A 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai

Szerzők

  • Tamás Laczkó Pécsi Tudományegyetem
    Hungary
  • Miklós Stocker Budapesti Corvinus Egyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.3

Kulcsszavak:

sportturizmus, nemzetközi sportrendezvények, külföldi passzív sportturisták, sportturizmus makrogazdasági hatása

Absztrakt

Az elmúlt néhány évben a sportcélú turizmus lényeges mértékben fejlődött Magyarországon, és az elkövetkező évtized tekintetében további szignifikáns erősödés várható. A kormányzati támogatás miatt létrejövő nagyszámú, jelentős sportesemény komoly turisztikai vonzerővel rendelkezik, amelynek hatására a sporthoz kötődő beutazások száma lényegesen növekedett az elmúlt években. 2017-ben 496 ezer külföldi utazó érkezett hazánkba sportrendezvények megtekintése céljából, akik összesen 2,197 millió napot töltöttek Magyarországon, amelyből 1,7 millió vendégéjszaka keletkezett. A beutazó passzív sportturisták 4,4 napos átlagos tartózkodással és 22 758 forintos napi átlagköltéssel jellemezhetők, amelyek lényegesen meghaladják az átlagos külföldi turisták tartózkodási idejét és napi költését, ráadásul lényegesen többet költenek kultúrára és szórakozásra is. A sportszektor egyéb nemzetgazdasági ágakkal való kapcsolatát is figyelembe véve a 2017. évi külföldi passzív sportturizmus 21,3 milliárd forint GDP-t termelt, illetve 17 milliárd forint költségvetési bevételt eredményezett, ami vendégéjszakánként 12 530 forint átlagos GDP termelést és 10 ezer forint átlagos költségvetési bevételt jelent, hosszabb tartózkodás és magas visszatérési hajlandóság mellett.

Hivatkozások

ALBERS, A. (2004): Sport als Imageträgen im Tourismus: Auswirkungen und Chancen von Sportevents für Destinationen. Verlag des Faches Geographie, Universität Paderborn, Paderborn. pp. 28– 42.

ANDRÁS K. – MÁTÉ T. (2017): Nemzetközi sportrendezvény, mint városfejlesztési ösztönző: Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017 hatásai, és Győr lehetőségei. In: Karlovitz, J. T. (szerk.): Társadalom, kulturális háttér, gazdaság. International Research Institute s.r.o. Komárno. pp. 78–83.

ANDRÁS K. – KOZMA M. (2014): A nagy nemzetközi sportesemények gazdasági hatásai. In: Lukovics M. – Zuti B. (szerk.): A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged.pp.105–120.

BÁCS Z. – SZILÁGYI S. (2010): A DVSC BL szereplésének gazdasági és államháztartási vonatkozásai. Előadásaz International Conference On Tourism and Sports Managementcímű konferencián. Debrecen, 2010. május 27–28.

BÁNHIDI M. (2015): Sportturisztikai termékek. In: Laczkó T. – Bánhidi M. (szerk.): Sport és egészségturizmus alapjai. PTE ETK, Pécs. pp. 47–75.

BÁNHIDI M. (2018): A nemzetközi sportturizmus területén végzett kutatások elemzése sporttudományi megközelítésben. In: Szabó T. – Bánhidi M. – Szőts G. (szerk.): A sportturizmus gazdasági és társadalmi kérdései Magyarországon.Magyar Sporttudományi Társaság. pp. 9–36.

BENE Á. – MÓRÉ M. (2017): Egy világméretű sportesemény, a 2017 Vizes Világbajnokság néhány társadalmi aspektusa a jövő managereinek szemszögéből a felkészülési időszakban. International Journal of Engineering and Management Sciences. 2(4). pp. 40–59. DOI: 10.21791/IJEMS.2017.4.4.

BODA GY. – RÉVÉSZ T. – LOSONCI D. – FÜLÖP Z. (2019): A növekedési ütem és a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről. Közgazdasági Szemle.66. pp. 376–417. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.4.376

BORBÉLY A. – MÜLLER A. (2015): Sport és turizmus. Campus Kiadó, Debrecen.

CHEN, N. – FUNK, D. C. (2010): Exploring destination image, experience and revisit intention: a comparison of sport and non-sport tourist perceptions. Journal of Sport Tourism. 15(3). pp. 239–259. https://doi.org/10.1080/14775085.2010.513148

DREYER, A. (2002): Sport und Tourismus. Wirtschaftliche, soziologische und gesundheitliche Aspekte des Sport-Tourismus. Universitatsverlag, Wiesbaden.

EUROBAROMETER (2018): Sport and Physical Activity. Special Eurobarometer 412. Directorate-General for Education, Youth, Sport and Culture (European Commission). TNS Opinion & Social, Brüsszel. https://doi.org/10.2766/73 002

FUNK, D. C. – BRUUN, T. (2007): The role of socio-psychological and culture-education motives in marketing international sport tourism: A cross-cultural perspective. Tourism Management. 28. pp. 806–819. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2006.05.011

KÓRÓDI M. (2011): Turizmus kutatások módszertana.Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

KOVÁCS A. – PAÁR D. – ELBERT G. – WELKER ZS. – STOCKER M. – ÁCS P. (2015): A magyar háztartások sportfogyasztási szokásainak felmérése. PTE ETK, Pécs. https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/Sportfogyasztas_ek.pdf

KUNDI V. (2012): Fesztiválok városokra gyakorolt gazdasági- és társadalmi-kulturális hatásainak elemzése. A Győri Magyar Táncfesztivál és a Miskolci Operafesztivál példáján keresztül. PhD értekezés. Széchenyi István Egyetem, Győr.

LACZKÓ T. – STOCKER M. (2018): 2018. évi hazai rendezésű nemzetközi sportesemények gazdasági és turisztikai hatásainak vizsgálata. In: Szabó T. – Bánhidi M. – Szőts G. (szerk.): A sportturizmus gazdasági és társadalmi kérdései Magyarországon. Magyar Sporttudományi Társaság. pp. 77–100.

LACZKÓ T. – STOCKER M. (2019): 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai. Előadás a Nyerges Mihály emlékkonferencián. 2019. január 24. Budapest.

LASZTOVICZA D. – BÉKI P. (2016): A sport és a turizmus kapcsolata, a sportturizmus fogalmi rendszere. Testnevelés, Sport, Tudomány. 1(1). pp. 39–50. https://doi.org/10.21846/TST.2016.1.4

MOLNÁR CS. – REMENYIK B. (2019): A megasportesemények turisztikai hatásai Magyarországon. Területi Statisztika. 59(3). pp. 300–327. https://doi.org/10.15196/TS590303

SAAYMAN, M. – SAAYMAN, A. – DU PLESSIS, C. (2005): Analysis of spending patterns of visitors of three World Cup Cricket matches in Potchefstroom, South Africa. Journal of Sport & Tourism. 10(3). pp. 211–221. https://doi.org/10.1080/14775080600611491

STANDEVEN, J. – DE KNOP, P. (1999): Sport tourism. Human Kinetics Europe, Leeds.

STOCKER M. – BODA GY. (2018): A sportszektor gazdaságdinamizáló hatása. Magyar Sporttudományi Szemle. 19(75). p. 79.

STOCKER M. – SZABÓ T. (2017): A hazai sportirányítás szerepe és tevékenysége a kiemelt hazai sportesemények esetében. Magyar Sporttudományi Füzetek XVI. Magyar Sporttudományi Szemle (Különszám). A Sportirányítás gazdasági kérdései. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest. pp. 56–77.

STOCKER M. – LACZKÓ T. – PERÉNYI SZ. (2019): 2018. évi Birkózó Világbajnokság gazdasági hatásai. In: Bányász Á. – Deák ZS. – Világi P. (szerk.): Hősök Tere, 9 varázslatos nap a szőnyegen. Magyar Birkózó Szövetség. Budapest. pp. 248–249.

SULYOK J. – MAGYAR ZS. (2014): Az aktív turizmus helyzete Magyarországon. Fókuszban a kerékpározás és a természetjárás. Turizmus Bulletin. 16(3-4). pp. 15–26.

VÖRÖS T. (2017): Költség–haszon elemzési keretrendszer sportberuházások társadalmi-gazdasági értékeléséhez. Közgazdasági Szemle. 64. pp. 394–420.https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.4.394

Internetes források

KSH (2018a): Tájékoztatási adatbázis, A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGT, Letöltve: 2018. október 18.

KSH (2018b): Tájékoztatási adatbázis, Magyarországra tett külföldi utazások főbb mutatói. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGT, Letöltve: 2018. október 18.

KPMG TANÁCSADÓ KFT. (2015): Futóturizmus Budapesten. A Budapest Futóiroda 2015 őszi budapesti futóversenyeinek nemzetgazdasági hatásvizsgálata. http://www.futanet.hu/kep0/PR/gazdasagi_sajttaj/KPMG_BSI_2015-Gazdasagi_hatastanulm%C3%A1ny_Vezetoi_osszefoglalo.pdf, Letöltve: 2018. november 12.

LAFLIN, M. (2018): The Explosion of International Sport Events. Sportcal. https://drive.google.com/file/d/1GbwBRjfV9kB5Y6cbfi2v2PYebDe7a5Lc/view, Letöltve: 2019. december 18.

MÁTÉ T. – ANDRÁS K. (2016): Nemzetközi sportrendezvények Magyarországon. Londontól-Rióig. Előadás a MSTT, Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciáján. http://mstt.hu/wp-content/uploads/MateTunde_Nemzetkozi_sportrend.pdf,Letöltve: 2018. október 28.

MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) (2016): A Forma-1 autóverseny hatása a budapesti szállodák teljesítményére 2015-2016-ban.http://www.hah.hu/files/3714/7620/0245/A_Forma1_autverseny_hatsa_a_szllodk_teljestmnyre_2015-16.pdf, Letöltve: Letöltve: 2018. november 12.

MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2017): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. https://mtu.gov.hu/documents/prod/mtu_strategia_2030.pdf, Letöltve: 2018. november 2.

SPORTCAL (2019a): Global Sports Impact Report2019. https://drive.google.com/file/d/1xp768UG8LsouOvI0N7EPLixR6SkjO3s5/view, Letöltve: 2019. december 18.

SPORTCAL (2019b): Hempel Sailing World Championships Aarhus 2018. https://issuu.com/worldsailing/docs/sportcal_gsi_event_study_-_hempel_s, Letöltve: 2019. december 18.

SPORTCAL (2019c): IFF Men’s World Floorball Championships 2018. http://dltaw1vhj9zy5.cloudfront.net/2019/05/Sportcal-GSI-Event-Study-IFF-Mens-World-Championships-2018-FINAL-Public-version.pdf, Letöltve: 2019. december 18.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-06-08

Hogyan kell idézni

Laczkó, T., & Stocker, M. (2020). A 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai. Turizmus Bulletin, 20(2), 22–32. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.3

Folyóirat szám

Rovat

Lektorált tanulmányok