Are Hungarian tourists environmentally conscious?
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n2.1Keywords:
environmental consciousness, sustainable tourism, questionnaire survey, generational differences, ecotourismAbstract
By becoming in itself a real mass phenomenon, tourism has generated several positive phenomena. However, if we consider the impacts of today’s mass tourism, its unwanted side-effects from social and environmental perspectives are also to be seen. In some destinations today the living conditions of the residents have deteriorated and the natural environment has suffered. For tourism to be sustainable, changes are needed, both in the supply of tourism and the demand of consumers. This paper, using the findings of a recent representative survey, looks at how open the Hungarian population is to adopting environmentally conscious and responsible behaviour during their travels. The survey of attitudes and consumer behaviour of different generations, a less intensively researched area in the field of tourism, is vital for a successful market operation and for successful innovation within the tourism sector, and so the paper also deals with the presentation of the reasons for the differences among generations.
References
ASHLEY, C. – ROE, D. – GOODWIN, H. (2001): Pro-Poor Tourism Strategies: Making Tourism Work For The Poor – a review of experience. Pro- Poor Tourism Report No. 1. London: Overseas Development Institute (ODI), International Institute for Environment and Development (IIED), and the Centre for Responsible Tourism (CRT).
ÁSVÁNYI K. – KOMÁR Z. (2018): Érték-e zöldnek lenni? Zöld szállodák és vendégeik. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 3(1). pp. 20–33.
AUBERT A. (2010): A globális turizmus jellemzői és trendjei geográfiai megközelítésben. In: Tóth J. (szerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 646–666.
AUBERT A. – CSAPÓ J. – GONDA T. – HEGEDÜS V. – SZABÓ G. (2007): Turizmus és a terület-, valamint vidékfejlesztés. In: Aubert A. (szerk.): A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet. pp. 76–132.
CEBALLOS-LASCURÁIN, H. (1996): Tourism, Ecotourism, and Protected Areas: The State of Nature-Based Tourism Around the World and Guidelines for Its Development. Island Press, Washington DC. https://doi.org/10.2305/IUCN.CH.1996.7.en
CSAPÓ J. (2013a): A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén. Modern Geográfia. 8(4). pp. 1–8.
CSAPÓ, J. (2013b): Energy Efficiency in Tourism: Towards a More Sustainable Travel Industry. Geographical Locality Studies. 1(1). pp. 44–57.
CSAPÓ, J. (2015): Responsible Tourism Destinations: A Win-Win Situation for Sustainable Tourism Development? Geographical Locality Studies. 3(1). pp. 624–644.
CSAPÓ J. – GERDESICS V. – GONDA T. – RAFFAY Z. – TÖRŐCSIK M. (2018): Turizmus. A magyar lakosság turizmussal kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal. Kézirat. EFOP-3.6.1- 16-2016-00004. Pécs, PTE KTK.
CSAPÓ J. – LŐRINCZ K. (2020): A turizmus gazdaságban betöltött szerepe és irányai Magyarországon a COVID-19 előtt és után. Geometodika. 4(3). pp. 5–16. https://doi.org/10.26888/GEOMET.2020.4.3.1
DÁVID L. – KOVÁCS T. – TÓTH G. – BUJDOSÓ Z. – PATKÓS CS. (2010): A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. In: Süli-Zakar I. (szerk.): A terület- és településfejlesztés alapjai II. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó. pp. 447–466.
DOMBAY, I. – MAGYARI-SÁSKA, ZS. (2010): The Management of a Sustainable Touristic Activity at the Lacul Ros¸u Resort within the “Cheile Bicazului Gorge – Haghimas¸ul Mare” National Park. In: Christofides, G. – Kantiranis, N. – Kostopoulos, D. S. – Chatzipetros, A. A. (eds): Proceedings of the XIX. Carpathian-Balkan Geological Association Congress. Thessaloniki.
DOMBAY I. – MAGYARI-SÁSKA ZS. – LÁSZLÓ P. S. (2008): Ökoturizmus. Elmélet és gyakorlat. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár.
FENNELL, D. A. (1999): Ecotourism. An introduction. Routledge, London–New York. https://doi.org/10.1002/jtr.283
GONDA T. (2017): A „tájzabálótól” a tudatos turistáig. A környezettudatosság erősödése a turizmusban. Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, Szekszárd.
GONDA T. – RAFFAY Z. – SPIEGLER P. (2016): Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei és irányai a dél-dunántúli ökoturisztikai klaszter eredményei tükrében. In: Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 1(1). pp. 4–18.
GUERREIRO, M. – PINTO, P. – MENDES, J. (2016): Nature-Based Tourism in The Algarve: a Fact Or a Myth? Journal of Spatial and Organizational Dynamics. Cinturs – Research Centre for Tourism, Sustainability and Well-being, University of Algarve. 4(3). pp. 265–277.
HAJMÁSY GY. (2018): Társadalmi felelősségvállalás a magyarországi szállodákban: különös tekintettel a környezetvédelmi aspektusra. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 3(3). pp. 4–27.
HORVÁTH, A. (2019): The Analysis of the Eco- Touristic Accommodation Labelling in Hungary and Croatia. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 4(1–2). pp. 114–121. DOI: 10.15170/TVT.2019.04.ksz1-2.10
INSKEEP, E. (2000): A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezőinek és szervezőinek. Geomédia szakkönyvek. Geomédia kiadó, Budapest.
KOVÁCS T. (2017) A kisújszállási rizsföldek: lehetséges új szereplő a hazai ökoturizmus területén (?) Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 2(3). pp. 44–57.
MAGYAR ZS. – SULYOK J. (2014): Az ökoturizmus helyzete Magyarországon. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 15–23.
MARTON G. – RAFFAY Z. – PRISZTÓKA GY. – RAFFAY Á. – KISS R. (2016): A Dráva-mente, mint határmenti, periférikus tér turizmusfejlesztésének problémái. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 1(2). pp. 34–48.
MICHALKÓ G. (2003): A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin. 7(4). pp. 13–21.
MICHALKÓ G. (2005): Turizmusföldrajz és humánökológia: fejezetek a természet, a társadalom és az ember turizmushoz fűződő viszonyáról. MTA FKI – Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár.
PANNON EGYETEM TURIZMUS TANSZÉK – AQUAPROFIT ZRT. (2008): Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia. Veszprém– Budapest.
PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (2005): A turizmus hatásai. 4. javított kiadás. Budapest: Aula Kiadó.
RAFFAY Z. (2018): Mennyi az elég és mennyi a túl sok? Ökoturisztikai desztinációk marketingtevékenysége Magyarországon. I. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia (Generációk a turizmusban). Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet, Pécs.
RAFFAY, Z. – TÖRŐCSIK, M. – GERDESICS, V. (2016): Fast and slow tourism: tourism planning on the basis of pace of life. Mašek Tonkovic´, A. (ed): 5th International Scientific Symposium “Economy of Eastern Croatia – Vision and Growth”. Osijek: Ekonomski fakultet u Osijeku. pp. 288–297.
SAARINEN, J. (2006): Traditions of sustainability in tourism studies. Annals of Tourism Research. 33(4). pp. 1121–1140. DOI: 10.1016/j.annals.2006.06.007
STONE, M. – WALL, G. (2004): Ecotourism and Community Development: Case Studies from Hainan, China. Environmental Management. 33(1). pp 12–24. DOI: 10.1007/s00267-003-3029-z
TÖRŐCSIK M. (2011): Fogyasztói magatartás. Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest. DOI: 10.1556/9789630597371
TÖRŐCSIK M. – CSAPÓ J. (2018): Fogyasztói trendek hatása a turizmusra. In: Csapó J. – Gerdesics V. – Törőcsik M. (szerk.): Generációk a turizmusban: I. Nemzetközi Turizmus Konferencia. Tanulmánykötet. pp. 8–22.
TÖRŐCSIK M. – JAKOPÁNECZ E. (2011): A fogyasztói félelem – kockázatészleléstől az ellenállásig. In: Fojtik J. (szerk.): Felelős marketing: MOK 2011: a Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 17. országos konferenciája: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. pp. 13–21.
WACKERNAGEL, M. – REES, W. E. (2001): Ökológiai lábnyomunk. Hogyan mérsékeljük az ember hatását a Földön? Föld Napja Alapítvány, Budapest.
WINKLER, T. (2012): Ecotourism as Community Development Tool: Development of an Evaluation Framework. Master thesis, Karl Franzens Universität, Graz.
Internetes források
HORVÁTH P. – RIMÓCZI CS. (2011): Ökoturizmus. www.eturizmus.pte.hu, Letöltve: 2020. október 20.
UNEP – UNWTO (2005): Making Tourism More Sustainable – A Guide for Policy Makers. https:// www.sustainablesids.org/wp-content/uploads/2016/11/UNEP-WTO-2005-Making-tourism-more-Sustainable-A-guide-for-policy-makers.pdf, Letöltve: 2018. augusztus 3.
