Hiking in the Pilis and Visegrád Hills: the problem of access
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n3.1Keywords:
hiking, sustainable tourism, visitor management, public transport networkAbstract
The growing popularity of hiking has been boosted by the Covid19 epidemic worldwide. The largest increases in visitor numbers and thus pollution have been in the so-called one-day destinations, mostly in the peri-urban areas, and travel by car has also increased. The results of a questionnaire survey in the Pilis Biosphere Reserve, which included a visitor census, show, among other things, that good public transport connections are not an important factor for the more well-known sites, and that many people choose to travel by car. The increasing proportion of visitors arriving by private car leads to both damage to natural assets and conflicts with locals. These growing problems call for a rethink of visitor management tools, a review of the destination’s accessibility and internal transport system, comprising overall mobility planning which prioritises the interests of natural assets and local communities.
References
BENKHARD, B. (2018): Determination of tourist flow patterns in a low mountain study area. Tourism & Management Studies. 14(3). pp. 19–31. DOI:10.18089/tms.2018.14302
BENKHARD B. – CSÁKVÁRI E. (2019): A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások a gyalogos természetjárás szempontjából, Budapest környéki hegységeinkben. In: Fazekas I. – Lázár I. (szerk.): Tájak működése és arculata. Debrecen. pp. 169–175.
BENKHARD B. – MARTONNÉ E. K. (2018): Látogatómenedzsment a hazai védett természeti területeken. Turizmus Bulletin. 18(1). pp. 29–36.
BÓDIS G. (2017): A turizmus láthatatlanságának paradoxona: kommunikációs kihívások. Turizmus Bulletin. 17(3-4). pp. 33–46.
BUHALIS, D. (2000): Marketing the competitive destination in the future. Tourism Management. 21(1). pp. 97–116. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(99)00095-3
BURNS, R. C. (2018): Use of various types of data in decision-making. A transportation case study in Seattle, Washington, USA: In: IX. Monitoring and Management of Visitor Flows in Recreational and Protected Areas Conference Proceedings. Bordeaux, France. pp. 269–270.
CROUCH, G. – RITCHIE, J. B. R. (2000): Tourism, competitiveness and societal prosperity. Journal of Business Research. 44(3). pp. 137–152. https://doi.org/10.1016/S0148-2963(97)00196-3
DWYER, L. – KIM, C. (2003): Destination competitiveness: Determinants and Indicators. Travel and Tourism Research. 6(5). pp. 369–414. DOI: 10.1080/13683500308667962
EAGLES, P. F. J. – McCOOL, S. F. – HAYNES, C. D. (2002): Sustainable Tourism in Protected Areas Guidelines for Planning and Management. IUCN Publications. Thanet Press Limited, UK.
EGYED K. (2014): Versenyképességi modellek a turizmusban. Gazdaság & Társadalom/Journal of Economy & Society. 6(3). pp. 40–52. DOI: 10.21637/GT.2014.3.03.
GO, F. – GOVERS, R. (2000): Integrated quality management for tourist destinations: A European perspective on achieving competitiveness. Tourism Management. 21(1). pp. 79–88. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(99)00098-9
HINEK M. (2017): A push és a pull motivációk szerepe a magyarok szabadidős utazásai során. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 5–14.
LŐCSEI H. – SZALKAI G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika. 48(3). pp. 305–314.
MANNING, R. – LAWSON, S. – NEWMAN, P. – HALLO, J. – MONZ, C. (2014): Sustainable Transportation in the National Parks: From Acadia to Zion. Hannover, MA: University Press of New England.
McVETTY, D. J. (2006): The Road to a Strategic Typology of Visit Itineraries. In: Siegrist, D. – Clivaz, C. – Hunziker, M. – Iten, S. (eds): Exploring the Nature of Management. Proceedings of the Third International Conference on Monitoring and Management of Visitor Flows in Recreational and Protected Areas. University of Applied Sciences Rapperswil, Switzerland, 13-17 September 2006. Rapperswil. pp. 338–339.
MUNKÁCSY A. – VIRÁG Á. – CSENDES B. (2020): Kerékpározás az erdészeti utakon: gondolatok egy kerékpáros turisztikai útvonalak értékelésére szolgáló módszer első alkalmazása nyomán. Útügyi Lapok. 8(13). pp. 61–76. https://doi.org/10.36246/UL.2020.1.05
NEWSOME, D. – MOORE, S. A. – DOWLING, R. K. (2007): Natural Area Tourism. Ecology, Impacts and Management. Aspects of Tourism. Channel View Publications. Cleveland, Buffalo, Toronto, Sydney.
PISKÓTI I. (2006): A versenyképességi csillag modell. In.: Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája 2007-2013. Készítette: RMC Regionális Marketing Centrum Kft., Miskolc.
RÁTZ T. (2011): Attrakció- és látogatómenedzsment. In: Aubert A. (szerk.): Turizmus-menedzsment. Elektronikus tananyag. http:// www.eturizmus.pte.hu/szakmai-anyagok/ Turizmusmenedzsment/book.html#d6e2153, Letöltve: 2018. augusztus 22.
TASNÁDI J. (1999): Kistérségek, települések turisztikai marketing tevékenységének elméleti és módszertani kérdései. I. rész. Turizmus Bulletin. 3(4). pp. 12–18.
TÓTH G. – DÁVID L. (2009): Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata. Tér és Társadalom. 23(3). pp. 45–62.
TÓTH G. (2013): Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban. Műhelytanulmányok 1. KSH, Budapest. p. 146.
TŐZSÉR A. (2010): Versenyképes turisztikai desztináció: új turisztikai versenyképességi modell kialakítása. Doktori értekezés. Miskolci Egyetem, Miskolc.
Internetes források
PILISI PARKERDŐ ZRT. (2020): Idén csúcsot döntött a Pilisi Parkerdő látogatottsága. (2020.12.07.) , Letöltve: https://parkerdo.hu/parkerdo/iden-csucsot-dontott-pilisi-parkerdo-latogatottsaga/2021. június 23.
turizmus.com (2021): 1,6 millió látogató a hazai nemzeti parkokban. https://turizmus.com/desztinaciok/16-millio-latogato-a-hazai-nemzeti-parkokban-1175089, Letöltve: 2021. június 23.
