Religious attitudes of the population of Transcarpathia and their approach to religious tourism
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2025v25n3.6Keywords:
religiosity, religious tourism, wooden church, religious denomination, pilgrimageAbstract
The historical legacy of Transcarpathia is the multi-ethnic character of its population and, in this context, its religious diversity. Throughout history, the peaceful coexistence of different religions has preserved a number of religious traditions and sacred architectural monuments. This is not only a testimony to the past, but also the background to the life of a still strongly religious population. Peace – hopefully, to come soon – will also provide an opportunity for the development of religious tourism, among other things, which would be well-suited to the area. This, however, will also require a positive attitude and identification with religious tourism on the part of the local population. In this context, a questionnaire survey covering the whole of Transcarpathia is being carried out to investigate the religious attitudes of the population and their attitude to religious tourism.
References
BERGHAUER S. (2020): Turizmusszervezési sajátosságok a célterületeken, turisztikai szervezetek, desztinációmarketing, alkalmazott turizmusfejlesztési és teljesítménymérési módszerek. Kárpátaljai célterületi jellemzők. In. Kóródi M. (szerk): Turizmus a Kárpát medencében. Campus Kiadó, Debrecen. pp. 76–81. 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 Ökumenikus ismeretterjesztő alkalmak szervezése Az objektumok akadálymentesítése A saját felekezetén belüli ismeretterjesztő alkalmak szervezése A vallási turisztikai vonzerők népszerűsítése A közlekedési infrastruktúra minőségének növelése Szervezett vallásturisztikai kirándulások / utazások Átlagérték Tényező
BERGHAUER S. (2012): A turizmus, mint kitörési pont Kárpátalján (?) – Értékek, remények, lehetőségek Ukrajna legnyugatibb megyéjében. PhD-értekezés, Pécsi Tudományegyetem, TTK, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
FÉNYES E. (1851): Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leíratik. Nyomatott Kozma Vazulnál Pesten.
GÖNCZI A. (2008): Ruszin skizmatikus mozgalom a XX. század elején. PoliPrint Kiadó, Ungvár. Grant kiadó, Lviv.
GYURICZA L. (2017): A turizmus és biztonság kérdése a Krím félsziget annektálása kapcsán. In: Kiglics N. (szerk.): II. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia. Tanulmánykötet. Pannon Egyetem, Nagykanizsa. pp. 140–149.
GYURICZA, L. (2012): Tourism in the 21 st centu ry East-Central Europe – valorization of our ancestors’ heritage as a touristic appeal. In: Berghauer, S. – Miroslav, D. – Fodor, Gy. – Gönczy, S. – Izsák, T. – Molnár, J. – Molnár, D. I. (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép-Európájában/Social geogra phical challenges in the Eastern Central Europe of the XXI. century. Nemzetközi Földrajzi Konferencia/International Geographical Conference. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Beregszász/Berehovo. 2012. március 29-30. PoliPrint Kiadó. pp. 23–32.
GYURICZA L. (2008). A turizmus nemzetközi földrajza. Egyetemi tankönyv. Budapest–Pécs, Dialóg-Campus.
GYURICZA L. – BAZSIKA E. (2012): Népi kultúra a turizmusban. In: Aubert A. – Gyuricza L. – Huszti Zs. (szerk.): A kultúra turizmusa, a turizmus kultúrája. IDResearc Kft., Publikon Kiadó, Pécs. pp. 75–89.
HORVÁTH Z. GY. – KOVÁCS S. (2002): Kárpátalja kincsei. Masszi Kiadó és Romantika Kiadó, Budapest.
KASHKA, M. (2017): 27–28 pp. 155–158. KEPECS, J. (2000): Kárpátalja településeinek vallási adatai (1880-1941). Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
KOCSIS K. (2016): A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza (10–21. század). In: Gál A. – Frisnyák S. – Kókai S. (szerk): A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza. Tanulmánygyűjtemény, Nyíregyháza-Szerencs.
KOCSIS K. – TÁTRAI P. (2021): Vallás. In: Kocsis K. (főszerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom. Budapest, CSFK Földrajztudományi Intézet. pp. 78–83.
KOLLAR T. (szerk.) (2013): Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig. Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és Kárpátalján. Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., Nyíregyháza.
KOSTASHCHUK, I. (2018): Geography of Religion as Social-Geographic Science. . 3(376).
KOSTASHCHUK, I. (2011): Terytorialna orhanizatsiia relihiinoi sfery rehioniv Ukrainy. In: Uchen e zapysky Tavrycheskoho natsyonalnoho unyversyteta ym. V. Y. Vernadskoho. Seryia «Heohrafyia». Spetsv pus. pp. 137–143.
KOVALCHUK, A. (2003): Heohrafiia relihii v Ukraini. A. S. Kovalchuk. – Lviv: Vydavnychyi tsentr LNU imeni Ivana Franka. MASHIKA, H. (2023): , 28 » pp. 230–232.
MEDVIGY, L. (2011): 19–21 . pp. 360–365. MICHALKÓ G. 2023: A turizmus esszenciája. Akadémiai Kiadó, Budapest
MILASHOVSKA, O. I. – UDOVENKO, A. M. (2013): Role and place of excursion activity in the development of religious tourism in Transcarpathia/ . 23(16). pp. 124–129.
MOLNÁR D. I. (2018): Perifériáról perifériára: Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig. Kalligram, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet, Budapest.
MOLNÁR J. (2009): Vallási megoszlás. In: Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs–Budapest. pp. 207–209.
MOLNÁR J. – MOLNÁR D. I. (2005): Kárpátalja népessége és magyarsága a 2001. évi ukrajnai népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. PoliPrint Kiadó, Beregszász.
SASS E. (2019): A kárpátaljai Beregvidék falusi turizmusának helyzete és fejlődési lehetőségei. PhD-értekezés. Pécsi Tudományegyetem, TTK, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs. SEBŐK L. (2005): Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai. TLA Teleki László Intézet.
SZILÁGYI ZS. – SASS E. – GÖNCZY S. (2006): Kárpátalja, mint turisztikai desztináció; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat. III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Budapest. pp. 1-20.
SZIROHMAN, M. (2008): Pjatdeszyat pjaty derevjanih hramiv Zakarpattya/Kárpátalja ötvenöt fatemploma. Grant kiadó, Lviv.
SZIROHMAN, M. (2000): Cerkvi Ukrainé: Zakarpattya. Lviv.
TARPAI J. (2013): A természeti és társadalmi erőforrások szerepe Kárpátalja turizmus fejlesztésében és hatása a területfejlesztésre. PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, TTK, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
TÁTRAI P. – MOLNÁR J. – KOVÁLY K. – ERŐSS Á. (2018): A kárpátaljai magyarok lélekszáma és a népesedésüket befolyásoló tényezők a SUMMA 2017 felmérés alapján. Kisebbségi Szemle. 3(3). pp. 7–31. TÓTH A. (2024): A vallás és a turizmus kapcsolódási pontjai Kárpátalján a turisztikai termékfejlesztés tükrében. PhD-értekezés. Pécsi Tudományegyetem, TTK, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
TÓTH, A. – FODOR, GY. – BERGHAUER, S. (2023a): The Ethnic and Religious Structure of the Population of the Present-Day Territory of Transcarpathia in 1851. Modern Geográfia. 18(1). pp. 27–39. DOI:10.15170/MG.2023.18.01.02
TÓTH A. – FODOR G. – BERGHAUER S. (2023b). A kárpátaljai görögkatolikusok népességföldrajzi mutatói a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 2022-es sematizmusa alapján. Tér és Társadalom. 37(4). pp. 100–112. doi: 10.17649/ TET.37.4.3506
TÓTH A. – GYURICZA L. (2021): A kárpátaljai ruszin fatemplomok idegenforgalmi hasznosításának lehetőségei. In: Szalai K. – Rátz T. – Michalkó G. (szerk.): VIII. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium. Absztrakt kötet. Kodolányi János Egyetem – Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet – Magyar Földrajzi Társaság Budapest–Székesfehérvár
Downloads
Published
Issue
Section
How to Cite
