The regional situation and performance evaluation of tourism development in the Pécs-Villány tourism area
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n2.5Keywords:
spatial reallocation, tourism competitiveness, tourism development, tourism benchmarkingAbstract
The study examines the tourism situation and performance of the Pécs-Villány tourism area between 2018 and 2023. The aim of the research is to analyse the effects of the Covid19 pandemic, to explore the spatial rearrangements of the region and to examine the quantitative and spatial distribution of tourism development resources. In addition, the study makes proposals for the redefinition of the Pécs-Villány tourism area at the municipal level. The results show that the region was not as severely affected by the pandemic as the national average, although in 2023 there was a significant decline in the tourism sector. Another key conclusion of the research is that a more efficient and equitable allocation of development resources would also be crucial for the balanced development of the region.
References
AUBERT A. (2011a): Turisztikai régiók helyze te a területfejlesztésben. In: Dávid L. (szerk.): Magyarország turisztikai régiói. „Komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a közgazdaságtudományi képzési terület tu rizmus alap- és mesterszakjaihoz” TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0051. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. pp. 22–26.
AUBERT A. (2011b): A turizmus területi lehatárolásá nak kérdései. In: Dávid L. (szerk.): Magyarország turisztikai régiói. „Komplex megközelítésű digitá lis tananyagfejlesztés a közgazdaságtudományi képzési terület turizmus alap- és mesterszak jaihoz” TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0051. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. pp. 1–17.
AUBERT A. – BARCZA A. – GONDA T. – HORVÁTH Z. – PÁLFI A. (2017): Paradigmaváltás(ok) a ma gyarországi turisztikai desztinációk fejleszté sében és menedzselésében. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 15–25. https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2017v17n1-2.2
AUBERT A. – SZABÓ G. (2007): A Dél-Dunántúli régió turisztikai magterületeinek lehatárolása. Xellum Kft., Budapest. BEDNARSKA, M. A. (2013): Quality of Work Life in Tourism-Implications for Competitive Advantage of the Tourism Industry. Journal of Travel & Tourism Research. 13(1/2). pp. 1–17.
BUJDOSÓ Z. – GYURKÓ Á. – BENKŐ B. (2019): Tourism development in Hungary on the example of Northern Hungary Region. Folia Geographica. 61(2). pp. 86–103.
DÁVID L. – BUJDOSÓ Z. – PATKÓS CS. (2003): A turizmus hatásai és jelentősége a területfej lesztésben. In: Süli-Zakar I. (szerk.): A terület- és településfejlesztés alapjai. Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 431–451.
FEKETE-FÁBIÁN ZS. – JÁNOSI D. (2022): A 2008. és a 2020. évi válság hatása a hazai munkaerő piacra és turizmusra. Területi Statisztika. 62(2). pp. 135–165. https://doi.org/10.15196/TS620201
FEKETE-FROJIMOVICS ZS. – CSILLAG S. – FARKAS J. (2024): A Covid19-pandémia hatása a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatására a vendéglátásban: Tétlenség vagy reziliens épít kezés? Turizmus Bulletin. 24(1). pp. 24–32. https:// doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n1.3
FÎNTÎNERU, A. – FÎNTÎNERU, G. – SMEDESCU, D. I. (2014): Analysis of top destinations in tou rism, according to volume of receipts during 2001-2011. Scientific Papers Series. Management, Economic Engineering in Agriculture and Rural Development. 14(2). pp. 119–122.
FOTIADIS A. – POLYZOS S. – HUAN T-C. (2021): The good, the bad and the ugly on COVID-19 tourism recovery. Annals of Tourism Research. 87(3). pp. 103–117. https://doi.org/10.1016/j.an nals.2020.103117
GÖSSLING S. – SCOTT D. – HALL M. (2020): Pandemics, tourism and global change: a rapid assessment of COVID-19. Journal of Sustainable Tourism. 29(1). pp. 1–20. https://doi.org/10.1080/ 09669582.2020.1758708
GYURKÓ Á. (2020): Az Észak-Magyarország statisz tikai régió idegenforgalmi térszerkezetének általá nos jellemzői és változásai az európai uniós turiz musfejlesztési források tükrében 2004-2019 között. Doktori (Ph.D) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen.
GYURKÓ Á. – BUJDOSÓ Z. (2017): Turisztikai mag területek lehatárolása az Észak-Magyarország régióban. Acta Carolus Robertus. 7(2). pp. 67–88.
HERNÁNDEZ-MARTÍN, R. – SIMANCAS CRUZ, M. R. – GONZÁLEZ-YANES, J. A. – RODRÍGUEZ-RODRÍGUEZ, Y. – GARCÍA CRUZ, J. I. – GONZÁLEZ-MORA, Y. M. (2016): Identifying micro-destinations and providing statistical information: a pilot study in the Canary Islands. Current Issues in Tourism. 19(8). pp. 771–790. https://doi.org/10.1080/13683500.2 014.916657
HORVÁTH Z. – PÁLFI A. – AUBERT A. (2018): A desztinációfejlesztés hangsúlyainak változá sa a Balaton turisztikai régióban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 3(3). pp. 44–56.
JÓVÉR V. – BAGDI R. – KÓRÓDI M. (2019): Desztinációk ismertségének vizsgálata a lehatárolás összefüg géseiben. Economica. 10(1). pp. 8–12. https://doi. org/10.47282/ECONOMICA/2019/10/1/4114
KOVÁCS D. – HORECZKI R. (2023): Új jelenségek a baranyai gasztronómiában. Születőben a Mecsek– Völgység–Hegyhát gasztrotérség? Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 8(3). pp. 54–69. htt ps://doi.org/10.15170/TVT.2023.08.03.04.
KOVÁCS E. – KISS K. (2018): Turisztikai trendek. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 1–33.
KOVÁCS L. – KELLER K. – TÓTH-KASZÁS N. – SZŐKE V. (2021): A Covid19-járvány hatá sa egyes turisztikai szolgáltatók működésére: azonnali válaszok és megoldások. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 6(2). pp. 6–24. htt ps://doi.org/10.15170/TVT.2021.06.02
KUPI M. – SZEMERÉDI E. (2022): A magyarok környezettudatos utazással kapcsolatos atti tűdjének és egyes magatartásformáinak vizs gálata a Covid-19 járvány tükrében. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 7(2). pp. 49–71. https://doi.org/10.15170/TVT.2022.07.02.04.
MÉSZÁROS B. – ALPEK B. L. (2020): A Dél Dunántúli Régió imázsa és márka elemei, vendégkörfelmérés tükrében. In: Aubert A. – Mókusné P. A. – Nod G. (szerk.): Esettanulmányok a Dél-Dunántúli Turisztikai Régióból. Pécs: PTE TTK Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék. pp. 99–114. MICHALKÓ G. (2023): A turizmus esszenciája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MICHALKÓ G. (2020): A biztonság szerepe a tu rizmus rendszerében. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy. (szerk.): Turizmusbiztonság. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, pp. 15–28.
MICHALKÓ G. (2016): Turizmológia – Elméleti ala pok. Akadémiai Kiadó, Budapest. MTÜ (2014): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. Budapest.
NOD G. – MÓKUSNÉ PÁLFI A. – AUBERT A. (2021): Kispadra ültetett desztináció menedzsment a pandémia félidejében(?). Turizmus Bulletin. 21(2). pp. 43–54. https://doi. org/10.14267/TURBULL.2021v21n2.5
PALKOVICS K. (2022): A turizmus és a gazda ság alakulása Magyarországon és az Európai Unióban a Covid-19 árnyékában. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 7(3). pp. 76–89. htt ps://doi.org/10.15170/TVT.2022.07.03.06
RODRÍGUEZ-RODRÍGUEZ, Y. – HERNÁNDEZ MARTÍN, R. (2020): Expert Consensus Versus Statistical Techniques in the Delimitation of Tourism Destinations. Sustainability. 12(6). 2540. https://doi.org/10.3390/su12062540
ROMAN, M. – ROMAN, M. – NIEDZIÓŁKA, A. (2020): Spatial Diversity of Tourism in the Countries of the European Union. Sustainability. 12(7). 2713. https://doi.org/10.3390/su12072713
SPIEGLER P. – NAGY D. – EGYED I. (2023): Opportunities for the touristic utilization of heritage values in Baranya county along the Croatian-Hungarian border/Az örökségi ér tékek turisztikai hasznosításának lehetősé gei Baranyában a horvát–magyar határ men tén. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 8(3). pp. 99–117. https://doi.org/10.15170/ TVT.2023.08.03.07
SZABADOS Y. – MERZA P. (2023): A hozzáférhe tő turizmus – kitekintő Baranya vármegye tu risztikai kínálatának elérhetőségére. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 8(4). pp. 49–62. https://doi.org/10.15170/TVT.2023.08.04.03
SZABÓ A. (2023): A turisztikai térségek jele ne és jövője. A Pécs-Villány turisztikai térség esettanulmánya. Területfejlesztés és Innováció. 16(1). pp. 47–58. https://doi.org/10.15170/terin no.2023.16.01.05
VÉGI S. (2021): Magyarország járási szintű turiszti kai centrumtérségeinek lehatárolása és hazánk kiemelt turisztikai térségeivel történő összeve tése térökonometriai módszerekkel. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 6(3). pp. 44–58. https://doi.org/10.15170/TVT.2021.06.03.03
Internetes források
KSH (2019): Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2019. https://www.ksh.hu/docs/hun/ xftp/idoszaki/jeltur/2019/index.html#%20 terletisszehasonlts Letöltve: 2023. november 15.
KSH (2024): Tájékoztatási Adatbázis. https://statinfo. ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp Letöltve: 2024. március 22.
