A nemkonvencionális turisztikai mobilitás magyarországi sajátosságai, különös tekintettel a turizmusból származó bevételek növelésének lehetőségére
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n4.1Kulcsszavak:
láthatatlan turizmus, nemkonvencionális turisztikai mobilitás, turizmusstatisztika, GDPAbsztrakt
A turizmus természetében az ezredfordulót követően kikristályosodó változások szükségszerűvé tették értelmezésének és mérésének újragondolását. A politikai szféra a turisztikai szervezetekkel, statisztikai intézetekkel, akadémiai kutatóhelyekkel együttműködve törekszik az utazással összefüggő új jelenségek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásmechanizmusainak korszerű interpretálására. A turizmus hagyományos, a szálláshelyek igénybevételén alapuló értelmezése mára már a múlté. A szakpolitikának a stratégiaalkotás, a jogszabály-előkészítés, a fejlesztési irányok meghatározása és a támogatási rendszerek működtetése során a nemkonvencionális turisztikai mobilitásban rejlő lehetőségek kiaknázását is célszerű szem előtt tartania. Jelen tanulmány az elmélet és a gyakorlat határmezsgyéjén haladva (a hazai és a nemzetközi szakirodalom feldolgozására, valamint az UNWTO és a KSH adatbázisainak másodelemzésére építve) arra törekszik, hogy rávilágítson a statisztikai számbavételezésen kívül eső, úgynevezett láthatatlan turizmus hordozta potenciálra, amelynek felismerése helyi (térségi) és nemzetgazdasági szinten egyaránt jelentősen hozzájárulhat a turizmussal összefüggő bevételek növekedéséhez.
Hivatkozások
BACKER, E. – KING, B. (2017): VFR traveller demographics: The Social Tourism Dimension. Journal of Vacation Marketing. 23(3). pp. 191– 204. https://doi.org/10.1177/1356766716665439
BACKER, E. (2007): VFR travel: An examination of the expenditures of VFR travellers and their hosts. Current Issues in Tourism. 10(4). pp. 366– 377. https://doi.org/10.2167/cit277.0
BAUM, T. – LUNDTORP, S. (2001): Seasonality in tourism. Pergamon, Amsterdam.
BRIDA, J. – RISSO, W. (2010): Tourism as a determinant of long-run economic growth. Journal of Policy Research in Tourism, Leisure and Events. 2(1). pp. 14–28. https://doi.org/10.1080/19407960903542276
DE CANTIS, S. – PARROCO, A. – FERRANTE, M. – VACCINA F. (2015): Unobserved Tourism. Annals of Tourism Research. 50(January). pp. 1–18. https://doi.org/10.1016/j.annals.2014.10.002
EU (2011): Regulation (EU) No 692/2011 of the European Parliament and of the Council of 6 July 2011 concerning European statistics on tourism and repealing Council Directive 95/57/EC.
EURÓPAI BIZOTTSÁG (2016): A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról szóló 692/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása tekintetében az Európai Bizottságra ruházott jogkör gyakorlásáról. 2016. 1. 20. COM 2016 4. final, Brüsszel
GALLENT, N. – MACE, A. – TEWDWR-JONES, M. (2016): Second homes: European perspectives and UK policies. Routledge, Boca Raton.
GRIFFIN, T. – NUNKOO, R. (2016): Paid accommodation use of international VFR multidestination travellers. Tourism Review. 71(2). pp. 90–104. https://doi.org/10.1108/TR-09-2015-0041
HÄNSEL, M. – METZNER, T. (2011): Visiting friends & relatives (VFR): Ambiguity of an underestimated form of tourism. In: Papathanassis, A. (ed): The long tail of tourism: holiday niches and their impact on mainstream tourism. Springer, Wiesbaden. pp. 35–44.
HEUNG-RYEL, K. – CHANGHYO, Y. – YOONJEUNG, J. (2019): Relationships among overseas travel, domestic travel, and day trips for latent tourists using longitudinal data. Tourism Management. 72(June). pp. 159–169. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2018.11.018
HINCH, T. – JACKSON, E. – HUDSON, S. – WALKER, G. (2005): Leisure constraint theory and sport tourism. Sport in Society. 8(2). pp. 142–163. https://doi.org/10.1080/17430430500087435
ILYÉS N. (2017): Turizmus Budapest árnyékában: láthatatlan turisták Szentendrén. In: Juhász P. – Wimmer Á. (szerk.): Közgáz diáktudós – Gazdaság, közösség, társadalom. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. pp. 23–36.
McKERCHER, B. – MAK, B. (2019): The impact of distance on international tourism demand. Tourism Management Perspectives. 31(July). pp. 340–347. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2019.07.004
MICHALKÓ G. – RÁTZ T. – KESZEG R. (2016): A határokon átívelő tanulmányi kirándulások szerepe a nemzetépítésben: a „Határtalanul!” program társadalomföldrajzi vizsgálata. Kisebbségkutatás. 26(2). pp. 36–58.
MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2013): Rejtett dimenziók a Kárpát-medence turizmusában. In: Frisnyák S. – Gál A. (szerk.): Kárpát-medence: természet, társadalom, gazdaság. Bocskai István Gimnázium – Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza – Szerencs. pp. 463–476.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia: elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MICHALKÓ, G. – RÁTZ, T. – HINEK, M. – TÖMÖRI, M. (2014): Shopping tourism in Hungary during the period of the economic crisis. Tourism Economics. 20(6). pp. 1319– 1336. https://doi.org/10.5367/te.2014.0387
PEREZ-RODRÍGUEZ, J. – LEDESMA-RODRÍGUEZ, F. – SANTANA-GALLEGO, M. (2015): Testing dependence between GDP and tourism’s growth rates. Tourism Management. 48(June). pp. 268–282. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2014.11.007
PROVENZANO, D. – HAWELKA, B. – BAGGIO, R. (2018): The mobility network of European tourists: a longitudinal study and a comparison with geo-located Twitter data. Tourism Review. 73(1). pp. 28–43. https://doi.org/10.1108/TR-03-2017-0052
RÁTZ, T. – KUNDI, V. – MICHALKÓ, G. (2015): The hidden dimensions of cultural consumption within the framework of tourism mobility. In: Sonnenburg, S. – Wee, D. (eds): Touring Consumption. Springer, Wiesbaden. pp. 285–302. https://doi.org/10.1007/978-3-658-10019-3_13
SCUTTARI, A. – LUCIA, M. – MARTINI, U. (2013): Integrated planning for sustainable tourism and mobility. A tourism traffic analysis in Italy’s South Tyrol region. Journal of Sustainable Tourism. 21(4). pp. 614–637. https://doi.org/10.1080/09669582.2013.786083
SMITH, M. – EGEDY, T. – CSIZMADY, A. – JANCSIK, A. – OLT, G. – MICHALKÓ, G. (2018): Non-planning and tourism consumption in Budapest’s inner city. Tourism Geographies. 20(3). pp. 524–548. https://doi.org/10.1080/14616688.2017.1387809
TOMONORI, S. – KAZUTO, I. – OSAMU, I. – MIKA, M. (1994): A model for predicting the temporal distribution of one‐day recreational travel. Transportation Planning and Technology. 18(3). pp. 199–221. https://doi.org/10.1080/03081069408717544
TÖMÖRI M. (2018): A határokon átívelő kiskereskedelem társadalomföldrajza: Debrecen és Nagyvárad térsége. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
UNWTO (2018): Tourism Highlights 2017. UNWTO, Madrid.
VOLO, S. – GIAMBALVO, O. (2008): Tourism statistics: methodological imperatives and difficulties: The case of residential tourism in Island communities. Current Issues in Tourism. 11(4). pp. 369–380. https://doi.org/10.1080/13683500802140398
WU, B. – WU, J. – SHI, X. – ZHANG, T. – DENG, C. – WU, S. (2019): Visiting probability model: a new method for tourist volume forecasting. Asia Pacific Journal of Tourism Research. 24(12). pp. 1155–1168. https://doi.org/10.1080/10941665.2019.1666153
WU, J. – BAO, H. (2002): Research on the spatial network model of tourism system. Scientia Geographica Sinica. 22(1). pp. 96–101.
WYNEN, J. (2013): Explaining travel distance during same-day visits. Tourism Management. 36(June). pp. 133–140. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2012.11.007
ZÁTORI, A. – MICHALKÓ, G. – T. NAGY, J. – KULCSÁR, N. – BALIZS, D. (2019): The tourist experience of domestic VFR travellers: the case of Hungary. Current Issues in Tourism. 22(12). pp. 1437–1459. https://doi.org/10.1080/13683500.2017.1371117
