Crisis preparedness of tourism operators in terms of the Covid19 pandemic

Authors

  • Krisztina Keller Corvinus University of Budapest
  • Nikoletta Kaszás University of Pannonia
  • László Kovács Eötvös Loránd University

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n4.3

Keywords:

tourism safety, crisis, crisis management, Covid19

Abstract

Tourism is one of the most vulnerable economic sectors, where crises often occur without any sign and cause severe damage. The tourism sector worldwide was unexpectedly hit by the crisis caused by the Covid19 pandemic, about which we conducted a comprehensive investigation in the spring of 2020. Our study examines the crisis management practices of service providers, with a particular focus on addressing the challenges caused by the coronavirus pandemic. The aim of the questionnaire research involving 86 domestic enterprises is to identify the crisis preparedness status of tourism service providers, to examine the experience gained during previous crises, the identified risks and the degree of risk analysis, as well as the availability of a crisis plan. The surveyed tourism service providers identified the pre-pandemic risks of the coronavirus pandemic, but can be described as unprepared in terms of having a crisis plan.

References

ÁSVÁNYI, K. – JUHÁSZ-DÓRA, K. – JÁSZBERÉNYI, M. – MICHALKÓ, G. (2017): Literature review of renewable energy in the tourism industry. Journal of Environmental Management & Tourism. 8(2/18). pp. 476–491. DOI:10.14505/jemt.v8.2(18).21

BIRKNER Z. – MARTON ZS. – KELLER K. (2018): Az innováció értelmezése a turizmusbiztonság területén – különös tekintettel az oktatás és a kutatás területére. Rendőrségi Tanulmányok. 1(3).

pp. 71–80.

BOROS K. (2019): Hivatásturisztikai trendek Bécs, Budapest és Prága fókuszában. In: Veres Z. – Sasné Grósz A. – Liska F. (szerk.): Ismerjük a vevőt? A vásárlás pszichológiája: Az Egyesület a Marketingoktatásért és Kutatásért XXV. Országos konferenciájának előadásai. Pannon Egyetem,

Veszprém. pp. 528–537.

CHEDLI, E. – KCHAICH, M. (2016): The Management of Crisis. Journal of Economic Development, Environment and People. 5(2). pp. 6–14. https://doi.org/10.26458/jedep.v5i2.494

COOMBS, W. T. (2007): Ongoing Crisis Communication: Planning, Managing, and Responding. Sage, Los Angeles.

COOMBS, W. T. (2015): Ongoing Crisis Communication. Sage, Thousand Oaks, CA. https://doi.org/10.1007/978-3-658-04293-6_23

COOMBS, W. T. – LAUFER, D. (2018): Global Crisis Management: Current Research and Future Directions. Journal of International Management. 24(3). pp. 199–203. https://doi.org/10.1016/j.

intman.2017.12.003

DONTHU, N. – GUSTAFSSON, A. (2020): Effects of COVID-19 on business and research. Journal of Business Research. 117. pp. 284–289. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2020.06.008

CSAPÓ J. – TÖRŐCSIK M. (2019): Turizmus és biztonság: a magyar lakosság utazási szokásaihoz köthető, biztonsággal kapcsolatos attitűdök reprezentatív vizsgálata. Turizmus Bulletin. 19(3). pp. 13–20.

FAULKNER, B. (2001): Towards a framework for tourism disaster management. Tourism Management. 22(2). pp. 135–147. https://doi.org/10.1016/s0261-5177(00)00048-0

FOLINAS, S. – METAXAS, T. (2020): Tourism: The great patient of coronavirus COVID-2019. International Journal of Advanced Research. 4(8). pp. 365–375. https://doi.org/10.21474/

IJAR01/10788

JAWABREH, O. A. A. (2019): The Management of Tourism Crises in Jordan: Amman Hotels’ Bombing Case Study. African Journal of Hospitality, Tourism and Leisure. 8(1). pp. 1–19. https://doi.org/10.5772/intechopen.90174

JÁSZBERÉNYI M. (2022): Új perspektívák a kulturális turizmusban: az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségei. In: Jászberényi M. – Boros K. – Miskolczi M. (szerk.): Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban. Akadémiai Kiadó, Budapest.

JÁSZBERÉNYI M. – PÁLFALVI J. (2006): Közlekedés a gazdaságban. Aula Kiadó, Budapest.

KARAGIANNIS, A. – MADITINOS, Z. – VASSILIADIS, C. (2006): Organizational preparation for crises and disasters in the tourism sector: Perceptions and planning of tourist businesses in Northern Greece. In Proceedings of 24th EuroCHRIE Congress, Thessaloniki.

KASZÁS N. – KELLER K. – MARTON ZS. (2022): Egy válság marketing vetületei a hazai szálláshely szolgáltatók és vendéglátóhelyek körében – értékesítés, kommunikáció és együttműködés a Covid-19 alatt. Tér-Gazdaság- Ember. 10(3-4).

KELLER K. – TÓTH-KASZÁS N. (2020): A koronavírus- járvány észlelése és hatásai a hazai turisztikai szolgáltatók körében. In: Kovács L. (szerk.): Globális kihívás – lokális válaszok. Savaria University Press, Szombathely. pp. 51–64.

KISS K. – MICHALKÓ G. (2020): A turizmus- és biztonságmarketing. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy. (szerk.): Turizmusbiztonság. Dialóg Campus, Budapest. pp. 129–140.

KOVÁCS L. – KELLER K. – TÓTH-KASZÁS N. - SZŐKE V. (2021): A Covid19-járvány hatása egyes turisztikai szolgáltatók működésére: azonnali válaszok és megoldások. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 6(2). pp. 6-21. DOI: 10.15170/TVT.2021.06.02.01

LAWS, E. – PRIDEAUX, B. (2005): Crisis Management: A Suggested Typology. Journal of Travel & Tourism Marketing. 19(2-3). pp. 1–8. https://doi.org/10.1300/j073v19n02_01

MADITINOS, Z. – VASSILIADIS, C. (2008): Crisis and disasters in tourism industry: Happen locally-affect globally. In: Management of International Business and Economics Systems, MIBES Conference E-Book. pp. 67–76.

MAIR, J. – RITCHIE, B. W. – WALTERS, G. (2016): Towards a research agenda for post-disaster and post-crisis recovery strategies for tourist destinations: a narrative review. Current Issues in Tourism. 19(1). pp. 1–26. https://doi.org/10.1080/13683500.2014.932758

MARTON ZS. – KELLER K. – BIRKNER Z. (2018): A kockázatészlelés és desztináció imázs a turizmusbiztonság szemszögéből. LX. Georgikon Napok. pp. 154–160.

MAZILU, M. – MARINESCU, R. – B L , D. – DRAGOMIR, L. (2019): Crisis Management in Tourism. Quaestus Multidisciplinary Research Journal. 14. pp. 289–298.

MICHALKÓ G. (2016): Turizmológia. AkadémiaiKiadó, Budapest. https://doi.org/10.1556/9789630597173

MIKUŠOVÁ, M. – HORVÁTHOVÁ, P. (2019): Prepared for a crisis? Basic elements of crisis management in an organisation. Economic Research. 32(1). pp. 1844–1868. https://doi.org/10.1080/1331677X.2019.1640625

MISKOLCZI, M. – JÁSZBERÉNYI, M. – TÓTH, D. (2021): Technology-enhanced airport services – attractiveness from the travelers’ perspective. Sustainability. 13(2). 705. https://doi.org/10.3390/su13020705

NICOLA, M. – ALSAFI, Z. – SOHRABI, C. – KERWAN, A. – AL-JABIR, A. – IOSIFIDIS, C. – AGHA, M. –AGHA, R. (2020): The socioeconomic implications of the coronavirus pandemic (COVID-19): A review. International Journal of Surgery. 78. pp. 185–193. https://doi.org/10.1016/j.ijsu.2020.04.018

NIEWIADOMSKI, P. (2020): COVID-19: from temporary de-globalisation to a re-discovery of tourism? Tourism Geographies. 22(3). pp. 651– 656. https://doi.org/10.1080/14616688.2020.1757749

PARSONS, W. (1996): Crisis management. Career Development International. 1(5). pp. 26–28. https://doi.org/10.1108/13620439610130614

PÉTER, E. – NÉMETH, K. – KATONA, A. – GÖLLÉNY-KOVÁCS, N. – LELKÓNÉ TOLLÁR, I. (2019): How people in Zala County see security in tourism. DETUROPE. 11(1). pp. 95–116.

PFORR, C. – HOSIE, P. J. (2008): Crisis Management in Tourism. Journal of Travel & Tourism Marketing. 23(2-4). pp. 249–264. https://doi.org/10.1300/J073v23n02_19

RITCHIE B. W. (2004): Chaos, crises and disasters: a strategic approach to crisis management in the tourism industry. Tourism Management 25(6). pp. 669–683. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2003.09.004

RITCHIE, B. W. – JIANG, Y. (2019): A review of research on tourism risk, crisis and disaster management: Launching the annals of tourism research curated collection on tourism risk, crisis and disaster management. Annals of Tourism Research. 79. 102812. https://doi.org/10.1016/j.annals.2019.102812

SANTANA, G. (2004): Crisis Management and Tourism. Beyond the Rhetoric. Journal of Travel and Tourism Marketing. 15(4). pp. 299–321. https://doi.org/10.1300/j073v15n04_05

SÁNDOR I. (2001): Public Relations (PR a vállalatnál és a közéletben). BKÁM, Budapest.

SÖNMEZ, S. – APOSTOLOPOULOS, Y. – TARLOW, P. (1999): Tourism in Crisis: Managing the Effects of Terrorism. Journal of Travel Research. 38(1). pp. 13–18. https://doi.org/10.1177/004728759903800104

SÖNMEZ, S. F. – BACKMAN, S. J. – ALLEN, L. (1994): Managing tourism crises: A guidebook Department of Parks, Recreation and Tourism Management, Clemson University.

U UR, N. G. – AKBIYIK, A. (2020): Impacts of COVID-19 on global tourism industry: A crossregional comparison. Tourism Management Perspectives. 36. 100744. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2020.100744

YEH, S.-S. (2020): Tourism recovery strategy against COVID-19 pandemic. Tourism Recreation Research. pp. 1–7. https://doi.org/10.1080/02508281.2020.1805933

Downloads

Published

2022-12-13

How to Cite

Keller, K., Kaszás, N., & Kovács, L. (2022). Crisis preparedness of tourism operators in terms of the Covid19 pandemic. Turizmus Bulletin, 22(4), 26–35. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n4.3

Issue

Section

Studies