Egynapos desztinációk követése a közösségi médiában közvetített fényképeken keresztül – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar elemzése és összehasonlítása

Szerzők

  • Bálint Kádár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Hungary
  • Mátyás Gede Eötvös Loránd Tudományegyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n4.3

Kulcsszavak:

közösségi médiumok, Flickr, Instagram, Balaton-felvidék, Dunakanyar, látogatószám mérés

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy bemutassa két turisztikai régió – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar – kiránduló turizmusának közösségi médiában közzétett fényképes lenyomatait, és az azokból leszűrhető statisztikailag is releváns szabadidőhasználati mintázatokat. A más módszerekkel nehezen mérhető, így eddig rejtve maradt láthatatlan turizmus feltérképezésére ajánlott elemzési módszer módot nyújt a regisztrált szálláshelyeket igénybe nem vevő, hétvégi 1-2 napos látogatások, kirándulások, illetve a saját hétvégi házakban töltött vakációk során történő turisztikai fogyasztás felmérésére is. A látogatók közösségi médiában közreadott fényképei képesek feltárni a turisztikai viselkedés legrejtettebb motivációit, illetve egy régió legkisebb léptékű desztinációit, ezáltal a keresleti oldalról mérhető teljes turisztikai térhálózatot, hiszen a digitális fényképek legtöbbje egy geotag révén már a készítés pontos helyének koordinátáit is tartalmazza. A tanulmány módszereinek segítségével kimutattuk, hogy a két régióban mekkora a budapesti látogatók valós aránya, miben térnek el a budapestiek és a nyaralótulajdonosok kirándulási szokásai a külföldiekétől, és hogy a régiók különböző településein milyen szabadidős és fotózási lehetőségeket találnak a látogatók.

Hivatkozások

CHALFEN, R. M. (1979): Photograph’s role in tourism: Some unexplored relationships. Annals of Tourism Research. 6(4). pp. 435–447. https://doi.org/10.1016/0160-7383(79)90006-9

CHUNG, N. – KOO, C. (2015): The use of social media in travel information search. Telematics and Informatics. 32(2). pp. 215–229. https://doi.org/10.1016/j.tele.2014.08.005

DONAIRE, J. A. – CAMPRUBÍ, R. – GALÍ, N. (2014): Tourist clusters from Flickr travel photography. Tourism Management Perspectives. 11. pp. 26–33. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2014.02.003

FATANTI, M. N. – SUYADNYA, I. W. (2015): Beyond User Gaze: How Instagram Creates Tourism Destination Brand? Procedia – Social and Behavioral Sciences. 211(September). pp. 1089–1095. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2015.11.145

GEDE M. (2013): Fényképek térképei – geotaggelt fotók térbeli eloszlásának térképes vizsgálata. Geodézia és Kartográfia. 65(1–2). pp. 17–19.

GIRARDIN, F. – DAL FIORE, F – BLAT, J. – RATTI, C. (2008): Leveraging explicitly disclosed location information to understand tourist dynamics: A case study. Journal of Location Based Services. 2(1). pp. 41–56. https://doi.org/10.1080/17489720802261138

HANAN, H. – PUTIT, N. (2013): Express marketing of tourism destinations using Instagram in social media networking. In: Sumarjan, N. – Zahari, M. S. M. – Radzi, S. M. – Mohi, Z. – Hanafiah, M. H. M. – Bakhtiar, M. F. S. – Zainal, A. (eds): Hospitality and Tourism: Synergizing creativity and innovation in research. pp. 471–474. Taylor & Francis Group. https://doi.org/10.1201/B16064-93

JABREEL, M. – MORENO, A. – HUERTAS, A. (2017): Semantic comparison of the emotional values communicated by destinations and tourists on social media. Journal of Destination Marketing and Management. 6(3). pp. 170–183. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2016.03.004

JONES, N. – BORGMAN, R. – ULUSOY, E. (2015): Impact of social media on small businesses. Journal of Small Business and Enterprise Development. 22(4). pp. 611–632. https://doi.org/10.1108/JSBED-09-2013-0133

KÁDÁR, B. (2014). Measuring tourist activities in cities using geotagged photography. Tourism Geographies. 16(1). pp. 88–104. https://doi.org/10.1080/14616688.2013.868029

KÁDÁR B. (2017): Egy tervező esete a szelfiző turistával – A városi turizmus térbeli rendszereinek mérhetősége és tervezhetősége. Metszet: építészet, újdonságok, szerkezetek, részletek. 8(4). pp. 50–55.

KÁDÁR, B. – GEDE, M. (2013): Where Do Tourists Go? Visualizing and Analysing the Spatial Distribution of Geotagged Photography. Cartographica: The International Journal for Geographic Information and Geovisualization. 48(2). pp. 78–88. https://doi.org/10.3138/carto.48.2.1839

KSH (2014): A balatoni üdülőkörzet társadalmi helyzetképe. KSH, 2014 augusztus.

LO, I. S. – McKERCHER, B. – LO, A. – CHEUNG, C. – LAW, R. (2011): Tourism and online photography. Tourism Management. 32(4). pp. 725–731. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2010.06.001

MARINE-ROIG, E. – CLAVÉ, S. A. (2015): Tourism analytics with massive user-generated content: A case study of Barcelona. Journal of Destination Marketing and Management. 4(3). pp. 162–172. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2015.06.004

MICHALKÓ G. – KÁDÁR B. – GEDE M. – BALIZS D. – KONDOR A. – ILYÉS N. (2016): A Budapesti Agglomeráció szatellit turizmusa és környezeti hatásai. In: Sikos T. T. – Tiner T. (szerk.): Tájak, régiók, települések térben és időben: tanulmánykötet Beluszky Pál 80. születésnapjára. Budapest: Dialóg Campus kiadó. pp. 241–257.

MUNIR, K. A. – PHILLIPS, N. (2005): The Birth of the “Kodak Moment”: Institutional Entrepreneurship and the Adoption of New Technologies. Organization Studies. 26(11). pp. 1665–1687. https://doi.org/10.1177/0170840605056395

NARANGAJAVANA, Y. – CALLARISA FIOL, L. J. – MOLINER TENA, M. Á. – RODRÍGUEZ ARTOLA, R. M. – SÁNCHEZ GARCÍA, J. (2017): The influence of social media in creating expectations. An empirical study for a tourist destination. Annals of Tourism Research. 65. pp. 60–70. https://doi.org/10.1016/j.annals.2017.05.002

ÖNDER, I. – KOERBITZ, W. – HUBMANN-HAIDVOGEL, A. (2014): Tracing Tourists by Their Digital Footprints: The Case of Austria. Journal of Travel Research. 55(5). pp. 566–573. https://doi.org/10.1177/0047287514563985

SHOVAL, N. – ISAACSON, M. (2007): Tracking tourists in the digital age. Annals of Tourism Research. 34(1). pp. 141–159. https://doi.org/10.1016/j.annals.2006.07.007

SMITH, M. – SZONGOTT, C. – HENNE, B. – von VOIGT, G. (2012): Big Data Privacy Issues in Public Social Media. In: 2012 6th IEEE International Conference on Digital Ecosystems and Technologies (DEST). pp. 1–6. IEEE. https://doi.org/10.1109/DEST.2012.6227909

SONTAG, S. (1977). On Photography. London: Penguin books.

SOTIRIADIS, M. D. (2017): Sharing tourism experiences in social media: A literature review and a set of suggested business strategies. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 29(1). pp. 179–225. https://doi.org/10.1108/ijchm-05-2016-0300

STRAUMANN, R. K. – ÇÖLTEKIN, A. – ANDRIENKO, G. (2014): Towards (Re) Constructing Narratives from Georeferenced Photographs through Visual Analytics. The Cartographic Journal. 51(2). pp. 152–165. https://doi.org/10.1179/1743277414Y.0000000079

URRY, J. (1990): The Tourist gaze – Leisure and Travel in Contemporary Societies. London: SAGE publications Ltd.

URRY, J. – LARSEN, J. (2011): The Tourist Gaze 3.0. London: SAGE publications Ltd.

WOOD, S. A. – GUERRY, A. D. – SILVER, J. M. – LACAYO, M. (2013): Using social media to quantify nature-based tourism and recreation. Scientific Reports. 3. 2976. https://doi.org/10.1038/srep02976

ZHANG, W. – TAN, G. – LEI, M. – GUO, X. – SUN, C. (2018): Detecting tourist attractions using geo-tagged photo clustering. Chinese Sociological Dialogue. 3(1). pp. 3–16. https://doi.org/10.1177/2397200917752649

##submission.downloads##

Megjelent

2020-11-14

Hogyan kell idézni

Kádár, B., & Gede, M. (2020). Egynapos desztinációk követése a közösségi médiában közvetített fényképeken keresztül – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar elemzése és összehasonlítása. Turizmus Bulletin, 20(Különszám), 29–44. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n4.3

Folyóirat szám

Rovat

Műhely