Jorcájtok és Sábátok, avagy a zsidó vallási turizmus térhódítása és társadalmi hatása Tokaj-Hegyalján

Szerzők

  • Nikolett Drotár Nyíregyházi Egyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n3.4

Kulcsszavak:

turisztikai termék, zsidó vallási turizmus, társadalmi hatás, Tokaj-Hegyalja

Absztrakt

A XVIII. századtól a XX. század közepéig Tokaj-Hegyalján élő zsidóság emlékei napjainkig megmaradtak. A temetők, a csodarabbi sírok, valamint a zsinagógák meghatározóak. Az 1970-es évektől kezdődően a térségbe érkező amerikai és izraeli vallási turisták újra élesztették a csodarabbi mítoszt. A statisztikák évente emelkedő számot mutattak, ami napjainkra átlagosan húszezer zsidó vallási turistaérkezést jelent évente a csodarabbik halálévfordulója alkalmából. A zsidó vallási turizmus működtetését amerikai és izraeli zsidó szervezők végzik, budapesti koordinációval. A szálláshelyek hiánya miatt a szervezők részéről elindult egy ingatlanvásárlási hullám, amely társadalmi feszültséget generált az indokolatlanul magas ingatlanárak következtében. A megvásárolt házakban szálláshelyet biztosítanak a turistáknak, valamint a helyi lakosok és vállalkozók részére munkalehetőséget biztosítanak. További lehetőség a turisztikai infrastruktúra javítása, illetve az étkezés helyben termesztett és készített kóser termékekkel való megoldása. A szervezők hatékony marketingmunkájának köszönhetően Tokaj-Hegyalja bekapcsolódott a nemzetközi zsidó vallási turizmusba.

Hivatkozások

CSORBA CS. (2017): „Szerettem volna, ha nem kísért a múlt” – Sátoraljaújhely zsidóságának története. Sátoraljaújhely: Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.

DOBOS I. (1970): A csodarabbi a magyar népmondákban. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete Évkönyve. Budapest. pp. 211–221.

DROTÁR N. (2017): Vallási turizmus a borturizmus árnyékában. In: Szalók Cs. (szerk.): Változások és kihívások a turizmusban. Tanulmánykötet. BGE Budapest. pp. 70–82.

DROTÁR N. – HANUSZ Á. (2018): Csodarabbi mítosz, mint új turisztikai vonzerő Tokaj-

Hegyalján. In: Horváth G. (szerk.): A magyar földrajz szerencsi műhelye. Tanulmánykötet. Szerencs. pp. 183–195.

GLESZER N. (2006): Zsidó búcsúk ma. A magyarországi csodarabbikhoz folytatott zarándoklatok átstrukturálódása az ezredfordulón. Magyar egyháztörténeti vázlatok. 18(3–4). pp. 69–94.

KISS E. (2014): Erdély zsidó közösségei a kezdetektől napjainkig a temetők tükrében. PhD értekezés. Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem, Budapest.

KUBUS J. – PETŐ M. (1995): És a csoda megtörtént. Bodrog-parti hírek. Különszám. Megjelent Reb Sájele rabbi halálának 70. évfordulója alkalmából. Bodrogkeresztúri Önkormányzat.

MARCHENKO, A. (2018): In the Eyes of Uman Pilgrims: A Vision of Place and Its Inhabitants.Contemporary Jewry. 38. pp 227–247. ht t ps://doi.org/10.10 07/s1 2 397- 01 7-9247- 0

NIMROD, L. – NOGA, C. K. (2017): Judaism and Tourism over the Ages: The Impacts of Technology, Geopolitics and the Changing Political Landscape. In: Butler, R. – Suntikul, W. (eds): Tourism and Religion: Issues, Trends and Implications. Channelview Publications. pp. 1–22.

ORBÁN F. (2004): Magyar zsidó zarándokkönyv. Szifré Jehádut Kft. pp. 70–94.

SCHEIBER S. (1982): Hegyaljai zsidó sírkövek. A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve. 21. Miskolc. pp. 179–196.

UNGVÁRY K. (2016): A zsidóság szerepe Tokaj-Hegyalja borászatában. Zempléni Múzsa:társadalomtudományi és kulturális folyóirat.16(2). pp. 40–43.

ZELENÁK I. (1990): Adatok a tokaji zsidók történetéhez. In: Bencsik J. – Szakál J.-né (szerk.): Tokaj és Hegyalja II. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc. pp. 89–94.Internetes források

KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2018): Tájékoztatási adatbázis. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, Letöltve: 2019. március 1.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-09-21

Hogyan kell idézni

Drotár, N. (2020). Jorcájtok és Sábátok, avagy a zsidó vallási turizmus térhódítása és társadalmi hatása Tokaj-Hegyalján. Turizmus Bulletin, 20(3), 34–42. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n3.4

Folyóirat szám

Rovat

Lektorált tanulmányok