Környezettudatosak-e a hazai turisták?
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n2.1Kulcsszavak:
környezettudatosság, fenntartható turizmus, kérdőíves felmérés, generációs különbségek, ökoturizmusAbsztrakt
A turizmus alig néhány évtized alatt igazi tömegjelenséggé vált. Dinamikus fejlődése bár számos társadalmi-gazdasági előnnyel jár, a mai tömegturizmust vizsgálva nem tekinthetünk el a nyilvánvaló társadalmi és környezeti mellékhatásaitól: egyes desztinációkban már rontja az ott élők életminőségét, és veszélyezteti a természeti környezetet. Fenntartható fejlődésének érdekében változásra van szükség a kínálatban éppúgy, mint a fogyasztók keresletében. Tanulmányunk egy friss reprezentatív kutatás eredményeire is építve azt vizsgálja, vajon a hazai lakosság hajlandó-e utazásai során környezettudatos és felelősségteljes fogyasztói magatartás tanúsítására, ökoturistákra jellemző viselkedésre. A turizmus esetében kevésbé kutatott terület a különböző generációkhoz tartozó személyek szemléletmódjának, fogyasztói magatartásának kutatása, amely elengedhetetlen feltétele a sikeres piaci működésnek és a turisztikai ágazaton belüli sikeres innovációnak, ezért a tanulmány kitér a korosztályok közti eltérések bemutatására is.
Hivatkozások
ASHLEY, C. – ROE, D. – GOODWIN, H. (2001): Pro-Poor Tourism Strategies: Making Tourism Work For The Poor – a review of experience. Pro- Poor Tourism Report No. 1. London: Overseas Development Institute (ODI), International Institute for Environment and Development (IIED), and the Centre for Responsible Tourism (CRT).
ÁSVÁNYI K. – KOMÁR Z. (2018): Érték-e zöldnek lenni? Zöld szállodák és vendégeik. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 3(1). pp. 20–33.
AUBERT A. (2010): A globális turizmus jellemzői és trendjei geográfiai megközelítésben. In: Tóth J. (szerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 646–666.
AUBERT A. – CSAPÓ J. – GONDA T. – HEGEDÜS V. – SZABÓ G. (2007): Turizmus és a terület-, valamint vidékfejlesztés. In: Aubert A. (szerk.): A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet. pp. 76–132.
CEBALLOS-LASCURÁIN, H. (1996): Tourism, Ecotourism, and Protected Areas: The State of Nature-Based Tourism Around the World and Guidelines for Its Development. Island Press, Washington DC. https://doi.org/10.2305/IUCN.CH.1996.7.en
CSAPÓ J. (2013a): A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén. Modern Geográfia. 8(4). pp. 1–8.
CSAPÓ, J. (2013b): Energy Efficiency in Tourism: Towards a More Sustainable Travel Industry. Geographical Locality Studies. 1(1). pp. 44–57.
CSAPÓ, J. (2015): Responsible Tourism Destinations: A Win-Win Situation for Sustainable Tourism Development? Geographical Locality Studies. 3(1). pp. 624–644.
CSAPÓ J. – GERDESICS V. – GONDA T. – RAFFAY Z. – TÖRŐCSIK M. (2018): Turizmus. A magyar lakosság turizmussal kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal. Kézirat. EFOP-3.6.1- 16-2016-00004. Pécs, PTE KTK.
CSAPÓ J. – LŐRINCZ K. (2020): A turizmus gazdaságban betöltött szerepe és irányai Magyarországon a COVID-19 előtt és után. Geometodika. 4(3). pp. 5–16. https://doi.org/10.26888/GEOMET.2020.4.3.1
DÁVID L. – KOVÁCS T. – TÓTH G. – BUJDOSÓ Z. – PATKÓS CS. (2010): A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. In: Süli-Zakar I. (szerk.): A terület- és településfejlesztés alapjai II. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó. pp. 447–466.
DOMBAY, I. – MAGYARI-SÁSKA, ZS. (2010): The Management of a Sustainable Touristic Activity at the Lacul Ros¸u Resort within the “Cheile Bicazului Gorge – Haghimas¸ul Mare” National Park. In: Christofides, G. – Kantiranis, N. – Kostopoulos, D. S. – Chatzipetros, A. A. (eds): Proceedings of the XIX. Carpathian-Balkan Geological Association Congress. Thessaloniki.
DOMBAY I. – MAGYARI-SÁSKA ZS. – LÁSZLÓ P. S. (2008): Ökoturizmus. Elmélet és gyakorlat. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár.
FENNELL, D. A. (1999): Ecotourism. An introduction. Routledge, London–New York. https://doi.org/10.1002/jtr.283
GONDA T. (2017): A „tájzabálótól” a tudatos turistáig. A környezettudatosság erősödése a turizmusban. Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, Szekszárd.
GONDA T. – RAFFAY Z. – SPIEGLER P. (2016): Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei és irányai a dél-dunántúli ökoturisztikai klaszter eredményei tükrében. In: Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 1(1). pp. 4–18.
GUERREIRO, M. – PINTO, P. – MENDES, J. (2016): Nature-Based Tourism in The Algarve: a Fact Or a Myth? Journal of Spatial and Organizational Dynamics. Cinturs – Research Centre for Tourism, Sustainability and Well-being, University of Algarve. 4(3). pp. 265–277.
HAJMÁSY GY. (2018): Társadalmi felelősségvállalás a magyarországi szállodákban: különös tekintettel a környezetvédelmi aspektusra. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 3(3). pp. 4–27.
HORVÁTH, A. (2019): The Analysis of the Eco- Touristic Accommodation Labelling in Hungary and Croatia. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 4(1–2). pp. 114–121. DOI: 10.15170/TVT.2019.04.ksz1-2.10
INSKEEP, E. (2000): A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezőinek és szervezőinek. Geomédia szakkönyvek. Geomédia kiadó, Budapest.
KOVÁCS T. (2017) A kisújszállási rizsföldek: lehetséges új szereplő a hazai ökoturizmus területén (?) Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 2(3). pp. 44–57.
MAGYAR ZS. – SULYOK J. (2014): Az ökoturizmus helyzete Magyarországon. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 15–23.
MARTON G. – RAFFAY Z. – PRISZTÓKA GY. – RAFFAY Á. – KISS R. (2016): A Dráva-mente, mint határmenti, periférikus tér turizmusfejlesztésének problémái. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 1(2). pp. 34–48.
MICHALKÓ G. (2003): A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin. 7(4). pp. 13–21.
MICHALKÓ G. (2005): Turizmusföldrajz és humánökológia: fejezetek a természet, a társadalom és az ember turizmushoz fűződő viszonyáról. MTA FKI – Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár.
PANNON EGYETEM TURIZMUS TANSZÉK – AQUAPROFIT ZRT. (2008): Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia. Veszprém– Budapest.
PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (2005): A turizmus hatásai. 4. javított kiadás. Budapest: Aula Kiadó.
RAFFAY Z. (2018): Mennyi az elég és mennyi a túl sok? Ökoturisztikai desztinációk marketingtevékenysége Magyarországon. I. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia (Generációk a turizmusban). Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet, Pécs.
RAFFAY, Z. – TÖRŐCSIK, M. – GERDESICS, V. (2016): Fast and slow tourism: tourism planning on the basis of pace of life. Mašek Tonkovic´, A. (ed): 5th International Scientific Symposium “Economy of Eastern Croatia – Vision and Growth”. Osijek: Ekonomski fakultet u Osijeku. pp. 288–297.
SAARINEN, J. (2006): Traditions of sustainability in tourism studies. Annals of Tourism Research. 33(4). pp. 1121–1140. DOI: 10.1016/j.annals.2006.06.007
STONE, M. – WALL, G. (2004): Ecotourism and Community Development: Case Studies from Hainan, China. Environmental Management. 33(1). pp 12–24. DOI: 10.1007/s00267-003-3029-z
TÖRŐCSIK M. (2011): Fogyasztói magatartás. Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest. DOI: 10.1556/9789630597371
TÖRŐCSIK M. – CSAPÓ J. (2018): Fogyasztói trendek hatása a turizmusra. In: Csapó J. – Gerdesics V. – Törőcsik M. (szerk.): Generációk a turizmusban: I. Nemzetközi Turizmus Konferencia. Tanulmánykötet. pp. 8–22.
TÖRŐCSIK M. – JAKOPÁNECZ E. (2011): A fogyasztói félelem – kockázatészleléstől az ellenállásig. In: Fojtik J. (szerk.): Felelős marketing: MOK 2011: a Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 17. országos konferenciája: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. pp. 13–21.
WACKERNAGEL, M. – REES, W. E. (2001): Ökológiai lábnyomunk. Hogyan mérsékeljük az ember hatását a Földön? Föld Napja Alapítvány, Budapest.
WINKLER, T. (2012): Ecotourism as Community Development Tool: Development of an Evaluation Framework. Master thesis, Karl Franzens Universität, Graz.
Internetes források
HORVÁTH P. – RIMÓCZI CS. (2011): Ökoturizmus. www.eturizmus.pte.hu, Letöltve: 2020. október 20.
UNEP – UNWTO (2005): Making Tourism More Sustainable – A Guide for Policy Makers. https:// www.sustainablesids.org/wp-content/uploads/2016/11/UNEP-WTO-2005-Making-tourism-more-Sustainable-A-guide-for-policy-makers.pdf, Letöltve: 2018. augusztus 3.
