A bor- és gasztroturizmus lehetőségei – szervezői attitűdök a Balatonlelle–Kishegy példáján keresztül

Edit Lázár; Viktória Szente

doi:10.14267/TURBULL.2025v25n4.5

Authors

Edit Lázár Hungarian University of Agriculture and Life Sciences
Viktória Szente Hungarian University of Agriculture and Life Sciences

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2025v25n4.5

Keywords:

festival tourism, impact assessment, Getz model, attractiveness, Balaton, wine

Abstract

Wine and its related tourist attractions can be detected in many settlements in Hungary, but there are significant differences in their buy-appeal. This study aims to explore the current situation and potential development opportunities for wine and gastronomy tourism in Kishegy, from the perspectives of local service providers and festival organisers. To present the connections, we conducted qualitative data collection. Based on semi-structured in-depth interviews, key areas were identified providing the basis of the impact assessment. The Getz model was applied to represent the results visually and generate strategic planning. According to the model, increasing the attractiveness of Kishegy has an impact on the presentation of natural features, the image building of events and acts as a catalyst in promoting the tourist attractions of the settlement. It also contributes to sustainable development and conscious consumption by adopting alternative solutions.

References

ANGLER K. (2018): Szekszárdi civil kezdeményezés a borturizmus hajnalán. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 3(2). pp. 45–60.

BRÁVÁCZ I. (2019): A fesztiválok gazdasági, társadalmi hatásai és mérési módszereik. Prosperitas. 6(4). pp. 59–77. https://doi. org/10.31570/Prosp_2019_04_4

CROMPTON, J. L. – McKAY, S. L. (1997): Motives of visitors attending festival events. Annals of Tourism Research. 24(2). pp. 425–439. https://doi. org/10.1016/S0160-7383(97)80010-2

FORMICA, S. – UYSAL, M. (1998): Market segmentation of an international cultural historical event in Italy. Journal of Travel Research. 36(4). pp. 16–24. https://doi. org/10.1177/0047287598036004

FORMICA, S. – UYSAL, M. (1995): A market segmentation of festival visitors: Umbria Jazz Festival in Italy. Festival management and event tourism. 3(4). pp. 175–182. https://doi. org/10.3727/106527095792232523

FREY, B. S. (2000): The rise and fall of festivals: reflections on the Salzburg Festival. Working paper/Institute for Empirical Research in Economics. 48. https://doi.org/10.3929/ ethz-a-004373500

GÁL Z. (2020): A hazai borfesztiválok közönségének vizsgálata. Turizmus Bulletin. 20(3). pp. 43–52. https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2020v20n3.5

GETZ, D. (1991): Festivals, special events, and tourism. Van Nostrand Reinhold, New York. GETZ, D. – PAGE, S. J. (2005): Event Management & Event Tourism. Cognizant Communication Corporation. https://doi.org/10.1016/j. tourman.2004.02.008

GETZ, D. (2008): Event tourism: Definition, evolution, and research. Tourism Management. 29(3). pp. 403–428. https://doi.org/10.1016/j. tourman.2007.07.017 GETZ, D. – WICKS, B. (1993): Policy Report: Cultural Tourism Studies in Australia and Canada. Festival Management & Event Tourism. 1(4). pp. 163–170.

HARSÁNYI D. – ZARÁNDNÉ VÁMOSI K. – HLÉDIK E. (2023): Különböző generációk borfogyasztási szokásainak elemzése Magyarországon. Vezetéstudomány. 54(7- 8). pp. 44–57. https://doi.org/10.14267/ VEZTUD.2023.07-08.04

HORVÁTH Z. – MAGYAR-PAPP J. – PÁLFI A. (2016): A turisztikai térhasználat és a desztinációmenedzsment összefüggései. Modern Geográfia. 11(4). pp. 1–14.

KÁNTOR SZ. (2020): Kulturális turisztikai attrakciók értékelése a Balaton térségében. In: Csapó J. – Csóka L. (szerk.): Kreativitás, változás, reziliencia. PTE KTK III. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia. Tanulmánykötet. Pécs, Magyarország: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. pp. 31–41.

KUNDI V. (2012): Fesztiválok gazdasági hatásmérésére alkalmazott nemzetközi és hazai modellek bemutatása. Tér és Társadalom. 26(4). pp. 93–110. https://doi.org/10.17649/ TET.26.4.2080

KURUCZ A. (2018): A Balaton fővárosainak összehasonlítása a „turistacsalogatók” és a helyi adókból származó bevételek alapján. Prosperitas. 5(1). pp. 78–90.

KUSUMAWATI, A. (2020): Event Tourism for Promoting the City Development: Progress and Prospects. Proceedings of the 3rd Annual International Conference on Public and Business Administration. 191. pp. 153–156. http://doi. org/10.2991/aebmr.k.210928.030

LACZKÓ M. (2009): Nyaraló szezon kibővítése Balatonlellén Kishegy turisztikai területfejlesztésével. Szakdolgozat. Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar. pp. 2–71.

LEE, K. C. (2000): A comparative study of Caucasian and Asian visitors to a Cultural Expo in an Asian setting. Tourism Management. 21(2). pp. 169–176. https://doi.org/10.1016/S0261- 5177(99)00046-1

LEENDERS, M. A. (2010): The relative importance of the brand of music festivals: a customer equity perspective. Journal of Strategic Marketing. 18(4). pp. 291–301. https://doi. org/10.1080/09652541003768061

LEENDERS, M. A. – VAN TELGEN, J. – GEMSER, G. (2005): Success in the Dutch Music Festival Market: The Role of Format and Content. International Journal on Media Management. 7(3- 4). pp. 148–157. https://doi.org/10.1080/14241277 .2005.9669431

LENGYEL M. (2008): TDM Működési Kézikönyv. Heller Farkas Főiskola, Budapest.

MADARÁSZ E. (2020): A COVID-19 hatása a Balaton turizmusára. Comitatus Önkormányzati Szemle. 30(235). pp. 86–89.

MARTON I. (2013): A Balaton régió fejlődése. A regionális gondolkodás és a turizmus fejlődésének összefüggései a Balaton térségében. Acta Scientiarum Socialium. 39. pp. 161–179.

PÁLFI A. – NEMES V. – HORVÁTH Z. (2015): Tourism destination management offices in the tourism region of Balaton. Transylvanian Journal of Tourism and Territorial Development. 1(1). pp. 70–77.

PISKÓTI I. – BENE Z. – MARIEN A. – NAGY K. – SZAKÁL Z. (2019): Borút, borturizmus – Integrált fejlesztési koncepció, módszertan és menedzsment-gyakorlat. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 4(3). pp. 21–35. https://doi.org/10.15170/TVT.2019.04.03

SÜLI D. – MARTYIN-CSAMANGÓ Z. (2017): A közösségi média szerepe a fesztiválturizmusban – a Szegedi Ifjúsági Napok és a Green Future példáján. Turizmus Bulletin. 17(3- 4). pp. 24–32. https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2017v17n3-4.3

SZOLNOKI G. – TOTTH G. (2018): A magyar borszektor elemzése piaci és fogyasztói szempontból. Borászati Füzetek. 28(1 melléklet). pp. 1–30.

UYSAL, M. – GRAHAN, L. – MARTIN, B. (1993): An examination of event motivations: A case study. Festival Management & Event Tourism. 1(1). pp. 5–10. VÁRHELYI T. (2012): Borturizmus. Líceum Kiadó, Eger.

Internetes források

DÉL-BALATONI BORÚT EGYESÜLET (2024): Dél Balatoni Iránytű. https://www.delbalatonibor.hu/ wpcontent/uploads/2016/06/D%C3%A9lBala