A luxusszállodai miliő transzformációjának időbeli dimenziói

Szerzők

  • Katalin Juhász-Dóra Budapesti Gazdasági Egyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n1.2

Kulcsszavak:

luxusszolgáltatások, luxusszállodák, szállodai terek, világjárvány

Absztrakt

A világjárvány megjelenése a turizmus szereplőit globális kihívások elé állította. A turizmus színterei mellett a mindennapi élet, a munkavégzés és a különböző szolgáltatások célközönsége is megváltozott. A luxustermékek és -szolgáltatások ipara szintén kihívásokkal szembesült. Az eddig elegáns luxus- és divatcikkeket gyártó vállalatok egyik napról a másikra kényelmes otthoni öltözékeket és maszkokat, a híres parfümgyártó vállalatok pedig fertőtlenítőszereket kezdtek el gyártani. Az állami irányításért felelős döntéshozók és a vállalatok stratégiai vezetői rövid- és hosszú távú javaslatokkal és megoldásokkal reagáltak a kialakult helyzetre. A Covid19 a luxusszállodákat sem kímélte: a külföldről érkező nemzetközi vendégkör szinte teljes mértékben eltűnt, így a helyi lakosok váltak a luxusszolgáltatások elsődleges célközönségévé. Jelen tanulmány célja a luxus és a tér értelmezésének időbeli vizsgálata a budapesti luxusszállodák mintáján keresztül. A luxusszállodai miliő időbeli átalakulása a luxusszolgáltatások és a térfogyasztás strukturált keretrendszerében kerül bemutatásra.

Hivatkozások

ALBERT TÓTH A. – RECHNITZER J. (2018): A telephelyválasztás lehetőségei a szállodaiparban. Tér és Társadalom. 32(3). pp. 128–142. https://doi.org/10.17649/TET.32.3.3054

AVERMAETE, T. – MASSEY, A. (2013): Hotel Lobbies and Lounges: The Architecture of Professional Hospitality. Interior architecture series. Routledge.

BAERENHOLDT, J. O. – HALDRUP, M. – URRY, J. – LARSEN, J. (2004): Performing Tourist Places. Ashgate.

BERENS, C. (1997): Hotel Bars and Lobbies. McGraw- Hill, NewYork.

BERKI M. (2015): A térbeliség trialektikája. Tér és Társadalom. 29(2). pp. 3–18. https://doi.org/10.17649/TET.29.2.2658

BÓDIS G. (2017): A turizmus láthatatlanságának paradoxona: kommunikációs kihívások. Turizmus Bulletin. 17(3-4). pp. 33–45.

CHOI, Y. K. – SEO, Y. – WAGNER, U. – YOON, S. (2020): Matching luxury brand appeals with attitude functions on social media across cultures. Journal of Business Research. 117. pp. 520–528. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2018.10.003

COUNTRYMAN, C. C. – JANG, S. (2006): The effects of atmospheric elements on customer impression: the case of hotel lobbies. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 18(7). pp. 534–545. https://doi.org/10.1108/09596110610702968

CURTIS, E. (2001): Hotel Interior Structures. Wiley- Academy, London.

DEETER-SCHMELZ, D. – DAWN, R. – MOORE, J. – GOEBEL, D. – SOLOMON, P. (1995): Measuring the prestige profiles of consumers: a preliminary report of the PRECON scale. In: Engelland, B. – Smart, D. (eds): Marketing Foundations for a Changing World: Proceedings of the Annual Meeting of the Southern Marketing Association. Southern Marketing Association, Orlando, FL.

DEETER–SCHMELZ, D. R. – MOORE, J. N. – GOEBEL, D. J. (2000): Prestige clothing shopping by consumers: a confirmatory assessment and refinement of the PRECON scale with managerial implications. Journal of Marketing Theory and Practice. 8(4). pp. 43–58. https://doi.org/10.1080/10696679.2000.11501879

DUBOIS, B. – DUQUESNE, P. (1993): The Market for Luxury Goods: Income versus Culture. European Journal of Marketing. 27(1). pp. 35–44. https://doi.org/10.1108/03090569310024530

DUBOIS, B. – PATERNAULT, C. (1997): Does Luxury Have a Home Country? An Investigation of Country Images in Europe. Marketing and Research Today: The Journal of the European Society for Opinion and Marketing Research. 25. pp. 79–85.

DÚLL, A. (2009): A környezetpszichológia alapkérdései – Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan Kiadó, Budapest.

EMONTSPOOL, J. – WOODWARD, I. (2018): Cosmopolitanism, Markets and Consumption: A Critical Global Perspective. Palgrave Macmillan, London.

FARMAKI, A. – MIGUEL, C. – DROTAROVA, M. H. – ALEKSIC, A. – CASNI, A. C. – EFTHYMIADOU, F. (2020): Impacts of COVID-19 on peer-to-peer accommodation platforms: Host perceptions and responses. International Journal of Hospitality Management. 91. 102663. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2020.102663

FILIMONAU, V. – DERQUI, B. – MATUTE, J. (2020): The COVID-19 pandemic and organisational commitment of senior hotel managers. International Journal of Hospitality Management. 91. 102659. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2020.102659

GLAESER, E. (2020): A város diadala. Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest.

GOFFMAN, E. (1959): The Presentation of Self in Every Day Life. Garden City, Doubleday, New York.

GROSSMANN, G. M. – SHAPIRO, C. (1988): Foreign counterfeiting of status goods. The Quarterly Journal of Economics. 103(1). pp. 79– 100. https://doi.org/10.2307/1882643

HUANG, M. – RUST, R. T. (2018): Artificial intelligence in service. Journal of Service Research. 21(2). pp. 155–172. https://doi.org/10.1177/1094670517752459

HUSIC, M. M. – CICIC, M. (2008): Luxury consumption factors. Journal of Fashion Marketing and Management. 13(2). pp. 231–245. https://doi.org/10.1108/13612020910957734

ILYÉS N. (2017): Láthatatlan turisták Budapest árnyékában – Invisible tourists under the shadow of Budapest. E-CONOM. 6(2). pp. 56–65. https://doi.org/10.17836/EC.2017.2.056

IRIMIÁS A. – JÁSZBERÉNYI M. – MICHALKÓ G. (2019): Az innováció szerepe a turisztikai termékfejlesztésben. In: Irimiás A. – Jászberényi M. – Michalkó G. (szerk.): A turisztikai termékek innovatív fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 9–18.

JAKLE, J. A. (1987): The Visual Elements of Landscape. USA: The University of Massachusettes Press.

JIANG, Y. – WEN, J. (2020): Effects of COVID-19 on hotel marketing and management: a perspective article. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 32(8). pp. 2563–2573. https://doi.org/10.1108/IJCHM-03-2020-0237

JUHÁSZ-DÓRA, K. (2017): Analysis of additional hotel services in the international luxury hotels – a case-study from Budapest. Proceedings of the International Conference on Business Excellence. 11(1). pp. 884–892. https://doi.org/10.1515/picbe-2017-0094

KO, E. – COSTELLO, J. P. – TAYLOR, C.R. (2019): What is a luxury brand? A new definition and review of the literature. Journal of Business Research. 99. pp. 405–413. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2017.08.023

KOVÁCS I. (2009): A szálloda, mint termék. In: Papp I. (szerk.): Szálloda- és vendéglátásmenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 45–82.

KRAMER, D. – LUTZ, R. (1992): Reisen und Alltag – Beiträge zur kulturwissenschaftlichen Tourismusforschung. (Traveling and Everyday Life: Contributions to Tourism Cultural Studies). Frankfurt.

KULCSÁR N. – GROTTE J. (2018): Mit várunk a szállodáktól? – avagy a legmeghatározóbb szegmens számára értéket jelentő tényezők a szállodákban. Turizmus Bulletin. 18(3). pp. 4–14. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n3.1

LAWSON, F. R. (1995): Hotels and Resorts: Planning and Design. Butterworth Architecture Design and Development Guides.

LUNARDO, R. – MOUANGUE, E. (2019): Getting over discomfort in luxury brand stores: How pop-up stores affect perceptions of luxury, embarrassment, and store evaluations. Journal of Retailing and Consumer Services. 49. pp. 77–85. https://doi.org/10.1016/j.jretconser.2019.03.005

McNEILL, D. (2008): The hotel and the city. Progress in Human Geography. 32(3). pp. 383–398. https://doi.org/10.1177/0309132508089096

MICHALKÓ G. – BALIZS D. – KISS É. – FARAGÓNÉ HUSZÁR SZ. – SIK A. – KARÁCSONYI D. (2017): A vidékiesség vonzásában: a nagyvárosi agglomerációk láthatatlan turizmusa Magyarországon. Tér és Társadalom. 31(3). pp. 44–61. https://doi.org/10.17649/TET.31.3.2853

MICHALKÓ G. – ILYÉS N. (2020): A nemkonvencionális turisztikai mobilitás magyarországi sajátosságai, különös tekintettel a turizmusból származó bevételek növelésének lehetőségére., Turizmus Bulletin. 20. Különszám. pp. 6–18. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n4.1

MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2019): Turizmus 3.0 – Támpontok a turizmustörténet legújabb korának megértéséhez. In: Kátay Á. – Michalkó G. – Rátz T. (szerk.): Turizmus 3.0. Kodolányi János Egyetem, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Magyar Földrajzi Társaság. Orosháza- Budapest. pp. 9–14.

MITEV A. (2016): Luxustermékek márkázása. In: Bauer A. – Kolos K. (szerk.): Márkamenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest.

MUNDY, J. (2008): Wide Open Spaces. Hotelier. 20(6). pp. 44–46.

PHAU, I. – PRENDERGAST, G. (2010): Conceptualizing the country of origin of brand. Journal of Marketing Communications. 6(3). pp. 159– 170. https://doi.org/10.1080/13527260050118658

PROSHANSKY, H. M. – O’HANLON, T. (1977): Environmental psychology: Origins and development. In: Stokols, D. (eds): Perspectives on environment and behavior. Springer, Boston, MA. pp. 101–131. https://doi.org/10.1007/978-1-4684-2277-1_4

RÁTZ T. – MICHALKÓ G. (2007): A Balaton turisztikai miliője: a magyar tenger sajátos atmoszférájának turizmusorientált vizsgálata. Turizmus Bulletin. 11(4). pp. 13–19.

RÁTZ, T. – SMITH, M. – MICHALKÓ, G. (2008): New places in old spaces: Mapping Tourism and Regeneration in Budapest. Tourism Geographies. 10(4). pp. 429–451. https://doi.org/10.1080/14616680802434064

RÉGI T. (2017): A turizmus és társadalmi változás kapcsolatának néhány antropológiai és szociológiai értelmezése. In: Régi T. – Rátz T. – Michalkó G. (szerk.): Turizmus és transzformáció. Kodolányi János Főiskola, Orosháza, Budapest.

RIEWOLDT, O. (2002): New Hotel Design. Laurence King Publishing, London.

RUSSELL, J. A. – WARD, L. M. (1982): Environmental psychology. Annual Review of Psychology. 33. pp. 651–688. https://doi.org/10.1146/annurev.ps.33.020182.003251

SARMAH, B. – KAMBOJ, S. – RAHMAN, Z. (2017): Co-creation in hotel service innovation using smart phone apps: an empirical study. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 29(10). pp. 2647–2667. https://doi.org/10.1108/IJCHM-12-2015-0681

SIGALA, M. (2020): Tourism and COVID-19: Impacts and implications for advancing and resetting industry and research. Journal of Business Research. 117. pp. 312–321. https://doi.org/10.1177/0047287504268247

STERCHELE, D. (2020): Memorable tourism experiences and their consequences: An interaction ritual (IR) theory approach. Annals of Tourism Research. 81. 102847. https://doi.org/10.1016/j.annals.2019.102847

TOKODI P. – RITECZ GY. (2020): A turizmusbiztonsággal összefüggő nemzetközi szabályozás. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy. (szerk.): Turizmusbiztonság. Dialóg Campus, Budapest.

TÖRŐCSIK M. (2014): ...már megint más a fogyasztó. In: Hetesi E. – Révész B. (szerk.): „Marketing megújulás” – Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar: Szeged. pp. 382–389.

TÖRŐCSIK M. – CSAPÓ J. (2021): A nemfogyasztás/ nemvásárlás motivációi, értelmezése a turizmusban. Vezetéstudomány. 52(1). pp. 42–55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.1.04

WAKEFIELD, K. L. – BLODGETT, J. G. (1999): Customer response to intangible and tangible service factors. Psychology & Marketing. 16(1). pp. 51–68. https://doi.org/10.1002/(SICI)1520-6793(199901)16:1%3C51::AID-MAR4%3E3.0.CO;2-0

WALLS, A. – OKUMUS, F. – WANG, Y.R. – KWUN, D. J-W. (2011): Understanding the Consumer Experience: An Exploratory Study of Luxury Hotels. Journal of Hospitality Marketing & Management. 20(2). pp. 166–197. http://dx.doi.org/10.1080/19368623.2011.536074

WIRTZ, J. – HOLMQVIST, J. – FRITZE, M. P. (2020): Luxury Services. Journal of Service Management. 31(4). pp. 665–691. https://doi.org/10.1108/JOSM-11-2019-0342

WORSFOLD, K. – FISHER, R. – McPHAIL, R. – FRANCIS, M. – THOMAS, A. (2016): Satisfaction, Value and Intention to Return in Hotels. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 28(11). pp. 2570–2588. https://doi.org/10.1108/IJCHM-04-2015-0195

ZHANG, Y. – XIONG, Y. – LEE, T. J. (2020): A culture-oriented model of consumers’ hedonic experiences in luxury hotels. Journal of Hospitality and Tourism Management. 45. pp. 399– 409. https://doi.org/10.1016/j.jhtm.2020.07.009

ZÁTORI A. (2014): Élményszemlélet a turizmusban: A turisztikai élményteremtés koncepciói. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 51–60.

Internetes források

BCG-ALTAGAMMA (2020): True Luxury Global Consumer Insights. https://image-src.bcg.com/Images/True-Luxury-Global-Consumer-Insight-2020-PR_tcm9-252200.pdf, Letöltve: 2021. április 8.

HORWATH HTL (2018): Co-working Hotels, Industry Report. https://corporate.cms-horwathhtl.com/wp-content/uploads/sites/2/2018/11/IR_COWORKING_ENG.pdf, Letöltve: 2020. november 30.

KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2020): Gyorstájékoztató a hazai vendégéjszakák számának alakulásáról. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz2008.html, Letöltve: 2020. november 30.

MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2020a): Üzleti célú turisztikai trendriport. https://info.ntak.hu/hirek/mtu-uzleti-celu-turisztikai-trendriport-2020-oktobereben-budapest-hajduszoboszlo-es-eger-volt-a-legnepszerubb-belfoldi-uticel, Letöltve: 2020. április 20.

MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2020 b): MTÜ Turisztikai Trendriport 2020, Átalakuló utazási piac, a belföld az új külföld. https://turizmus.com/html/data/cikk/117/3486/cikk_1173486/MTU_infografika_2020_trendriport.pdf, Letöltve: 2020. április 20.

SABANOGLU, T. (2020): Gen Y and Z share of global personal luxury good market in 2017 and 2025. https://www.statista.com/statistics/1092048/gen-y-and-z-share-of-global-personal-luxury-good-sales/, Letöltve: 2021. április 8.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-04-19

Hogyan kell idézni

Juhász-Dóra, K. (2022). A luxusszállodai miliő transzformációjának időbeli dimenziói. Turizmus Bulletin, 22(1), 13–25. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n1.2

Folyóirat szám

Rovat

Lektorált tanulmányok