Jorcajts and Shabbats – the spread and social impact of Jewish religious tourism in Tokaj-Hegyalja
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n3.4Keywords:
tourism product, Jewish religious tourism, social impact, Tokaj-HegyaljaAbstract
The relics of Jewish people who lived in Tokaj-Hegyalja between t he 18 th and the mid- 20th centuries still remain. Cemeteries, the graves of Wonder Rabbis and synagogues are of huge impor tance. From the 1970s onwards American and Israeli religious tourists visiting the region have revived the Wonder Rabbi my th. Statistics show an annual rise in the number of Jewish religious tourists, which has noe reached 20,0 0 0 on average on the occasion of the anniversar y of the Wonder Rabbis’ death. Jewish religious tourism is managed b y A merican a nd I sraeli o rganisers a nd is coordinated i n B udapest. However, the lack of accommodation has prompted them to star t a programme of real estate acquisition. This has generated social tensions due to the resulting high proper ty prices. Religious tourists are accommodated in these houses, whilst local residents and entrepreneurs are provided with work oppor tunities. Other possibilities include developing the tourism infrastructure and providing kosher meals from locally produced or grown ingredients. Thanks to organisers’ ef fective marketing activities, Tokaj-Hegyalja has become an impor tant destination of international Jewish religious tourism.
References
CSORBA CS. (2017): „Szerettem volna, ha nem kísért a múlt” – Sátoraljaújhely zsidóságának története. Sátoraljaújhely: Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
DOBOS I. (1970): A csodarabbi a magyar népmondákban. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete Évkönyve. Budapest. pp. 211–221.
DROTÁR N. (2017): Vallási turizmus a borturizmus árnyékában. In: Szalók Cs. (szerk.): Változások és kihívások a turizmusban. Tanulmánykötet. BGE Budapest. pp. 70–82.
DROTÁR N. – HANUSZ Á. (2018): Csodarabbi mítosz, mint új turisztikai vonzerő Tokaj-
Hegyalján. In: Horváth G. (szerk.): A magyar földrajz szerencsi műhelye. Tanulmánykötet. Szerencs. pp. 183–195.
GLESZER N. (2006): Zsidó búcsúk ma. A magyarországi csodarabbikhoz folytatott zarándoklatok átstrukturálódása az ezredfordulón. Magyar egyháztörténeti vázlatok. 18(3–4). pp. 69–94.
KISS E. (2014): Erdély zsidó közösségei a kezdetektől napjainkig a temetők tükrében. PhD értekezés. Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem, Budapest.
KUBUS J. – PETŐ M. (1995): És a csoda megtörtént. Bodrog-parti hírek. Különszám. Megjelent Reb Sájele rabbi halálának 70. évfordulója alkalmából. Bodrogkeresztúri Önkormányzat.
MARCHENKO, A. (2018): In the Eyes of Uman Pilgrims: A Vision of Place and Its Inhabitants.Contemporary Jewry. 38. pp 227–247. ht t ps://doi.org/10.10 07/s1 2 397- 01 7-9247- 0
NIMROD, L. – NOGA, C. K. (2017): Judaism and Tourism over the Ages: The Impacts of Technology, Geopolitics and the Changing Political Landscape. In: Butler, R. – Suntikul, W. (eds): Tourism and Religion: Issues, Trends and Implications. Channelview Publications. pp. 1–22.
ORBÁN F. (2004): Magyar zsidó zarándokkönyv. Szifré Jehádut Kft. pp. 70–94.
SCHEIBER S. (1982): Hegyaljai zsidó sírkövek. A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve. 21. Miskolc. pp. 179–196.
UNGVÁRY K. (2016): A zsidóság szerepe Tokaj-Hegyalja borászatában. Zempléni Múzsa:társadalomtudományi és kulturális folyóirat.16(2). pp. 40–43.
ZELENÁK I. (1990): Adatok a tokaji zsidók történetéhez. In: Bencsik J. – Szakál J.-né (szerk.): Tokaj és Hegyalja II. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc. pp. 89–94.Internetes források
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2018): Tájékoztatási adatbázis. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, Letöltve: 2019. március 1.
