Az egészségturizmus folyamatainak terminológiai változásai
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n1.4Keywords:
egészségturizmus, gyógyturizmus, wellness turizmus, terminológiaAbstract
Az egészségturizmus térhódítása és iparági növekedése évről évre elég dinamikusan fejlődik ahhoz, hogy az elmúlt évtizedek hazai tapasztalatait összegyűjtve kiértékelésre kerülhessenek a fejlődési folyamatok. A korábbi periódusban a természeti tényezők nyújtotta lehetőségeken túlmenően a kiegészítő szolgáltatások is népszerűbbé váltak. A folyamatokat vizsgálva mára megfigyelhető, például a gyógyturizmuson belül, hogy a gyógyfürdők legnagyobb profitú bevételi forrásai nem az önálló fürdőbelépő jegyek, hanem a hozzájuk kapcsolódó, de külön, helyben is igénybe vehető, magas megtérülést hozó orvosi szolgáltatások, mint a plasztikai sebészet, a keringési betegségek gyógyászata, a szemészet, a meddőségi kezelések, illetve a professzionális fogászat. A külföldi vendégek számára megtévesztő lehet, ha egy szolgáltató a klasszikus szállodai wellness használatot (szauna, konditerem, medence) szolgáltatásként, orvosi jelenlétet is feltételező egészségturisztikai csomagban értékesíti vagy kínálja eladásra. Tekintettel a kedvező nemzetközi pozíció fenntartására, időszerűvé vált, hogy a hazai egészségturizmusban érdekeltek közös terminológiai szabványosítást végezzenek, amelynek keretében a szolgáltatási csomagok helyes elnevezése további sikereket indukálhat a kiélezett versenyben.
References
AQUAPROFIT (2007): Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Aquaprofit Zrt., Budapest.
ARDELL, D. (1977): High Level Wellness: An Alternative to Doctors, Drugs, and Disease. Emmaus PA: Rodale Press.
BOOKMAN, M. Z. – BOOKMAN, K. R. (2007): Medical Tourism in Developing Countries. New York: Palgrave Macmillian.
CASSENS, M. – HÖRMANN, G. – TARNAI, C. – STOSIEK, N. – MEYER, W. (2012): Trend Gesundheitstourismus. Prävention und Gesundheitsförderung. 7(1). pp. 24–29.
FÓRIS Á. – BÉRCES E. (2006): A wellness termin-ológiája. Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvőr. 130(4). pp. 399–413.
FÓRIS Á. (2005): Hat terminológiai lecke. Lexikográfia és terminológia kézikönyvek 1. Lexikográfiai Kiadó, Pécs.pp. 60– 62.
FRIEDL, H. (2007): Wer braucht Wellness – und warum gerade jetzt? Zeitschrift für integrativen Turismus und Entwicklung. 4(6).pp. 6 –10.
HERMES, K. (2005): Medical wellness. Wellnesskonzepte aus den USA in Deutschland. In: Rüdiger, M. (ed): Ökotropologische Forschungberichte. Schwarzenbeck: B. 7 Verlag. pp. 32–51.
HERTEL, L. (1992): Wellness und Gesundheitsförderung in den USA: Begriffsklärung, Entwicklungen und Realisierungen im betrieblichen Bereich. Zeitschrift für Präventivmedizin und Gesundheitsförderung.Bielefeld: Die Gesellschaft. 4. pp. 36–48.
HORKAY N. (2003): Turisztikai márka és márka-politika a desztináció-menedzsmentben, I. rész. Turizmus Bulletin. 7(1).pp. 47– 5 3 .
KIS Á. (2005): Terminusalkotás: a terminológiai helyzet és a terminológiai szerep. In: Dobos Cs. (szerk.): "Mindent fordítunk és mindenki fordít." Értékek teremtése és közvetítése a nyelvészetben. Bicske: Szak Kiadó. pp. 106–112.
MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2008): Egészségturizmus szakmai háttéranyag. Magyar Turizmus Zrt., Budapest. https://docplayer.hu/18002534-Egeszsegturizmus-szakmai-hat-teranyag.html Letöltve: 2018. január 20.
MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2011): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Fejezetek az egészség, az utazás és a jó(l)lét magyarországi összefüggéseiről. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MOLNÁR CS. (2011): Kelet-Magyarország egészségturisztikai pozíciója és a fürdőfejlesztések gazdasági hatásainak többszempontú vizsgálata. In: Juhász K. – Balázs J. (szerk.): Határok nélküli Tudomány: Kihívások és lehetőségek a tu-dományterületek határain: Innováció és Turizmus-Ízelítő a Harsányi János Főiskolán folyó kutatói munkákból. Tanulmánykötet. Harsányi János Főiskola, Budapest. pp. 1–13.
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM (NGM) (2010): Új Széchenyi Terv Vitairat. http://2010-2014.kormany.hu/download/b/14/10000/001_Egeszsegipar.pdf Letöltve: 2018. január 18.
ROBBIN, Z. – BRAD, A. (2000): Reklám az interneten. Budapest: Geomédia Szakkönyvek.
RULLE, M. – BRITTNER, W. (2011): Gesundheitstourismus. München, Wien: Oldenburg. pp. 242–253.
SMITH, M. – PUCZKÓ L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
VASILEIOU, M. – TSARTAS, P. – STOGIANNIDOU, M. (2016): Wellness tourism: Integrating special interest tourism within the Greek tourism market. Tourismos. 11(3). pp. 210–226.
ZSARNÓCZKY M. (2015): Az egészségturizmus ellentmondásai. In: Futó Z. (szerk.): Tudomány és innováció a lokális és globális fejlődésért: nemzetközi tudományos konferencia előadásai. Szent István Egyetem Egyetemi Kiadó, Szarvas. pp. 274 –2 82 .
ZSARNÓCZKY M. (2017a): Egészségturizmus történeti fejlődése Észak-Magyarországon. In: Nagy Z. B. (szerk.): LIX. Georgikon Napok:A múlt mérföldkövei és a jövő kihívásai. Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely. pp. 585–593.
ZSARNÓCZKY M. (2017b): Az egészségturizmus fo-lyamatainak vizsgálata Észak-magyarországi min-taterületeken. Doktori (PhD) értekezés. Szent István Egyetem, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola, Gödöllő.
Internetes források
KINCSES GY. (2011): Az egészségturizmus korszerű értelmezése. http://www.kincsesgyula.hu/dokumentumok/egtur/egeszegturizmus_2011_attekinto.pdf. Letöltve: 2018. január 20.
