Kerékpáros turizmus újragondolva – a kerékpáros túraútvonalak és -szolgáltatások iránti kereslet felmérése a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n5.1Kulcsszavak:
Balaton, kerékpáros turizmus, keresleti jellemzők, túraútvonalak, szolgáltatásfejlesztésAbsztrakt
A tanulmány célja a kerékpáros turizmus háttérterületeken való fejlesztésének megalapozása a Balaton turisztikai térségben; továbbá ennek kapcsán a kerékpározás iránti kereslet, a kerékpáros motivációk és attitűdök feltérképezése. A 2019 novembere és 2020 januárja között lezajlott felmérés részeként – online kérdőív segítségével – 1 087 fős értékelhető minta állt elő a rendszeresen kerékpározók, illetve aktív életmódot folytatók köréből. Ezen felül a célcsoportban érintettekkel, illetve kerékpáros szolgáltatókkal és döntéshozókkal 6 fókuszcsoportos, valamint 23 strukturált interjúra került sor. Az eredmények iránymutatásként szolgálhatnak nemcsak a már létező kerékpáros utak fejlesztéséhez (Balatoni Bringakör), hanem a „Balatoni kerékpáros turisztikai szolgáltatás fejlesztése” megnevezésű projekt keretében kijelölésre kerülő, a parttól távolabb eső, összesen mintegy 600 km hosszú kerékpáros túraútvonalak és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakításához is. A fejlesztés alapvetően a térség turizmusának területi és időbeli koncentrációját csökkenti, valamint hozzájárul a balatoni turizmus fenntartható fejlesztéséhez.
Hivatkozások
ÁCS, P. – BERGIER, J. – SALONNA, F. – JUNGER, J. – GYURO, M. – SIMON-UGRON, Á. – WELKER, ZS. – MAKAI, A. (2017): Gender Differences in Physical Activity Among The University Students in the Visegrad (V4) Countries. Studia Universitatis Babes-Bolyai Education Artis Gymnasticae. 62(1). pp. 5–17. https://doi.org/10.5114/hpc.2016.61363
BAKOGIANNIS, E. – VLASTOS, T. – ATHANASOPOULOS, K. – VASSI, A. – CHRISTODOULOPOULOU, G. – KAROLEMEAS, C. – TSIGDINOS, S. – KYRIAKIDIS, C. – NOUTSOU, M.-S. – SITI, M. – PAPAGERASIMOU-KLIRONOMOU, T. – STROUMPOU, I. – TZIKA, E. (2020): Exploring Motivators and Deterrents of Cycling Tourism Using Qualitative Social Research Methods and Participative Analytical Hierarchy Process (AHP). Sustainability. 12(6). 2418. https://doi.org/10.3390/su12062418
BALATONI, I. – SZÉPNÉ VARGA, H. – MÜLLER, A. – KOVÁCS, S. – KOSZTIN, N. – CSERNOCH, L. (2019): Sporting habits of university students in Hungary. Baltic Journal of Health and Physical Activity, Supplement. 2. pp. 27–37. https://doi.org/10.29359/BJHPA.2019.Suppl.2.05
BÁCSNÉ BÁBA, É. – RÁTHONYI, G. – MÜLLER, A. – RÁTHONYI-ODOR, K. – BALOGH, P. – ÁDÁNY, R. – BÁCS, Z. (2020): Physical Activity of the Population of the Most Obese Country in Europe, Hungary. Frontiers in Public Health. 8. pp. 1–8. https://doi.org/10.3389/fpubh.2020.00203
BERGIER, J. – KAPKA‐SKRZYPCZAK, L. – BILI SKI, P. – PAPRZYCKI, P. – WOJTY A, A. (2012): Physical activity of Polish adolescents and young adults according to IPAQ: a population based study. Annals of Agricultural and Environmental Medicine. 19(1). pp. 109–115.
BUCKLEY, R. C. (2010): Adventure Tourism Management. Elsevier, Amsterdam.
COGHLAN, A. – FILO, K. (2013): Using constant comparison method and qualitative data to understand participants’ experiences at the nexus of tourism, sport and charity events. Tourism Management. 35. pp. 122–131. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2012.06.007
CSAPÓ J. – GONDA T. (2019): A hazai lakosság utazási motivációinak és szokásainak elemzése az aktív turizmus és a fizikai aktivitás tekintetében. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 4. pp. 57–70. https://doi.org/10.15170/TVT.2019.04.04.06
CSÍKSZENTMIHÁLYI, M. – SELEG, I. (1990): Adventure and the Flow Experience. In: Miles, J. – Priest, S. (eds): Adventure Education. Venture Publishing, State College. pp. 149–155.
CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2001): Flow: Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
DELPY-NIEROTTI, L. (2003): An introduction to sport and adventure tourism. In: Hudson, S. (ed): Sport and Adventure Tourism. Haworth Hospitality Press, New York. pp. 1–26.
EC (2014): Special Eurobarometer 412 – Sport and physical activity. European Commission Report. https://doi.org/10.2766/73002
EC (2018): Special Eurobarometer 472 – Sport and physical activity. European Commission Report. https://doi.org/10.2766/483047
ETMINANI-GHASRODASHTI, R. – PAYDAR, M. – ARDESHIRI, A. (2018): Recreational cycling in a coastal city: Investigating lifestyle, attitudes and built environment in cycling behavior. Sustainable Cities and Society. 39. pp. 241–251. https://doi.org/10.1016/j.scs.2018.02.037
FARKAS M. – BALOGH G. (2001): Két kerékkel kevesebb, számtalan eredménnyel több! Turizmus Bulletin. 5(2). pp. 26–33.
KAPLAN, S. – MANCA, F. – NIELSEN, T. A. S. – PRATO, C. G. (2015): Intentions to use bike-sharing for holiday cycling: An application of the Theory of Planned Behavior. Tourism Management. 47. pp. 34–46. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2014.08.017
LAMONT, M. (2009): Reinventing the Wheel: A Definitional Discussion of Bicycle Tourism. Journal of Sport Tourism. 14(1). pp. 5–23. https://doi.org/10.1080/14775080902847363
RAJAPPAN, R. – SELVAGANAPATHY, K. – LIEW, L. (2015): Physical activity level among university students: a cross-sectional survey. International Journal of Physiotherapy and Research. 3(6). pp. 1336–1343. http://dx.doi.org/10.16965/ijpr.2015.202
RITCHIE, B. W. – HALL, C. M. (1999): Bicycle Tourism and Regional Development: A New Zealand Case Study. Anatolia. 10(2). pp. 89–112. https://doi.org/10.1080/13032917.1999.9686974
RITCHIE, B. W. (1998): Bicycle tourism in the South Island of New Zealand: Planning and management issues. Tourism Management. 19(6). pp. 567–582. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(98)00063-6
ŠTASTNÁ, M. – VAISHAR, A. – ZAPLETALOVÁ, J. – ŠEVELOVÁ, M. (2018): Cycling: A benefit for health or just a means of transport? Case study Brno (Czech Republic) and its surroundings. Transportation Research. 55. pp. 219–233. https://doi.org/10.1016/j.trf.2018.02.006
SULYOK J. – MAGYAR ZS. (2014): Az aktív turizmus helyzete Magyarországon – Fókuszban a kerékpározás és a természetjárás. Turizmus Bulletin. 16(3–4). pp. 15–26. https://mtu.gov.hu/documents/prod/15-26-Aktiv-turizmus.pdf
TÖRŐCSIK M. – CSAPÓ J. (2018): Fogyasztói trendek hatása a turizmusra. In: Csapó J.– Gerdesics V. – Törőcsik M. (szerk.): Generációk a turizmusban. I. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia Tanulmánykötete. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. pp. 8–22. https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/uploads/ntk/turizmusmarketing_tanulmanykotet_2018.pdf
WATTHANAKLANG, D. – RATANAVARAHA, V. – CHATPATTANANAN, V. – JOMNONKWAO, S. (2016): Measuring the motivation to ride bicycles for tourism through a comparison of tourist attractions. Transport Policy. 52. pp. 153– 163. https://doi.org/10.1016/j.tranpol.2016.08.004
Internetes források
EUROVELO (2012): The European Cycle Route Network Eurovelo. Study. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2012/474569/IPOL-TRAN_ET(2012)474569_EN.pdf, Letöltve: 2020. július 30.
GOV 2016: 429/2016 (XII. 15.) Kormányrendelet a turisztikai térségek és a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek meghatározásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600429.KOR&txtreferer=00000001.TXT, Letöltve: 2020. augusztus 30.
KSH (2020): Éves vendégforgalmi adatok 2013- 2019. Gazdaságstatisztika, Turisztikai kereslet, a Balaton turizmusa (2013-2019). KSH/Adatok, kiadványok/Tájékoztatási adatbázis. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/, Letöltve: 2020. július 30.
MTÜ (2017): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. Magyar Turisztikai Ügynökség. https://mtu.gov.hu/documents/prod/mtu_strategia_2030.pdf, Letöltve: 2020. július 30.
MTÜ (2019): Összefoglaló a GINOP-7.1.9-17 turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatásfejlesztése című felhívás pályázatairól. Magyar Turisztikai Ügynökség. https://mtu.gov.hu/documents/prod/Ginop719_kiadva--ny_v4_javNZS_small_jav_20190617-frissi--tett.pdf, Letöltve: 2020. július 30.
