Az elvonulásturizmus keresleti és kínálati tényezői, üzleti modelljei és turisztikai potenciálja

Szerzők

  • Kinga Mártonné Máthé Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
    Hungary
  • Norbert Simonyi Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n4.5

Kulcsszavak:

elvonulás, lelkigyakorlat, zarándokszállás, turizmus, transzformáció

Absztrakt

A 2010-es években egyre inkább használatossá és kiemelten fontossá vált a személyiséget átalakító (transz­formatív), vagy építő (konstruktív) turizmus fogalma, mint utazási motiváció illetve utazás során végzett tevékenység és élményfókusz. A transzformáció és a személyi építkezés mind a keresleti, mind a kínálati oldal jellemzőit, jellegzetességeit megváltoztatta, megváltoztatja. Keresleti oldali változás az egyén belső élmény általi önfejlődéséről, az élmény készen kapása helyetti, az egyéni részvétellel való létrehozásáról, személyiség építéséről szól. A szuvenírgyűjtő, látványosságot habzsoló fogyasztóval szemben áll az utazá­son spirituálisan, tevékenyen részt vevő utazó. A turizmusnak e formája feltételezi az utazó magas szintű elmélyülését a helyi kultúrában és igényét az átlényegülésre. A kínálati oldal átalakulása első sorban a spirituális/vallási turizmus, egészségturizmus, falusi turizmus, extrém sportok stb. kínálatát érinti. A turizmuson kívül a természeti táj, az identitás, a terek, az örökség és a szolgáltatások is pozitív transzfor­máción/változásokon mehetnek így át. A turizmus trendszerű és koncentrálatlan növekedése egyre több embernek biztosítja a távoli, turizmus szempontból egzotikus desztinációk elérését. Ezek a térségek több esetben gazdaságilag elmaradottak, sokszor nincsenek felkészülve a turizmus igényeire. A transzformáció ez esetben a helyiek segítésével, együtt dolgozással, tanítással, tulajdonképpen együttéléssel egészül ki (jelenleg azonban még a transzformáció elsősorban a vallási indíttatású utazásokat jellemzi, melynek egy speciális ága az elvonulásturizmus).

Hivatkozások

APRÓ É. – BALÁZS O. – KISS K. – MICHALKÓ G. – PUCZKÓ L. – SZIVA I. – SMITH, M.(2015): Az erdei fürdőtől a török hammamig – A balkáni országok márkapolitikája az egészségturizmus terén. In: Kiss F. (szerk.): Tourism and ICT aspects of Balkan wellbeing/A balkán jóllét turisztikai és IKT vonatkozásai. Alma mater. Információs Társadalomért Alapítvány, Budapest. pp. 137-152.

MITEV A. – IRIMIÁS A. – MICHALKÓ G. (2017): Rítusba oltott átalakulás: transzformáció a vallási turizmusban. In: Régi T. – Rátz T. – Michalkó G. (szerk.): Turizmus és transzformáció.Turizmus Akadémia 8. Kodolányi János Főiskola – MTA CSFK Földrajztudományi Intézet – Magyar Földrajzi Társaság. Orosháza – Budapest. pp. 37-50.

PUCZKÓ L. – SMITH, M. (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

PUCZKÓ, L. – SMITH, M. (2013): Health, Tourism and Hospitality: Spas, Wellness and Medical Travel.Routledge, London.

RÁTZ T. (2014): Az EKF-turizmus mint lehetséges niche termék: A kulturális turizmus egy különleges területének vizsgálata. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 24-33.

RÁTZ T. – PUCZKÓ L. (2000): A turizmus társadalmi-kulturális hatásai. Turizmus Bulletin.2000/2. pp. 21-27.

RÉGI T. – RÁTZ T. – MICHALKÓ G. (szerk.) (2017): Turizmus és transzformáció. Turizmus Akadémia 8. Kodolányi János Főiskola – MTA CSFK Földrajztudományi Intézet – Magyar Földrajzi Társaság. Orosháza – Budapest.

SULYOK J. – MÁRTONNÉ MÁTHÉ K. (2014): A vallási turizmus helyzete Magyarországon. Turizmus Bulletin. 16(1). pp. 11-20.

SZIVA I. (2010): Öntsünk tiszta vizet... Az egészségturizmus fogalmi lehatárolása és trendjeinek válogatott bibliográfiája. Turizmus Bulletin. 14(4). pp. 73-76.

##submission.downloads##

Megjelent

2018-12-18

Hogyan kell idézni

Mártonné Máthé, K., & Simonyi, N. (2018). Az elvonulásturizmus keresleti és kínálati tényezői, üzleti modelljei és turisztikai potenciálja. Turizmus Bulletin, 18(4), 41–50. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n4.5

Folyóirat szám

Rovat

Műhely