The economic impact of consumption by foreign visitors to major international sporting events in Hungary in 2017
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.3Keywords:
sport tourism, international sports events, foreign passive sport tourists, macroeconomic effect of sport tourismAbstract
In the last few years, sport-related tourism has developed significantly in Hungary, and further growth is expected over the next ten years. Thanks to Government funding, numerous major sporting events have been organised, and their considerable tourist appeal has increased sport-related arrivals substantially. In 2017, a total of 496 thousand foreign visitors arrived in Hungary to attend sporting events. They spent 2.197 million days in the country, generating 1.7 million guest-nights. Incoming passive sport tourists stayed, on average, 4.4 days and spent, again on average, 22,758 HUF daily, both of which figures are significantly higher than the average foreign tourist’s stay or daily spending. They even spent much more on culture and entertainment. If we take into account the relationship between the sports sector and other sectors in the Hungarian economy, then we can see that foreign passive sport tourists generated 21.3 billion HUF to the GDP and 17 billion HUF of income to the central budget. This means 12,530 HUF to the GDP and 10 thousand HUF budget income generated per guest night with longer stays and a greater willingness to return.
References
ALBERS, A. (2004): Sport als Imageträgen im Tourismus: Auswirkungen und Chancen von Sportevents für Destinationen. Verlag des Faches Geographie, Universität Paderborn, Paderborn. pp. 28– 42.
ANDRÁS K. – MÁTÉ T. (2017): Nemzetközi sportrendezvény, mint városfejlesztési ösztönző: Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017 hatásai, és Győr lehetőségei. In: Karlovitz, J. T. (szerk.): Társadalom, kulturális háttér, gazdaság. International Research Institute s.r.o. Komárno. pp. 78–83.
ANDRÁS K. – KOZMA M. (2014): A nagy nemzetközi sportesemények gazdasági hatásai. In: Lukovics M. – Zuti B. (szerk.): A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged.pp.105–120.
BÁCS Z. – SZILÁGYI S. (2010): A DVSC BL szereplésének gazdasági és államháztartási vonatkozásai. Előadásaz International Conference On Tourism and Sports Managementcímű konferencián. Debrecen, 2010. május 27–28.
BÁNHIDI M. (2015): Sportturisztikai termékek. In: Laczkó T. – Bánhidi M. (szerk.): Sport és egészségturizmus alapjai. PTE ETK, Pécs. pp. 47–75.
BÁNHIDI M. (2018): A nemzetközi sportturizmus területén végzett kutatások elemzése sporttudományi megközelítésben. In: Szabó T. – Bánhidi M. – Szőts G. (szerk.): A sportturizmus gazdasági és társadalmi kérdései Magyarországon.Magyar Sporttudományi Társaság. pp. 9–36.
BENE Á. – MÓRÉ M. (2017): Egy világméretű sportesemény, a 2017 Vizes Világbajnokság néhány társadalmi aspektusa a jövő managereinek szemszögéből a felkészülési időszakban. International Journal of Engineering and Management Sciences. 2(4). pp. 40–59. DOI: 10.21791/IJEMS.2017.4.4.
BODA GY. – RÉVÉSZ T. – LOSONCI D. – FÜLÖP Z. (2019): A növekedési ütem és a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről. Közgazdasági Szemle.66. pp. 376–417. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.4.376
BORBÉLY A. – MÜLLER A. (2015): Sport és turizmus. Campus Kiadó, Debrecen.
CHEN, N. – FUNK, D. C. (2010): Exploring destination image, experience and revisit intention: a comparison of sport and non-sport tourist perceptions. Journal of Sport Tourism. 15(3). pp. 239–259. https://doi.org/10.1080/14775085.2010.513148
DREYER, A. (2002): Sport und Tourismus. Wirtschaftliche, soziologische und gesundheitliche Aspekte des Sport-Tourismus. Universitatsverlag, Wiesbaden.
EUROBAROMETER (2018): Sport and Physical Activity. Special Eurobarometer 412. Directorate-General for Education, Youth, Sport and Culture (European Commission). TNS Opinion & Social, Brüsszel. https://doi.org/10.2766/73 002
FUNK, D. C. – BRUUN, T. (2007): The role of socio-psychological and culture-education motives in marketing international sport tourism: A cross-cultural perspective. Tourism Management. 28. pp. 806–819. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2006.05.011
KÓRÓDI M. (2011): Turizmus kutatások módszertana.Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
KOVÁCS A. – PAÁR D. – ELBERT G. – WELKER ZS. – STOCKER M. – ÁCS P. (2015): A magyar háztartások sportfogyasztási szokásainak felmérése. PTE ETK, Pécs. https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/Sportfogyasztas_ek.pdf
KUNDI V. (2012): Fesztiválok városokra gyakorolt gazdasági- és társadalmi-kulturális hatásainak elemzése. A Győri Magyar Táncfesztivál és a Miskolci Operafesztivál példáján keresztül. PhD értekezés. Széchenyi István Egyetem, Győr.
LACZKÓ T. – STOCKER M. (2018): 2018. évi hazai rendezésű nemzetközi sportesemények gazdasági és turisztikai hatásainak vizsgálata. In: Szabó T. – Bánhidi M. – Szőts G. (szerk.): A sportturizmus gazdasági és társadalmi kérdései Magyarországon. Magyar Sporttudományi Társaság. pp. 77–100.
LACZKÓ T. – STOCKER M. (2019): 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai. Előadás a Nyerges Mihály emlékkonferencián. 2019. január 24. Budapest.
LASZTOVICZA D. – BÉKI P. (2016): A sport és a turizmus kapcsolata, a sportturizmus fogalmi rendszere. Testnevelés, Sport, Tudomány. 1(1). pp. 39–50. https://doi.org/10.21846/TST.2016.1.4
MOLNÁR CS. – REMENYIK B. (2019): A megasportesemények turisztikai hatásai Magyarországon. Területi Statisztika. 59(3). pp. 300–327. https://doi.org/10.15196/TS590303
SAAYMAN, M. – SAAYMAN, A. – DU PLESSIS, C. (2005): Analysis of spending patterns of visitors of three World Cup Cricket matches in Potchefstroom, South Africa. Journal of Sport & Tourism. 10(3). pp. 211–221. https://doi.org/10.1080/14775080600611491
STANDEVEN, J. – DE KNOP, P. (1999): Sport tourism. Human Kinetics Europe, Leeds.
STOCKER M. – BODA GY. (2018): A sportszektor gazdaságdinamizáló hatása. Magyar Sporttudományi Szemle. 19(75). p. 79.
STOCKER M. – SZABÓ T. (2017): A hazai sportirányítás szerepe és tevékenysége a kiemelt hazai sportesemények esetében. Magyar Sporttudományi Füzetek XVI. Magyar Sporttudományi Szemle (Különszám). A Sportirányítás gazdasági kérdései. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest. pp. 56–77.
STOCKER M. – LACZKÓ T. – PERÉNYI SZ. (2019): 2018. évi Birkózó Világbajnokság gazdasági hatásai. In: Bányász Á. – Deák ZS. – Világi P. (szerk.): Hősök Tere, 9 varázslatos nap a szőnyegen. Magyar Birkózó Szövetség. Budapest. pp. 248–249.
SULYOK J. – MAGYAR ZS. (2014): Az aktív turizmus helyzete Magyarországon. Fókuszban a kerékpározás és a természetjárás. Turizmus Bulletin. 16(3-4). pp. 15–26.
VÖRÖS T. (2017): Költség–haszon elemzési keretrendszer sportberuházások társadalmi-gazdasági értékeléséhez. Közgazdasági Szemle. 64. pp. 394–420.https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.4.394
Internetes források
KSH (2018a): Tájékoztatási adatbázis, A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGT, Letöltve: 2018. október 18.
KSH (2018b): Tájékoztatási adatbázis, Magyarországra tett külföldi utazások főbb mutatói. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGT, Letöltve: 2018. október 18.
KPMG TANÁCSADÓ KFT. (2015): Futóturizmus Budapesten. A Budapest Futóiroda 2015 őszi budapesti futóversenyeinek nemzetgazdasági hatásvizsgálata. http://www.futanet.hu/kep0/PR/gazdasagi_sajttaj/KPMG_BSI_2015-Gazdasagi_hatastanulm%C3%A1ny_Vezetoi_osszefoglalo.pdf, Letöltve: 2018. november 12.
LAFLIN, M. (2018): The Explosion of International Sport Events. Sportcal. https://drive.google.com/file/d/1GbwBRjfV9kB5Y6cbfi2v2PYebDe7a5Lc/view, Letöltve: 2019. december 18.
MÁTÉ T. – ANDRÁS K. (2016): Nemzetközi sportrendezvények Magyarországon. Londontól-Rióig. Előadás a MSTT, Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciáján. http://mstt.hu/wp-content/uploads/MateTunde_Nemzetkozi_sportrend.pdf,Letöltve: 2018. október 28.
MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) (2016): A Forma-1 autóverseny hatása a budapesti szállodák teljesítményére 2015-2016-ban.http://www.hah.hu/files/3714/7620/0245/A_Forma1_autverseny_hatsa_a_szllodk_teljestmnyre_2015-16.pdf, Letöltve: Letöltve: 2018. november 12.
MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2017): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. https://mtu.gov.hu/documents/prod/mtu_strategia_2030.pdf, Letöltve: 2018. november 2.
SPORTCAL (2019a): Global Sports Impact Report2019. https://drive.google.com/file/d/1xp768UG8LsouOvI0N7EPLixR6SkjO3s5/view, Letöltve: 2019. december 18.
SPORTCAL (2019b): Hempel Sailing World Championships Aarhus 2018. https://issuu.com/worldsailing/docs/sportcal_gsi_event_study_-_hempel_s, Letöltve: 2019. december 18.
SPORTCAL (2019c): IFF Men’s World Floorball Championships 2018. http://dltaw1vhj9zy5.cloudfront.net/2019/05/Sportcal-GSI-Event-Study-IFF-Mens-World-Championships-2018-FINAL-Public-version.pdf, Letöltve: 2019. december 18.
