Reziliencia a szállodahajó-turizmusban
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n3.5Kulcsszavak:
reziliencia, szállodahajó-turizmus, Covid19-világjárvány, válságmenedzsmentAbsztrakt
Jelen tanulmány a korábbi évtizedek gazdasági fejlődésén és a turisztikai ágazatot érintő világméretű gazdasági problémák példáin keresztül mutatja be a rezilienciaalapú megoldásokat a szállodahajóturizmusban. A reziliencia magában foglalja a rugalmas alkalmazkodás, a találékonyság képességét, amely az elmúlt két évtizedben is erőteljesen jellemezte ezt az ágazatot. A 2020-ban megjelent pandémiát követő próbálkozásokra tekintettel, amelyekkel a hajótársaságok a csődhelyzetet igyekeztek elkerülni, a tanulmány a tudományos elméleteket figyelembe véve mutatja be a szállodahajó-turizmus lehetőségeit. Arra keresi a választ, hogy milyen lehetőséget látnak az ágazat újraindításához, milyen eszközökkel próbálják és lehet visszacsábítani az utasokat, lesz-e még olyan aranykor a szállodahajó-turizmusban, mint a pandémia előtt volt?
Hivatkozások
BRIDA, J. G. – ZAPATA, S. (2010): Cruises tourism: Economic, socio-cultural and environmental impacts. International Journal of Leisure Tourism Marketing. 1(3). pp. 205–226. https://doi.org/10.1504/IJLTM.2010.029585
BUTLER, R. W. (1980): The concept of a tourist area cycle of evolution: Implications for management of resources. The Canadian Geographer. 24(1). pp. 5–12. DOI:10.1111/j.1541-0064.1980.tb00970.x
COCHRANE, J. (2015): The Sphere of Tourism Resilience. Tourism Recreation Research. 35(2). pp. 173–185. DOI: 10.1080/02508281.2010.11081632
CHEER, J. – LEW, A. (2017): Sustainable tourism development: Towards resilience in tourism. Interaction. 45(1). pp. 10–15.
DRAGIN, A. – DRAGIN, V. – KOSIC, K. – DEMIROVIC, D. – IVKOV-DZIGURSKI, A. (2017): Tourists motives and residents attitude towards the cruisers. Tourism in Southern and Eastern Europe. 4. pp. 133-144.
DOWLING, R. – WEEDEN, C. (2017): Cruise Ship Tourism. 2nd Edition. CABI.
DUMBROVSKÁ, V. – FIALOVÁ, D. (2014): Tourist intensity in capital cities in Central Europe: comparative analysis of tourism in Prague, Vienna and Budapest. Czech Journal of Tourism. 3(1). pp. 5–26.
FARRELL, B. H. – TWINING-WARD, L. (2004): Reconceptualizing Tourism. Annals of Tourism Research. 31(2). pp. 274–295. https://doi.org/10.1016/j.annals.2003.12.002
FARRELL, B. H. – TWINING-WARD, L. (2005): Seven Steps Towards Sustainability: Tourism in the Context of New Knowledge. Journal of Sustainable Tourism. 13(2). pp. 109–122. DOI: 10.1080/09669580508668481
FELKAI P. (2021): Hogyan utazzunk a COVID járvány után? Turizmus Bulletin. 21(1). pp. 44– 48. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n1.5
FOLKE, C. (2006): Resilience: The emergence of a perspective for social-ecological systems analyses. Global Environmental Change. 16(3). pp. 253–267. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2006.04.002
GUNDERSON, L. – HOLLING, C. (2002): Panarchy: Understanding Transformations in Human and Natural Systems. Island Press.
HOLLAND, J. – MAZZAROL, T. –SOUTAR, G. N. –TAPSALL, S. – ELLIOTT, W. A. (2021): Cruising through a pandemic: The impact of COVID-19 on intentions to cruise. Transportation Research Interdisciplinary Perspectives. 9. 100328. https://doi.org/10.1016/j.trip.2021.100328
HOLLING, C. S. (1973): Resilience and Stability of Ecological Systems. Annual Review of Ecology and Systematic. 4. pp. 1–23. DOI: 10.1146/ANNUREV.ES.04.110173.000245
IRIMIÁS A. – JÁSZBERÉNYI M. – MICHALKÓ G. (2019): A turisztikai termékek innovatív fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.1556/9789634544081
JÁSZBERÉNYI M. (2018): A turizmus a belvízi és tengeri hajózásban. In: Jászberényi M. – Munkácsy A. (szerk.): Közlekedés, mobilitás, turizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest.
JÁSZBERÉNYI M. (2019): Vízi turizmus és közlekedés: termékek, trendek, regionalitás. Akadémiai Kiadó, Budapest. DOI: 10.1556/9789634544067
JÁSZBERÉNYI, M. – MISKOLCZI, M. (2020): Danube cruise tourism as a niche product – An overview of the current supply and potential. Sustainability. 12(11). 4598. DOI: 10.3390/su12114598
KLEIN, N. (2014): This Changes Everything: Capitalism vs. the Climate. Penguin Books, London.
LEW, A. A. – NG, P. T. – NI, CH-CH. N. – WU, T-CH. E. (2016): Community sustainability and resilience: similarities, differences and indicators. Tourism Geographies. 18(1). pp. 18–27. DOI: 10.1080/14616688.2015.1122664
LITTLE, J. (2012): Transformational Tourism, Nature and Wellbeing: New Perspectives on Fitness and the Body. Sociologia Ruralis, Journal of the European Society for Rural Sociology. 52(3). pp. 257–271. https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.2012.00566.x
LOVINS, L. H. – COHEN, B. (2011): Climate Capitalism: Capitalism in the age of climate change. New York.
LOWITT, E. (2013): The Collaboration Economy: How to Meet Business, Social and Environmental Needs and Gain Competitive Advantage. Jossey Bass (A Wiley Brand), San Francisco.
McKERCHER, B. (1999): A Chaos Approach to Tourism. Tourism Management. 20(4). pp. 425– 434. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(99)00008-4
McKERCHER, B. (2005): Destinations as Products? A Reflection on Butler’s Life Cycle. Tourism Recreation Research. 30(3). pp. 97–102. DOI: 10.1080/02508281.2005.11081491
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia – Elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MICHALKÓ G. – IRIMIÁS A. (2011): Csalódásmenedzsment a turizmusban: új szemlélet a turisztikai célterületek irányításában. Marketing & Menedzsment. 45(2). pp. 4–10.
MISKOLCZI, M. – JÁSZBERÉNYI, M. – MUNKÁCSY, A. – NAGY, D. (2020): Accessibility of major Central and Eastern European cities in Danube cruise tourism. Deturope. 12(3). pp. 133–150.
MISKOLCZI M. – JÁSZBERÉNYI M. (2021): Szállodahajó-turizmus a Dunán – trendek és termékfejlesztési lehetőségek. Turizmus Bulletin. 21(1). pp. 13–25.
ORCHISTON, C. – PRAYAG, G. – BROWN, C. (2016): Organizational resilience in the tourism sector”, Research Notes and Reports. Annals of Tourism Research. 56. pp. 145–148. DOI: 10.1016/j.annals.2015.11.002
RADIC, A. – LAW, R. – LÜCK, M. – KANG, H. – ARIZA-MONTES, A. – ARJONA-FUENTES, JM. – HAN, H. (2020): Apocalypse Now or Overreaction to Coronavirus: The Global Cruise Tourism Industry Crisis 2020. Sustainability. 12(17). 6968. https://doi.org/10.3390/su12176968
RÁTZ T. (2006): Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában. Turizmus Bulletin. 10. Különszám. pp. 42–53.
RAY, H. P. – ANDERSON, S. R. (2000): The Cultural Creatives. How 50 Million People Are Changing the World. Harmony Books, New York.
RUSSO, A. P. – SCARNATO, A. (2018): “Barcelona in common”: A new urban regime for the 21st century tourist city? Journal of Urban Affairs. 40(4). pp.455–474. DOI: 10.1080/07352166.2017.1373023
SASSEN, S. (2014): Expulsions: Complexity and Brutality in Global Economy. Harvard University Press, London.
SHARMA, D. – BOUCHAUD, J.-P. – GUALDI, S. – TARZIA, M. – ZAMPONI, F. (2021): V-, U-, L-or W-shaped economic recovery after Covid-19: Insights from an Agent Based Model. PLoS ONE. 16(3). e0247823. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0247823
SHARMER, O. – KATRIN, K. (2013): Leading from the Emerging Future: From Ego-system to Eco-system Economies. Berrett-Koehler Publishers, San Francisco.
STEFFEN, W. – CRUTZEN, P. J. – McNEILL, J. (2007): The Anthropocene: Are Humans now Overwhelming the Great Forces of Nature. AMBIO. 36(8). pp. 614–621. DOI: 10.1579/0044-7447(2007)36[614:TAAHNO]2.0.CO;2
VUKSANOVIĆ, N.– PIVAC, T. – DRAGIN, A. (2013): Contemporary trends in nautical tourism on the example of European river cruising companies. Researches Reviews of the Department of Geography, Tourism and Hotel Management. 42. pp. 122–138.
WALKER, B. – HOLLING, C. S. – CARPENTER, S. R. – KINZIG, A. (2004): Resilience, Adaptability and Transformability in Social–ecological, Systems. Ecology and Society. 9(2). 5. pp. 1–9.
YU, J. (2019): Verification of the Role of the Experiential Value of Luxury Cruises in Terms of Price Premium. Sustainability. 11(11). 3219. doi: 10.3390/su11113219
Internetes források
CLIA (2019a): CLIA Releases 2019 Environmental Technologies and Practices Report (Global). https://cruising.org/en-gb/news-and-research/press-room/2019/september/clia-releases-2019-environmental-technologies-and-practices-report, Letöltve: 2021. május 10.
CLIA (2019b): State of the Cruise Industry Outlook 2020. https://cruising.org/-/media/research-updates/research/state-of-the-cruise-industry.ashx, Letöltve: 2021. május 10.
CLIA (2020a): CLIA Releases 2020 Environmental Technologies and Practices Report (Global). https://cruising.org/en-gb/news-and-research/press-room/2020/september/clia-releases-2020-environmental-technologies-and-practices-report, Letöltve: 2021. május 10.
CLIA (2020b): Cruise Industry COVID-19 Facts and Resources. , Letöltve: https://cruising.org/en-gb/cruise-industry-covid-19-facts-and-resources2021. május 10.
CLIA (2020c): State of the Cruise Industry Outlook 2021. , Letöltve: 2021. május https://cruising.org/-/media/research-updates/research/2021-state-of-the-cruise-industry_optimized.ashx10.
FOX, J. A. (2020): Comparison of Violent Crime Rates at Sea and on Shore, 2016-2019. CLIA Crime Report 2016-2019 , Letöltve: 2021. május https://cruising.org/-/media/research-updates/research/clia-crime-report-2016-2019-sept-2020.ashx10.
IMF (2020): World Economic Outlook 2020. , https://www.imf.org/en/Publications/WEO/Issues/2020/01/20/weo-update-january2020Letöltve: 2021. május 10.
OXFORD ECONOMICS (2021): , Letöltve: https://www.oxfordeconomics.com/coronavirus2021. május 1.
POLLOCK, A. (2015): Conscious travel: attracting, supporting and engaging the conscious traveller (online). Available at: https://www.conscious.travel/, 27-01-2015. Letöltve: 2021. május 10.
UNWTO (2021): UNWTO World Tourism Barometer and Statistical Annex, March 2021. , Letöltve: 2021. https://www.e-unwto.org/doi/abs/10.18111/wtobarometereng.2021.19.1.2május 10.
WTTC (2020): https://wttc.org/Research/Economic-Impact, Letöltve: 2021. május 10.
