Túrázók a Pilis és a Visegrádi-hegység területén: a megközelítés problémája
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n3.1Kulcsszavak:
túrázás, fenntartható turizmus, látogatómenedzsment, tömegközlekedési hálózatAbsztrakt
A természetjárás növekvő népszerűségét a Covid19-járvány világszerte felerősítette. Legnagyobb mértékben az úgynevezett egynapos, zömében a nagyvárosokhoz közeli desztinációk látogatottsága és így terhelése nőtt meg, illetve megemelkedett a személygépkocsival megtett utazások aránya is. A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén végzett, látogatószámlálással egybekötött kérdőíves felmérés eredményei alapján kimutatható többek között, hogy az ismertebb helyszínek esetében nem számít a jó tömegközlekedési összeköttetés, sokan választják az autót. A saját gépkocsival érkezők növekvő aránya egyrészt a természeti értékek károsodásához, másrészt a helybeliekkel kapcsolatos konfliktusokhoz vezet. A felerősödő problémák szükségessé teszik a látogatómenedzsment-eszközök átgondolását, a desztináció megközelíthetőségének és belső közlekedési rendszerének a felülvizsgálatát, valamint a természeti értékek és helyi közösségek érdekeit előtérbe helyező mobilitástervezést.
Hivatkozások
BENKHARD, B. (2018): Determination of tourist flow patterns in a low mountain study area. Tourism & Management Studies. 14(3). pp. 19–31. DOI:10.18089/tms.2018.14302
BENKHARD B. – CSÁKVÁRI E. (2019): A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások a gyalogos természetjárás szempontjából, Budapest környéki hegységeinkben. In: Fazekas I. – Lázár I. (szerk.): Tájak működése és arculata. Debrecen. pp. 169–175.
BENKHARD B. – MARTONNÉ E. K. (2018): Látogatómenedzsment a hazai védett természeti területeken. Turizmus Bulletin. 18(1). pp. 29–36.
BÓDIS G. (2017): A turizmus láthatatlanságának paradoxona: kommunikációs kihívások. Turizmus Bulletin. 17(3-4). pp. 33–46.
BUHALIS, D. (2000): Marketing the competitive destination in the future. Tourism Management. 21(1). pp. 97–116. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(99)00095-3
BURNS, R. C. (2018): Use of various types of data in decision-making. A transportation case study in Seattle, Washington, USA: In: IX. Monitoring and Management of Visitor Flows in Recreational and Protected Areas Conference Proceedings. Bordeaux, France. pp. 269–270.
CROUCH, G. – RITCHIE, J. B. R. (2000): Tourism, competitiveness and societal prosperity. Journal of Business Research. 44(3). pp. 137–152. https://doi.org/10.1016/S0148-2963(97)00196-3
DWYER, L. – KIM, C. (2003): Destination competitiveness: Determinants and Indicators. Travel and Tourism Research. 6(5). pp. 369–414. DOI: 10.1080/13683500308667962
EAGLES, P. F. J. – McCOOL, S. F. – HAYNES, C. D. (2002): Sustainable Tourism in Protected Areas Guidelines for Planning and Management. IUCN Publications. Thanet Press Limited, UK.
EGYED K. (2014): Versenyképességi modellek a turizmusban. Gazdaság & Társadalom/Journal of Economy & Society. 6(3). pp. 40–52. DOI: 10.21637/GT.2014.3.03.
GO, F. – GOVERS, R. (2000): Integrated quality management for tourist destinations: A European perspective on achieving competitiveness. Tourism Management. 21(1). pp. 79–88. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(99)00098-9
HINEK M. (2017): A push és a pull motivációk szerepe a magyarok szabadidős utazásai során. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 5–14.
LŐCSEI H. – SZALKAI G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika. 48(3). pp. 305–314.
MANNING, R. – LAWSON, S. – NEWMAN, P. – HALLO, J. – MONZ, C. (2014): Sustainable Transportation in the National Parks: From Acadia to Zion. Hannover, MA: University Press of New England.
McVETTY, D. J. (2006): The Road to a Strategic Typology of Visit Itineraries. In: Siegrist, D. – Clivaz, C. – Hunziker, M. – Iten, S. (eds): Exploring the Nature of Management. Proceedings of the Third International Conference on Monitoring and Management of Visitor Flows in Recreational and Protected Areas. University of Applied Sciences Rapperswil, Switzerland, 13-17 September 2006. Rapperswil. pp. 338–339.
MUNKÁCSY A. – VIRÁG Á. – CSENDES B. (2020): Kerékpározás az erdészeti utakon: gondolatok egy kerékpáros turisztikai útvonalak értékelésére szolgáló módszer első alkalmazása nyomán. Útügyi Lapok. 8(13). pp. 61–76. https://doi.org/10.36246/UL.2020.1.05
NEWSOME, D. – MOORE, S. A. – DOWLING, R. K. (2007): Natural Area Tourism. Ecology, Impacts and Management. Aspects of Tourism. Channel View Publications. Cleveland, Buffalo, Toronto, Sydney.
PISKÓTI I. (2006): A versenyképességi csillag modell. In.: Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája 2007-2013. Készítette: RMC Regionális Marketing Centrum Kft., Miskolc.
RÁTZ T. (2011): Attrakció- és látogatómenedzsment. In: Aubert A. (szerk.): Turizmus-menedzsment. Elektronikus tananyag. http:// www.eturizmus.pte.hu/szakmai-anyagok/ Turizmusmenedzsment/book.html#d6e2153, Letöltve: 2018. augusztus 22.
TASNÁDI J. (1999): Kistérségek, települések turisztikai marketing tevékenységének elméleti és módszertani kérdései. I. rész. Turizmus Bulletin. 3(4). pp. 12–18.
TÓTH G. – DÁVID L. (2009): Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata. Tér és Társadalom. 23(3). pp. 45–62.
TÓTH G. (2013): Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban. Műhelytanulmányok 1. KSH, Budapest. p. 146.
TŐZSÉR A. (2010): Versenyképes turisztikai desztináció: új turisztikai versenyképességi modell kialakítása. Doktori értekezés. Miskolci Egyetem, Miskolc.
Internetes források
PILISI PARKERDŐ ZRT. (2020): Idén csúcsot döntött a Pilisi Parkerdő látogatottsága. (2020.12.07.) , Letöltve: https://parkerdo.hu/parkerdo/iden-csucsot-dontott-pilisi-parkerdo-latogatottsaga/2021. június 23.
turizmus.com (2021): 1,6 millió látogató a hazai nemzeti parkokban. https://turizmus.com/desztinaciok/16-millio-latogato-a-hazai-nemzeti-parkokban-1175089, Letöltve: 2021. június 23.
