Melegszik a helyzet? A klímaváltozás hatásai három hazai turisztikai desztináció példáján
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n5.3Kulcsszavak:
klímahatások, turizmus, klímaalkalmazkodás, desztinációs válaszokAbsztrakt
A napjaink időjárásában tapasztalható változások érezhető hatással vannak nemcsak a környezetre, hanem az emberi szervezetre, a társadalmi és gazdasági folyamatokra is. Bár a koronavírus járvány okozta helyzet időlegesen felülírta a klímakérdés turizmusra gyakorolt hatásainak tárgyalását, azért a téma egyáltalán nem veszített aktualitásából. A szektor érintettsége vitathatatlan e kérdéskörben, hiszen működésének alapját a földrajzi helyekhez kötött vonzerők adják, melyek zömének látogathatósága bizonyos időjárási körülményhez kötődik. Jelen tanulmányban a hazai turizmus szektor egyes kínálat oldali szereplőinek bevonásával vesszük górcső alá a klímaváltozás érzékelhető és változásokat generáló hatásait, valamint a helyi, térségi szintű klímaalkalmazkodás kérdéskörét. Ahogy vizsgálataink is alátámasztják, a folyamatok vesztesei és nyertesei nehezen határolhatók le, azonban a desztinációs szintű klímaalkalmazkodási kérdések széleskörű elemzése egyre inkább időszerű és elkerülhetetlen a turizmus szektorban is.
Hivatkozások
CSETE, M. – PÁLVÖLGYI, T. – SZENDRŐ, G. (2013): Assessment of climate change vulnerability of tourism in Hungary. Regional Environmental Change. 13. pp. 1043–1057.
DE FREITAS, C. R. – SCOTT, D. – McBOYLE, G. (2008): A second generation climate index for tourism (CIT): Specification and verification. International Journal of Biometeorology. 52(5). pp. 399–407. DOI: 10.1007/s00484-007-0134-3
DOMJÁNNÉ NYIZSALOVSZKI R. – SÜTŐ A. (szerk.) (2018): Magyarországi esettanulmány: A Mátra–Bükk desztináció turizmus szektorának alkalmazkodási kérdései. NATéR továbbfejlesztése projekt C3 munkacsomag esettanulmány jelentés. MBFSZ, Budapest.
GIDDENS, A. (2009): The Politics of Climate Change. Polity Press, Cambridge.
GREEN, P. K. (1997): A Plain English Guide to the Science of Climate Change. Reason Public Policy Institute, Washington DC. https://reason.org/wp-content/uploads/1997/12/d2525915cbdacff6e9530725d0a069dc.pdf
HANSEN, J. (2009): Storm of my grandchildren: The truth about the coming climate catastrophe and our last chance to save humanity. New York, Bloomsbury.
HUFNAGEL L. – SIPKAY CS. (szerk.) (2012): A klímaváltozás hatása ökológiai folyamatokra és közösségekre. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
HUYBERS, T. (2003): Domestic tourism destination choices: a choice modelling analysis. International Journal of Tourism Research. 5(6). pp. 445–459. DOI: 10.1002/jtr.450
KOVÁCS A. (2017): A turisztikai klímapotenciál értékelése eredeti, valamint továbbfejlesztett és a magyar lakossághoz adaptált eszközökkel. Doktori (PhD) értekezés, Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola. https://doi.org/10.14232/phd.3860
LYNAS, M. (2007): Six Degrees: Our Future on a Hotter Planet. Washington DC, National Geographic.
LŐRINCZ K. – RAFFAY Á. (2014): Éghajlatváltozás és turizmus: a hazai TDM szervezetek klímabarát tevékenysége. NFA Füzetek. 3(2). Klímaváltozás és turizmus. pp. 75–88.
NÉMETH K. – SÜTŐ A. (szerk.) (2018): Magyarországi esettanulmány: A Nyugat-Balatoni térség turizmus szektort érintő klímaalkalmazkodási kérdései. NATéR továbbfejlesztése projekt C3 munkacsomag esettanulmány jelentés. MBFSZ, Budapest.
PÁLVÖLGYI T. – CZIRA T. – DOBOZI E. – RIDEG A. – SCHNELLER K. (2010): A kistérségi szintű éghajlatváltozási sérülékenységvizsgálat módszere és eredményei. „Klíma-21” füzetek. 62. pp. 88–102.
RUTTY, M. – SCOTT, D. (2014): Thermal range of coastal tourism resort microclimates. Tourism Geographies. 16(3). pp. 346–363. DOI: 10.1080/14616688.2014.932833
RÁTZ T. (2006): Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában. Turizmus Bulletin. 10. Különszám. pp. 42–53.
SCRUTON, R. (2012): Green Philosophy: How to Think Seriously about the Planet. International Publishing Group, London-New York.
SÜTŐ A. (2018): Magyarországi esettanulmány Pécs és térsége turizmus szektorának alkalmazkodási kérdései. NATéR továbbfejlesztése projekt C3 munkacso¬mag esettanulmány jelentés. MBFSZ, Budapest.
SÜTŐ A. – FEJES L. (2019): A turizmus ágazat je¬lenlegi és potenciális éghajlati sérülékenységé¬nek területi különbségei Magyarországon. Tér és Társadalom. 33(3). pp. 108–126. https://doi.org/10.17649/TET.33.3.3178
