A turizmus és életminőség kapcsolata az okos városokban: egy budapesti vizsgálat eredményei
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2025v25n4.2Kulcsszavak:
okos város, életminőség, helyi lakosság észlelése, városi turizmus, BudapestAbsztrakt
A tanulmány a turizmus életminőségre gyakorolt hatását vizsgálja az okos városokban, kitüntetetten Budapesten. Míg az okos városok életminőség-orientált kutatásai leggyakrabban a közlekedést, a biztonságot és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe, a turizmusra sokkal kevesebb hangsúlyt helyeznek. A helyi lakosságra fókuszáló tanulmány ezt a hiányosságot igyekszik pótolni azzal, hogy feltárja hogyan befolyásolja a turizmus a budapestiek életminőségről alkotott képét, különösen a szabadidő, a kultúra és az intelligens szolgáltatások használata tekintetében. A lakóhelyre (Budapest kerületeire) reprezentatív kérdőívezés alapján a tanulmány a szubjektív attitűdöket egy tágabb életminőség modellben hasonlítja össze. Az eredmények azt mutatják, hogy a lakosság nagyra értékeli Budapest kulturális és szabadidős kínálatát, ugyanakkor a lakhatással, az egészségügyi ellátással és az oktatással kapcsolatban aggodalmát fejezi ki. A turizmus megítélése többnyire pozitív, különösen a kulturális kínálat és az infrastruktúra tekintetében, de negatív véleményekkel találkozunk a nemkívánatos mértékű turizmus által sújtott városrészekben, például a bulinegyedben. A tömegközlekedéssel és az elektronikus jegyértékesítéssel kapcsolatos intelligens szolgáltatások kedvező fogadtatásban részesültek, használatukkal sok idő és energia megspórolható. Sokan támogatják az intelligens fejlesztéseket, a szándék és a tényleges használat közti rés feltétlenül szűkítendő. A tanulmány olyan városi stratégiákat szorgalmaz, amelyek egyensúlyt teremtenek a turizmus és a lakosság jólléte között, kiemelve az intelligens eszközökben rejlő lehetőségeket a turistaáramlások irányítására és a városi élhetőség javítására.
Hivatkozások
AHMED, N. O. – El-HALAFAWY, A. M. – AMIN, A. M. (2019): A Critical Review of Urban Livability. European Journal of Sustainable Development. 8(1). pp. 165–182. Doi: 10.14207/ ejsd.2019.v8n1p165
CANTUARIAS-VILLESSUZANNE, C. – WEIGEL, R. – BLAIN, J. (2021): Clustering of European Smart Cities to Understand the Cities’ Sustainability Strategies. Sustainability. 13(2). 513. pp. 1–20. https://doi.org/10.3390/ su13020513
CHANG, S. – SMITH, M. K. (2023): Residents’ Quality of Life in Smart Cities. Land. 12(4). 876. pp. 1–17. https://doi.org/10.3390/land12040876
CHEN, Z., – CHAN, I. C. C. (2023): Smart cities and quality of life: A quantitative analysis of citizens’ support for smart city development. Information Technology & People. 36(1). pp. 263– 285. https://doi.org/10.1108/ITP-07-2021-0577
CORONEL PADILLA, M. F. – SMITH, M. K. (2023): Technology Acceptance and Readiness among different Generations of Urban Tourists. Marketing & Menedzsment. 57(1). pp. 37–48, https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.01.04
CROES, R. – SHAPOVAL, V. – RIVERA, M. – B K, M. – ZIENTARA, P. (2024): Promoting residents’ happiness through a human centric approach to tourism city development. International Journal of Tourism Cities. 10(3). pp. 905–924, DOI 10.1108/IJTC-05-2023-0105.
CSAPÓ, J. – VÉGI, S. (2023): Seasonality Research in the Context of Smart Tourism – Evidence for an Empirical Research Gap. Modern Geográfia. 18(3). pp. 105–112. http://doi.org/10.15170/ MG.2023.18.03.07
CSUKÁS, M. – SZABÓ, R. (2021): The many faces of the smart city: Differing value propositions in the activity portfolios of nine cities. Cities. 112. 103116. https://doi.org/10.1016/j. cities.2021.103116
CSUKÁS, M. – SZABÓ, R. (2022): What are the conditions to become smart? A systematic analysis of the smart city strategy and smart city development activities of Budapest. Információs Társadalom. 22(2). pp. 9–26. https:// dx.doi.org/10.22503/inftars.XXII.2022.2.1
DEL REAL, C. – WARD, C. – SARTIPI, M. (2023): What do people want in a smart city? Exploring the stakeholders’ opinions, priorities and perceived barriers in a medium-sized city in the United States. International Journal of Urban Sciences. 27(1). pp. 50–74. https://doi.org/10.108 0/12265934.2021.1968939
DEL MAR MARTÍNEZ-BRAVO, M. – MARTÍNEZ Del-RÍO, J. – ANTOLÍN-LÓPEZ, R. (2019): Trade-Offs among Urban Sustainability, Pollution and Livability in European Cities. Journal of Cleaner Production. 224. pp. 651–660. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.03.110
FEKETE, K. A. (2023): Budapest Residents’ Views on Smart City Developments as Revealed by a Questionnaire Survey. Modern Geográfia. 18(2). pp. 17–33. https://doi.org/10.15170/ MG.2023.18.02.02
GIFFINGER, R. – GUDRUN, H. – GUDRUN – HAINDLMAIER, G. (2010): Smart Cities Ranking: An Effective Instrument For The Positioning Of The Cities. ACE: Architecture, City and Environment. 4(12). pp. 7–26. https:// doi.org/10.5821/ace.v4i12.2483
HAPP, É. – IVANCSÓ-HORVÁTH, Z. (2018): Digital tourism is the challenge of future – a new approach to tourism. Knowledge Horizons – Economics. 10(2). pp. 9–16.
JI, T. – CHEN, J. – WEI, H. – SU, Y. (2021): Towards people-centric smart city development: Investigating the citizens’ preferences and perceptions about smart-city services in Taiwan. Sustainable Cities and Society. 67. 102691. https://doi.org/10.1016/j.scs.2020.102691
KANG, L. – YANG, Z. – DANG, Y. – ZHANG, W. – Liu, C. (2022): Can Tourism Development Make Cities More Livable? Investigating 40 Cities in China. International Journal of Environmental Research and Public Health. 19. 472. pp. 1–17. https://doi.org/10.3390/ijerph19010472
LLOYD, K. – FULLAGAR, S. – REID, S. (2016): Where is the ‘Social’ in Constructions of ‘Liveability’? Exploring Community, Social Interaction and Social Cohesion in Changing Urban Environments. Urban Policy and Research. 34(4). pp. 343–355. https://doi.org/10.1080/08111 146.2015.1118374
NAMAZ, L. – TVERGYÁK, K. K. (2023): Uncovering deep place meanings in the context of urban wellbeing: The case study of Budapest. City and Environment Interactions. 17. 100095. https://doi.org/10.1016/j.cacint.2022.100095
OH, J. (2020): Smart City as a Tool of Citizen Oriented Urban Regeneration: Framework of Preliminary Evaluation and Its Application. Sustainability. 12(17). 6874. pp. 1–20. https://doi. org/10.3390/su12176874
ORTEGA, J. – MALCOLM, C. (2020): Touristic Stakeholders’ Perceptions about the Smart Tourism Destination Concept in Puerto Vallarta, Jalisco, Mexico. Sustainability. 12(5). 1741. pp. 1–18. https://doi.org/10.3390/su12051741
ORTEGA-FERNÁNDEZ, A. – MARTÍN-ROJAS, R. – GARCÍA-MORALES, V. J. (2020): Artificial Intelligence in the Urban Environment: Smart Cities as Models for Developing Innovation and Sustainability. Sustainability. 12(19). 7860. pp. 1–26. https://doi.org/10.3390/su12197860
OZKAYA, G. – ERDIN, C. (2020): Evaluation of smart and sustainable cities through a hybrid MCDM approach based on ANP and TOPSIS technique. Heliyon. 6. 05052. pp. 1–22. https:// doi.org/10.1016/j.heliyon.2020.e05052
PAIVA, D. (2023): The paradox of atmosphere: Tourism, heritage, and urban liveability. Annals of Tourism Research. 101(July). pp. 1–10. 103600. https://doi.org/10.1016/j.annals.2023.103600
PÉREZ GARRIDO, B. – SEBREK, S. S. – SEMENOVA, V. – BAL, D. – MICHALKÓ, G. (2022): Addressing the Phenomenon of Overtourism in Budapest from Multiple Angles Using Unconventional Methodologies and Data. Sustainability. 14(4). 2268. pp. 1–19. https:// doi.org/10.3390/su14042268
PERNEGER, T. V. – COURVOISIER, D. S. – HUDELSON, P. M. – GAYET-AGERON, A. (2015): Sample size for pre-tests of questionnaires. Quality of Life Research. 24(1). pp. 147–51. https:// doi.org/10.1007/s11136-014-0752-2
SHAMI, M.R. – RAD, V.B. – MOINIFAR, M. (2022): The structural model of indicators for evaluating the quality of urban smart living. Technological Forecasting and Social Change. 176. (March). 121427. pp. 1–11. https://doi. org/10.1016/j.techfore.2021.121427
SHEIKH, W. T. – Van AMEIJDE, J. (2022): Promoting livability through urban planning: A comprehensive framework based on the “theory of human needs”. Cities. 131(December). pp. 1–18. 103972.
SMITH, M. K. – CHANG, S. – MICHALKÓ, G. (2024): Smart Living and Quality of Life: Domains and Indicators. Journal of Urban and Regional Analysis. 16(2). pp. 159–190. https://doi. org/10.37043/JURA.2024.16.2.1
SMITH, M. K. – PINKE SZIVA, I. – OLT, G. (2019): Overtourism and Resident Resistance in Budapest. Tourism Planning and Development. 16(4). pp. 376– 392. doi:10.1080/21568316.2019.1595705
SMITH, M. K. – PINKE-SZIVA, I. – BEREZVAI, Z. (2023): The relative importance of culture in urban tourism: implications for segmentation. Consumer Behavior in Tourism and Hospitality. 18(2). pp. 157–173. https://doi.org/10.1108/ CBTH-01-2022-0026
SMITH, M. K. – PINKE-SZIVA, I. – PUCZKÓ, L. (2024): Urban green spaces and resident wellbe ing: Foundations of sustainable city tourism. In: Maxim, C. – Morrison, A. M. – Day, J. – Coca Stefaniak, J. A. (eds.): Handbook on Sustainable Urban Tourism. Edward Elgar. pp. 133–145. htt ps://doi.org/10.4337/9781803926742.00018
TANG, J. – CAI, C. – LIU, Y. – Sun, J. (2022): Can Tourism Development Help Improve Urban Liveability? An Examination of the Chinese Case. Sustainability. 14. 11427. pp. 1–27. https:// doi.org/10.3390/su141811427
TENNAKOON, T. M. M. P. – KULATUNGA, U. (2019): Understanding liveability: Related concepts and definitions. In: Sandanayake, Y.G. – Gunatilake, S. – Waidyasekara, A. (eds): Proceedings of the 8th World Construction Symposium. Colombo, Sri Lanka. pp. 578–587.
UYSAL, M. – BERBEKOVA, A. – WANG, J. (2025): Quality-of-life: A critical examination of research progress. Tourism Management. 107. 105070. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2024.105070.
WANG, M. – ZHOU, T. (2023): Does smart city implementation improve the subjective quality of life? Evidence from China. Technology in Society. 72. 102161. pp. 1–13. https://doi. org/10.1016/j.techsoc.2022.102161
ZHANG, X. – REN, X. (2024): Design Dilemma between Urban Tourism and Quality of Life: Assessment of Livability Barriers in Different Contexts. Sustainability. 16. 4897. pp. 1–31. https://doi.org/10.3390/su16124897
ZHU, H. – SHEN, L. – REN, Y. (2022): How can smart city shape a happier life? The mechanism for developing a Happiness Driven Smart City. Sustainable Cities and Society. 80(May). pp. 1–15. https://doi.org/10.1016/j.scs.2022.103791
Online sources
BERENDE, P. (June 17, 2015): “6 handy mobile apps to help you navigate Budapest”. We Love Budapest. https://welovebudapest.com/ en/toplist/6-handy-mobile-apps-to-help-you navigate-budapest (May 6, 2023)
CENSUS (2022): Hungary, https:// nepszamlalas2022.ksh.hu/en (April 9, 2025)
CSÉCSEI, N. (2020): Smart City Index 2020: Budapest among the most underdeveloped cities in the region. https://dailynewshungary.com/smart-city-in dex-2020-budapest -among-the-most-underde veloped-cities-in-the-region (May 5, 2020)
ECONOMIST INTELLIGENCE UNIT (2024): The Global Liveability Index 2024. https://www.eiu. com/n/campaigns/global-liveability-index-2024 (April 9, 2025)
EUROPEAN COMMISSION (2023): Report on the Quality of Life in European Cities. Luxembourg: Publications Office of the European Union. https://ec.europa.eu/regional_policy/informa tion-sources/maps/quality-of-life_en (April 9, 2025)
HCSO (2022): https://nepszamlalas2022.ksh.hu/ en/database (October 26, 2023)
HCSO (2023): Foreign citizens residing in Hungary by country of citizenship and sex. https://www.ksh. hu/stadat_files/nep/en/nep0023.html (October 26, 2023)
MUNICIPALITY OF BUDAPEST (2017): Smart Budapest: The Smart City Vision of Budapest. www.budapest2024.org (April 9, 2025)
OECD Better Life Index (2019): Hungary. https:// www.oecdbetterlifeindex.org/countries/ hungary (April 9, 2025)
SMART LYNX (2021): 5th District of Budapest, 14 April. https://smartlynx.hu/en/5th-district-of budapest (April 9, 2025
