Városmárka-hűség: melyek a Budapesti márkahűséget befolyásoló legfőbb tényezők?

Szerzők

  • Lachin Namaz Budapesti Corvinus Egyetem
    Hungary
  • Dóra Horváth Budapesti Corvinus Egyetem
    Hungary
  • Attila Cosovan Budapesti Corvinus Egyetem
    Hungary
  • Klaudia Klára Tvergyák Magyar Nemzeti Múzeum
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n4.1

Kulcsszavak:

városi márka, hűség, célmarketing, városi márkahűség

Absztrakt

Az utóbbi időkben a városok megsokszorozták erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy igazán hatékony márkázási stratégiát alakítsanak ki, ezért a városi márkahűség kutatása az egyik legjelentősebb kutatási iránnyá vált a desztináció marketing és menedzsment területén. Annak érdekében, hogy a közép-európai kontextus is jelen legyen, a tanulmány kifejezetten a Budapesten élő külföldiek szempontjából vizsgálja a budapesti városmárkát és elemzi a márkahűségüket. A szerzők azt vallják, hogy a városban élő külföldiek látásmódjának megértése hozzájárulhat a már meglévő tudáshoz a turisták városi desztinációk iránt mu­tatott hűségével kapcsolatban. A helyi külföldiek véleményének alapos elemzése és a szakirodalom áttekin­tése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a városi márkahűséget az elégedettség és az érzelmi érték alakítja. A szerzők által javasolt hűségmodell kiemeli az érzelmi érték/kreativitás fontosságát, és a városok kulturális eszközeit, illetve a programjaikba való bevonódást a városi márkák iránt érzett hűség előfelté­teleinek tekinti. A tanulmány bemutatja továbbá a budapesti márka gyengeségeit és erősségeit, valamint megállapítja, hogy eléggé erősnek és sikeresnek számít a gyengeségei és problémái ellenére is, továbbá erős érzelmi és észlelt értékkel rendelkezik.

Hivatkozások

AAKER, D. (1991): Managing brand equity: capitalizing on the value of a brand name. Free Press, New York.

ALBERT TÓTH A. – HAPP É. (2017): A turisztikai kereslet fejlesztésének lehetséges irányai egy innovatív városban. Turizmus Bulletin. 17(3-4). pp. 13 -23.

ANHOLT, S. (2002): Foreword for the special issue on place branding. Brand Management. 9(4-5). pp. 2 29-2 39.

ANHOLT, S. (2010): Definitions of place branding working towards a resolution. Place Branding and Public Diplomacy. 6(1). pp. 1-10.

ARTIGAS, E. – YRIGOYEN, C. – MORAGA, E. – VILLALÓN, C. (2017): Determinants of trust towards tourist destinations. Journal of Destination Marketing & Management. 6(4). pp. 327- 3 3 4.

AUBERT A. – BARCZA A. – GONDA T. – HORVÁTH Z. – PÁLFI A. (2017): Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 15-25.

BACK, K. – PARKS, S. (2003): A Brand Loyalty Model Involving Cognitive, Affective, and Conative Brand Loyalty and Customer Satisfaction. Journal of Hospitality & Tourism Research. 27(4). pp. 419-435.

BALOGLU, S. – McCLEARY, K. (1999): A model of destination image formation. Annals of Tourism Research. 26(4). pp. 868-897.

BAUER A. – KOLOS K. (2016): Márkamenedzsment.Akadémiai Kiadó, Budapest.

BIALOWOLSKA, D. (2016): Quality of life in cities – Empirical evidence in comparative. European perspective. Cities. 58. pp. 87-96.

BOWEN, G. A. (2008): Naturalistic inquiry and the saturation concept: a research note. Qualitative Research. 8(1). pp. 137-152.

BRAUN, E. – ESHIUS, J. – KLIJN, E. (2014): The effectiveness of place brand communication. Cities. 41. pp. 64-70.

CHARMAZ, K. (2006): Constructing Grounded Theory: A Practical Guide Through Qualitative Analysis. Sage Publications, London.

CHARMAZ, K. (2014): Constructing grounded theory. Sage. London, UK.

CHEN, C. – PHOU, S. (2013): A closer look at destination: Image, personality, relationship and loya lt y. Tourism Management. 36. pp. 269-278.

COLL, S. F. – SAUMELL, R. P. – GARCÍA, J. S. – FIOL, L. J. C. (2012): Urban destination loyalty drivers and cross-national moderator effects: The case of Barcelona. Tourism Management. 33(6). pp. 1309-1320.

DE NONI, I. – ORSI, L. – ZANDERIGHI, L. (2014): Attributes of Milan influencing city brand attractiveness. Journal of Destination Marketing & Management. 3(4). pp. 218-226.

GILBOA, S. – JAFFE, E. – VIANELLI, D. – PASTORE, A. – HERSTEIN, R. (2015): A summated rating scale for measuring city image. Cities. 44. pp. 50 - 59.

HOLLEBEEK, L. D. – CHEN, T. (2014): Exploring positively-versus negatively-valenced brand engagement: a conceptual model. Journal of Product & Brand Management. 23(1). pp. 62-74.

KAVARATZIS, M. (2008): From city marketing to city branding: An interdisciplinary analysis with reference to Amsterdam, Budapest and Athens. PhD Thesis. Groningen University.

KAVARATZIS, M. (2009): Cities and their brands: Lessons from corporate branding. Place Branding and Public Diplomacy. 5(1). pp. 26-32.

KENESEI Z. – KOLOS K. (2018): Szolgáltatásmarketing: múlt vagy jövő? Vezetéstudomány/Budapest Management Review. 49(1). pp. 2-12.

KIM, J. – MORRIS, J. – SWAIT, J. (2008): Antecedents of True Brand Loyalty. Journal of Advertising. 37(2). pp. 99-117.

KIM, J. (2014): The antecedents of memorable tourism experiences: The development of a scale to measure the destination attributes associated with memorable experiences. Tourism Management. 44. pp. 34-45.

KIM, S. – HOLLAND, S. – HAN, H. (2013): A Structural Model for Examining how Destination Image, Perceived Value, and Service Quality Affect Destination Loyalty: a Case Study of Orlando. International Journal of Tourism Research. 15(4). pp. 313-328.

KIRILLOVA, K. – FU, X. – LEHTO, X. – CAI, L. (2014): What makes a destination beautiful? Dimensions of tourist aesthetic judgment. Tourism Management. 42. pp. 282-293.

KLADOU, S. – KEHAGIAS, J. (2014): Developing a structural brand equity model for cultural destinations. Journal of Place Management and Development. 7(2). pp. 112-125.

KVALE, S. (2008): Doing interviews. Sage. London, UK.

LARSEN, H. (2014): The emerging Shanghai city brand: A netnographic study of image perception among foreigners. Journal of Destination Marketing & Management. 3. pp. 18-28.

LIN, C.-H. – SHER, P. J. – SHIH, H.-Y. (2005): Past progress and future directions in conceptualizing customer perceived value. International Journal of Service Industry Management. 16(4). pp. 318-336.

LUO, Q. – WANG, J. – YUN, W. (2016): From lost space to third place: The visitor's perspective. Tourism Management. 5 7. p p. 1 0 6 - 1 1 7.

McKERCHER, B. – GUILLET, B. D. – Ng, E. (2012): Rethinking Loyalty. Annals of Tourism Research. 39(2). pp. 708-734.

MELEDDU, M. – PACI, R. – PULINA, M. (2015): Repeated behaviour and destination loyalty. Tourism Management. 50. pp. 159-171.

MITEV A. – KELEMEN-ERDÖS A. (2017): Romkocsma, mint bricolage: Élményközpontú szolgáltatásérték-teremtés a romkocsmákban. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 26-34.

NAM, J. – EKINCI, Y. – WHTATT, G. (2011): Brand Equity, Brand Loyalty and Consumer Satisfaction. Annals of Tourism Research. 38(3). pp. 1009-1030.

OLIVER, R. (1999): Whence Consumer Loyalty. Journal of Marketing. 63 (Special Issue). pp. 33-44.

PARK, C. W. – MacINNIS, D. J. – PRIESTER, J. – EISINGERICH, A. B. – IACOBUCCI, D. (2010): Brand Attachment and Brand Attitude Strength: Conceptual and Empirical Differentiation of Two Critical Brand Equity Drivers. Journal of Marketing. 74(6). pp. 1-17.

RUSSEL, J. A. (1980): A circumplex model of affect. Journal of Personality and Social Psychology. 39(6). pp. 1161-1178.

SANCHEZ, J. – CALLARISA, L. – RODRÍGUEZ, R. – MOLINER, M. (2006): Perceived value of the purchase of a tourism product. Tourism Management. 27(3). pp. 394-409.

SANTANA, A. A. – GIL, S. M. (2018): Understanding tourism loyalty: Horizontal vs. destination loya lt y. Tourism Management. 65. pp. 245-255.

SMITH, M. – PUCZKÓ, L. (2010): Out with the old, in with the new? Twenty years of post-socialist marketing in Budapest. Journal of Town & City Management. 1(3). pp. 288-299.

SOUIDEN, N. – LADHARI, R. – CHIADMI, N. (2017): Destination personality and destination image. Journal of Hospitality and Tourism Management. 32. pp. 54-70.

STRAUSS, A. – CORBIN, J. (1998): Basics of qualitative research: Grounded theory procedures and technique. Sage. Newbury Park, London.

SZIVA, I. – BASSA, L. (2017): World Heritage Sites through the Eyes of New Tourists – Who Cares about World Heritage Brand in Budapest? Almatourism. Journal of Tourism, Culture and Territorial Development. 8(7). pp. 255-268.

SZONDI, G. (2011): Branding Budapest.In: Dinnie, K. (ed): City Branding. Theory and Cases. Palgrave Macmillan, London. pp. 124-130.

WATSON, G. F. – BECK, J. T. – HENDERSON, C. M. – PALMATIER, R. W. (2015): Building, measuring, and profiting from customer loya lt y. Journal of theAcademy of Marketing Science. 43(6). pp. 790-825.

WU, C.-W. (2016): Destination loyalty modeling of the global tourism. Journal of Business Research. 69(6). pp. 2213-2219.

XU, Z. – ZHANG, J. (2015): Antecedents and consequences of place attachment: A comparison of Chinese and Western urban tourists in Hangzhou, China. Journal of Destination Marketing & Management. 5(2). pp. 86-96.

ZENKER, S. (2009): Who is your target? The creative class as a target group for place branding. Journal of Place Management and Development. 2(1). pp. 23 -32.

ZHANG, H. – FU, X. – CAI, L. – LU, L. (2014): Destination image and tourist loyalty: A meta-analysis. Tourism Management. 40. pp. 213-223.

##submission.downloads##

Megjelent

2018-12-18

Hogyan kell idézni

Namaz, L., Horváth, D., Cosovan, A., & Tvergyák, K. K. (2018). Városmárka-hűség: melyek a Budapesti márkahűséget befolyásoló legfőbb tényezők?. Turizmus Bulletin, 18(4), 4–13. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n4.1

Folyóirat szám

Rovat

Lektorált tanulmányok