Fogyasztói magatartás vizsgálata egy új típusú turisztikai szolgáltatáson keresztül
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n3.2Kulcsszavak:
élmény, teljesítményészlelés, továbbajánlási szándék, ideiglenes illúziók, Flight to nowhere, közlekedésAbsztrakt
A Covid19-világjárvány miatti szigorú korlátozások új, alternatív programok kialakítására kényszerítették rá az egyes turisztikai szolgáltatásokat. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen, a fogyasztókra gyakorolt hatásokat lehet megfigyelni egy újfajta szolgáltatás esetében. Ez a szolgáltatás a „Flight to nowhere” nevet viselte, amely Magyarország határain belüli, utasszállító repülőgéppel történő légi közlekedést jelentett. Kutatásunkban a programon részt vett 130 fő kérdőíves megkérdezésével készítettünk elemzést arra vonatkozóan, hogy a résztvevők milyen élményeket éltek át a fogyasztás során, illetve hogyan értékelték a szolgáltatás teljesítményét és ajánlanák-e a programot. Vizsgáltuk még a Covid19-pandémia okozta bezártsággal kapcsolatos mentális problémák kapcsolódási pontjait is. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók jellemzően esztétikai és eszképista jellegű élményeket éltek át. Az élmény átélésének mértéke növelte a szolgáltatás teljesítményének magasabb színvonalú megítélését és a továbbajánlási szándékot. A negatív irányú érzelmek esetében, amelyek az élet folytonosságának érzetét mérték, az eszképizmus jellegű élmények megélése kismértékben enyhíteni tudta a bezártság okozta hátrányokat.
Hivatkozások
ÁSVÁNYI K. – MITEV A. Z. – JÁSZBERÉNYI M. (2019): Élménydimenziók belső struktúrája a családi fesztiváloknál. In: Veres Z. – Sasné Grósz A. – Liska F. (szerk.): Ismerjük a vevőt? – A vásárlás pszichológiája Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXV. Országos Konferenciájának előadásai. Pannon Egyetem, Veszprém. pp. 253–265.
BOYD, J. – ZIMBARDO, P. (2012): Időparadoxon – Hasznosítsuk újra a tegnapot, élvezzük a mát, és legyünk úrrá a holnapon! HVG Könyvek Kiadó, Budapest.
DEMETER K. (szerk.) (2016): Termelés, szolgáltatás, logisztika. Digitális kiadás. Wolters Kluwer Kft., Budapest. https://mersz.hu/demeter-termeles-szolgaltatas-logisztika
FELKAI P. (2021): Hogyan utazzunk a COVID járvány után? Turizmus Bulletin. 21(1). pp. 44– 48. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n1.5
FORTUNATO, V. J. – FUREY, J. (2009): The theory of mindtime and the relationships between thinking perspective and the big five personality traits. Personality and Individual Differences. 47(4). pp. 241–246. https://doi.org/10.1016/j.paid.2009.03.006
HIRSCHMAN, E. C. – HOLBROOK, M. B. (1982): Hedonic consumption: Emerging concepts, methods and propositions. Journal of Marketing. 46(3). pp. 92–101. https://doi.org/10.2307/1251707
IRIMIÁS A. – JÁSZBERÉNYI M. – MICHALKÓ G. (2019): A turisztikai termékek innovatív fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. DOI: 10.1556/9789634544081
KENESEI ZS. – CSERDI ZS. H. (2018): Szolgáltatásmarketing a turizmusban. Digitális kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.1556/9789634542308
LUK, S. – LAYTON, R. (2002): Perception Gaps in Customer Expectations: Managers Versus Service Providers and Customers. Service Industries Journal. 22(2). pp. 109–128. https://doi.org/10.1080/714005073
MALHOTRA, N. K. – SIMON J. (2009): Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MANTHIOU, A. – LEE, S. A. – TANG, L. R. – CHIANG, L. (2014): The experience economy approach to festival marketing: vivid memory and attendee loyalty. Journal of Services Marketing. 28(1). pp. 22–35. DOI: 10.1108/JSM-06-2012-0105
MARKOS-KUJBUS É. (2016): Az on-line szájreklám jellemzői a marketingkommunikáció szempontjából. Vezetéstudomány. – Budapest Management Review. 47(6). pp. 52–63. DOI: 10.14267/VEZTUD.2016.06.05
NAGY Á. A. – KEMÉNY I. – SIMON J. – KISS V. (2015): Az online szájreklám alapjául szolgáló magatartás és az elégedettség kapcsolata. Marketing & Menedzsment. 49(4). pp. 18–35.
OTTO, J. E. – RITCHIE, J. R. (1996): The service experience in tourism. Tourism Management. 17(3). pp. 165–174. https://doi.org/10.1016/0261-5177(96)00003-9
PARASURAMAN, A. – ZEITHAML, V. A. – BERRY, L. L. (1985): A Conceptual Model of Service Quality and Its Implications for Future Research. Journal of Marketing. 49(4). pp. 41–50. https://doi.org/10.1177/002224298504900403
PINE II, J. B. – GILMORE, J. H. (1998): Welcome to the experience economy. Harvard Business Review. 76(7–8). pp. 97–105.
PINE II, J. B. – GILMORE, J. H. (1999): The Experience Economy: Work is Theatre & Every Business a Stage. Harvard Business Press, Boston.
SCHMITT, B. H. (1999): Experiential Marketing: How to Get Customers to Sense, Feel, Think, Act, Relate. Simon and Schuster, New York.
SLACK, N. (1994): The Importance-Performance Matrix as a Determinant of Improvement Priority. International Journal of Operations & Production Management. 14(5). pp. 59–75. MCB University Press. https://doi.org/10.1108/01443579410056803
TUNG, V. S. –RITCHIE, J. B. (2011): Investigating the memorable experiences of the senior travel market: an examination of the reminiscence bump. Journal of Travel and Tourism Marketing. 28(3). pp. 331–343. https://doi.org/10.1080/10548408.2011.563168
WALLACE, M. (1956): Future time perspective in schizophrenia. Journal of Abnormal and Social Psychology. 52(2). pp. 240–245. https://doi.org/10.1037/h0039899
WEBSTER, J. D. (2011): A new measure of time perspective: initial psycho-metric findings for the balanced time perspective scale (BTPS). Canadian Journal of Behavioural Science. 43(2). pp. 111–118. https://doi.org/10.1037/a0022801
WOLF, F. M. – SAVICKAS, M. L. (1985): Time perspective and causal attributions for achievement. Journal of Educational Psychology. 77(4). pp. 471–480. https://doi.org/10.1037/0022-0663.77.4.471
WORRELL, F. C. – MELLO, Z. R. (2009): Convergent and discriminant validity of time attitude scores on the adolescent time persperctive inventory. Diskurs Kindheits- und Jugendforschung / Discourse. Journal of Childhood and Adolescence Research. 4(2). pp. 185–196.
ZENKER, S. – KOCK, F. (2020): The coronavirus pandemic – A critical discussion of a tourism research agenda. Tourism Management. 81(104164). https://doi.org/10.1016/j.tourman.2020.104164
Internetes források
BUGHIN, J. – DOOGAN, J. – VETVIK, O. J. (2010): A new way to measure word-of-mouth marketing. McKinsey Quarterly. , Letöltve: 2021. http://designdamage.com/wp-content/uploads/2009/04/A-new-way-to-measure-WOM-marketing.pdfáprilis 8.
ESZES I. (2010): Szóbeszéd marketing. Eszes Könyvtár. , Letöltve: 2021. https://www.eszes.net/eTanulmanyok/WOM_szobeszedmark_Eszes.pdfáprilis 10.
KARDOS Z. (2011): Regionális turisztikai menedzsment modul. Turisztikai ismeretek. Egyetemi tankönyv. Keszthely. , Letöltve: 2021. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/hand-le/123456789/8154/turisztikai_ismeretek.pdf?sequence=1–isAllowed=yáprilis 8.
KASZÁS F. (2020): Flights to ‘Nowhere’ Available in Hungary First in Europe. https://hungarytoday.hu/flights-to-nowhere-hungary-scenic-flights-europe/, Letöltve: 2021. április 8.
STREET, F. (2020): What happened on the Qantas flight to nowhere. , Letöltve: https://edition.cnn.com/travel/article/qantas-flight-to-nowhere-passenger-experience/index.html2021. április 10.
