Culture reaches the place of residence – Spatial aspects of cultural consumption among the Hungarian population
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n4.2Keywords:
cultural consumption, leisure activity, community factors, well-being, socio-demographic factors, spatial patternsAbstract
Today culture plays a key role both economically and socially, both in improving the quality of life of local
people and in meeting the expectations of temporary users and visitors. In addition to analysing sociodemographic and spatial characteristics, this study places cultural consumption in a tourism context,
examining whether cultural consumption takes place in or outside the usual living and working environment,
and how travel experiences influence cultural consumption and the evaluation of the cultural offer available
in the place of residence. Using a quantitative method on a representative sample in Hungary (January
2023), the study aims to provide insights into the impact of these variables on individual leisure activities
and well-being. The research findings indicate a strong correlation between socio-demographic and
territorial background, the importance and satisfaction of cultural assets and cultural consumption. The
study findings have important implications for academics, policymakers, cultural institutions and individuals
interested in improving their well-being through cultural consumption. The results highlight the need to
address socio-demographic and spatial disparities in promoting leisure activities.
References
ANDERECK, K. L. – VALENTINE, K. M. – VOGT, C. A. – KNOPF, R. C. (2007): A cross-cultural analysis of tourism and quality of life perceptions. Journal of Sustainable Tourism. 15(5). pp. 483–502. https://doi.org/10.2167/jost612.0
BOROWIECKI, K. J. – CASTIGLIONE, C. (2014): Cultural Participation and Tourism Flows: An Empirical Investigation of Italian Provinces. Tourism Economics. 20(2). pp. 241–262. https://doi.org/10.5367/te.2013.0278
BOURDIEU, P. (1984): Distinction: A social critique of the judgment of taste. Cambridge, MA: Harvard University Press.
BUKODI E. – RÓBERT P. (2000): Vagyoni helyzet – kulturális fogyasztás. In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. – Vukovich Gy. (szerk.): Társadalmi riport 2000. Budapest: TÁRKI. pp. 346–376.
BUKODI E. (2007): Social stratification and cultural consumption in Hungary: Book readership. Poetics. 35(2–3). pp. 112–131. https:// doi.org/10.1016/j.poetic.2007.03.001
CHANG, S. – GIBSON, H. – SISSON, L. (2014): The loyalty process of residents and tourists in the festival context. Current Issues in Tourism. 17(9). pp. 783–799. DOI:10.1080/13683500.2013.768214
CHI, C. G. Q. – QU, H. (2008): Examining the structural relationships of destination image, tourist satisfaction and destination loyalty: An integrated approach. Tourism Management. 29(4). pp. 624–636. https://doi.org/10.1016/j. tourman.2007.06.007
ENYEDI GY. (2005): A városok kulturális gazdasága. In: Enyedi Gy. – Keresztély K. (szerk.): A magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. pp. 13–22.
ERCSEY I. (2013): A szubjektív életminőség és a kulturális fogyasztás vizsgálata marketing nézőpontból. Tér–Gazdaság–Ember. 1(2). pp. 117–145.
EUROPEAN COMMISSION (2007). European Cultural Values. Special Eurobarometer 278. European Commission, Bruxelles. https:// europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/477
FEATHERSTONE, M. (1991): Consumer culture and postmodernism. London: Sage.
GOMBOS E. (2016): A kulturális szolgáltatások kínálata közötti különbségek a magyarországi tízezer fő feletti városokban./Differences between the supply of cultural services in the Hungarian cities living more than ten thousand people. Területi Statisztika. 56(5). pp. 565–587. https://doi.org/10.15196/TS560504
GUCCIO C. – LISI, D. – MARTORANA M. – MIGNOSA A. (2017): On the role of cultural participation in tourism destination performance: an assessment using robust conditional efficiency approach. Journal of Cultural Economics. 41. pp. 129-154. HALL, P. (1998): Cities in Civilization. Pantheon, New York.
HARTWELL, H. – FYALL, A. – WILLIS, C. – PAGE, S. – LADKIN, A. – HEMINGWAY, A. (2018): Progress in tourism and destination wellbeing research. Current Issues in Tourism. 21(16). pp. 1830–1892. DOI:10.1080/13683500.20 16.1223609
JÁSZBERÉNYI M. (2016): A fesztiválok gazdasági hatása. In: Jászberényi M. – Zátori A. – Ásványi K. (szerk.): Fesztiválturizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 34-43.
KÁNTOR SZ. (2021): A kulturális programkínálat megítélése a kultúrafogyasztás tükrében: vizsgálatok Debrecen, Győr és Veszprém egyetemistái körében. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 6(3). pp. 76–91. DOI:10.15170/TVT.2021.06.03.05
LANDRY, C – WOOD, P. (2003): Harnessing and exploiting the power of culture for competitive advantage. A report by Comedia for the Liverpool City Council and the Core Cities Group. London: Comedia, March.
PÁLFI N. (2019): A kulturális és a társadalmi tőke mint versenyképességi tényező a szakirodalom tükrében. In: Csath M. (szerk.): A versenyképesség-mérés változásai és új irányai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest. pp. 137–164.
PAVLUSKA V. (2016): Milyen kultúrafogyasztók a magyarok? – A hazai kultúrafogyasztás átfogó mintázatai. In: EMOK – XXII. Országos Konferencia 2016. Tanulmánykötet: Hitelesség és értékteremtés a marketingben. pp. 435–445.
PAVLUSKA V. – JAKOPÁNECZ E. – TÖRŐCSIK M. (2018): Kultúra. A magyar lakosság kultúrával kapcsolatos beállítódása és követett magatartása generációs szemléletű vizsgálattal. EFOP-3.6.1-16- 2016-00004. Pécs, PTE KTK, xx. p. ISBN 978- 963-429-316-3
PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (szerk.) (2003): Turizmus történelmi városokban. Tervezés és menedzsment. Turisztikai Oktató és Kutató Kkt., Budapest.
RÁCZ A. (2020): A magyar lakosság utazási szokásai 2018 májusa és 2019 júniusa között. Turizmus Bulletin. 20(2). pp. 42–50. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.5
RÁTZ T. (2014): Az EKF-turizmus mint lehetséges niche termék: A kulturális turizmus egy különleges területének vizsgálata. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 24–33.
RICHARDS, G. (2018): Cultural tourism: A review of recent research and trends. Journal of Hospitality and Tourism Management. 36. pp. 12– 21. https://doi.org/10.1016/j.jhtm.2018.03.005
SÁGVÁRI B. (2010): Kultúra és gazdaság: az értékek szerepe a gazdasági fejlődésben. Demos Magyarország Kiadó, Budapest.
SÁGVÁRI B. (2011): A net-generáció törésvonalai – kultúrafogyasztás és életstílus-csoportok a magyar fiatalok körében. In: Bauer B. – Szabó A. (szerk.): Arctalan (?) nemzedék: ifjúság 2000- 2010. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. pp. 263–283.
SÜLI D. – MARTYIN-CSAMANGÓ Z. (2017): A közösségi média szerepe a fesztiválturizmusban – a Szegedi Ifjúsági Napok és a Green Future példáján. Turizmus Bulletin. 17(3-4). pp. 24–32.
SZÉKELY L. (szerk.) (2013): Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet. Kutatópont, Budapest.
TÁRKI (1999): Monitor, 1999. Budapest. https:// tarki.hu/sites/default/files/adatbank-h/kutjel/ pdf/a086.pdf
TÖRŐCSIK M. (2011): Fogyasztói magatartás. Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TÓTH J. (2007): A magyar népesség kulturális jellemzői a XXI. század elején. In: Kovács Cs. – Pál V. (szerk.): A társadalmi földrajz világai. Szeged: SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszéke. pp. 503–510.
YING, T. – NORMAN, W. – ZHOU, L. (2016): Is social class still working? Revisiting the social class division in tourist consumption. Current Issues in Tourism. 19(14). pp. 1405–1424. DOI: 10.1080/13683500.2014.920774
ZHANG, Y. – LI, X. – WU, T. (2019): The impacts of cultural values on bilateral international tourist flows: A panel data gravity model. Current Issues in Tourism. 22(8). pp. 967–981. DOI: 10.1080/13683500.2017.1345870
ZHENG, B. – ZHANG, Y. (2013): Household expenditures for leisure tourism in the USA, 1996 and 2006. International Journal of Tourism Research. 15(2). pp. 197–208. https://doi. org/10.1002/jtr.880
Internetes források
EUROPEAN COMMISSION (2007): European Cultural Values. Special Eurobarometer 278. European Commission, Bruxelles. https:// europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/477 Letöltve: 2024. július 31.
NÉMETH V. (2024): Magyar kultúra napja: körkép a hazai kultúrafogyasztási szokásokról. Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. https://www. oeconomus.hu/oecogram/magyar-kultúra-napja-korkep-a-hazai-kulturafogyasztasi-szokasokrol/ Letöltve: 2024. július 15. OECD (2022): Cultural participation as a driver of social and economic impact. https://www. oecd-ilibrary.org/urban-rural-and-regional-development/the-culture-fix_44b3088a-en Letöltve: 2024. február 10.
