. UNWTO, Madrid.
ZAGONARI, F. (2009): Balancing tourism education and training. International Journal of Hospitality Management. 28. pp. 2-9.
