A zöldülő Veszprém, avagy hogyan érvényesül a fenntarthatóság a 2073-ban hipotetikusan újrázó Európa Kulturális Fővárosában?
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n4.3Kulcsszavak:
fenntartható fejlődés, turizmus, irányított esszé, tartalomelemzés, jövőkutatásAbsztrakt
A fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása a legtöbb kulturális, gasztronómiai vagy
sportrendezvény, különösen az úgynevezett megaesemény alfája és ómegája. A fenntarthatóság
kulcsfontosságú szerepet játszott Veszprémnek az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” cím elnyeréséért
benyújtott pályázatában és annak sikeres megvalósításában is. A városba látogatók, az ott élők, ott
dolgozók vagy éppen ott tanulók megtapasztalhatták milyen a fenntarthatóság magasztos eszméinek
gyakorlatban való érvényesítése. Ahogyan az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés sem 365 napra
szól, úgy a fenntarthatóságra való törekvés sem ér véget újévkor. A tanulmány abból a feltételezésből
indul ki, hogy Veszprém 2073-ban újra elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet és a mai Z-generáció
képviselői, nevezetesen a Pannon Egyetem másodéves turizmus-vendéglátás szakos hallgatói fél évszázad
múlva elutaznak diákéveik színhelyére és élményeikről az akkori közösségi oldalukon számolnak be. A
63 fiktív úti beszámoló lehetőséget biztosított a fenntarthatóság tárgykörébe tartozó élményelemek
vizsgálatára. A félig irányított esszék manuális kódolású tartalomelemzésének segítségével arra a
kérdésre kerestük a választ, hogy az elméletben elsajátított és az empirikusan megélt fenntarthatóság
hogyan él tovább a hallgatók utazáshoz kötődő fantáziájában. A vizsgálat megállapította, hogy (1) a
fenntarthatóság eszméje és gyakorlata egyaránt markáns szerepet játszik az 50 év múlva megvalósuló
utazásból fakadó élményekben, (2) a fejlesztések napjaink innovációinak talaján állnak, (3) Veszprém a
jelenleginél is zöldebb és élhetőbb vármegyeszékhellyé válik.
Hivatkozások
APETREI, C. – CANIGLIA, G. – VON WEHRDEN, H. – LANG, D. (2021): Just another buzzword? A systematic literature review of knowledge-related concepts in sustainability science. Global Environmental Change. 68. 102222. https://doi. org/10.1016/j.gloenvcha.2021.102222
AQUILINO, L. – ARMENSKI, T. – WISE, N. (2019): Assessing the competitiveness of Matera and the Basilicata Region (Italy) ahead of the 2019 European Capital of Culture. Tourism and Hospitality Research. 19(4). pp. 503–517. DOI:10.1177/1467358418787360
AZZILONNA, V. – CORRADO, G. – GIOIA, D. – ALBOLINO, O. – SCHIATTARELLA, M. (2022): La valorizzazione del patrimonio naturalistico e culturale del territorio di Grassano e Grottole in Basilicata per un turismo sostenibile: Analisi geomorfologica e GIS per proposte di itinerari. Documenti Geografici. 2. pp. 183–204. http://dx.doi.org/10.19246/ DOCUGEO2281-7549/202102_13
BARANYAI G. – CSAPÓ T. (2011): Zöldterületek a hazai városokban, hatásuk az életminőségre, különös tekintettel a városklímára. In: Kókai S. (szerk.): Geográfiai folyamatok térben és időben. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza. pp. 63–73.
BURKSIENE, V. – DVORAK, J. – BURBULYTE-TSISKARISHVILI, G. (2018): Sustainability and sustainability marketing in competing for the title of European Capital of Culture. Organizacija. 51(1). pp. 66–78. DOI: 10.2478/orga-2018-0005
BUSH, J. (2020): The role of local government greening policies in the transition towards nature-based cities. Environmental Innovation and Societal Transitions. 35. pp. 35–44. https:// doi.org/10.1016/j.eist.2020.01.015
CAUCHI, M. – SCERRI, D. (2019): Enriching tourist UX via a location based AR treasure hunt game. 2019 IEEE 9th International Conference on Consumer Electronics (ICCE-Berlin). pp. 199–204. IEEE. DOI:10.1109/ICCE-Berlin47944.2019.8966141
COHEN, C. (2020): Coming to Rest: Aesthetics of Cosmopolitanism and Mobility in Marseille. City & Society. 32(2). pp. 272–293. https://doi. org/10.1111/ciso.12278
COX, T. – O’BRIEN, D. (2012): The “scouse wedding” and other myths: reflections on the evolution of a “Liverpool model” for culture-led urban regeneration. Cultural Trends. 21(2). pp. 93–101. https://doi.org/10.1080/09548963.2 012.674749
CSOMÓS, GY. – FARKAS, J. – SZABÓ, B. – BERTUS, Z. – KOVÁCS, Z. (2023): Exploring the use and perceptions of inner-city small urban parks: A case study of Budapest, Hungary. Urban Forestry & Urban Greening. 86. 128003. https://doi.org/10.1016/j.ufug.2023.128003
DÁVID L. – VARGÁNÉ CSOBÁN K. – KOVÁCS GY. – VASA L. (2012): Turizmusökológia: zöldülő turizmus – fenntartható turizmusfejlesztés. Szaktudás Kiadó, Budapest.
DZUPKA, P. – SEBOVA, M. (2016): Local economic impact of the WHITE night festival in Kosice. E+M Ekonomie a Management. 19(2). pp. 132–141. DOI:10.15240/tul/001/2016-2-009
EBEJER, J. (2019): Urban heritage and cultural tourism development: a case study of Valletta’s role in Malta’s tourism. Journal of Tourism and Cultural Change. 17(3). pp. 306–320. https://doi. org/10.1080/14766825.2018.1447950
ERNSZT I. – FORMÁDI K. – LŐRINCZ K. (2022): A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa fesztiváljainak fenntarthatósága és a COVID-19 – fókuszban a látogatói attitűdök és igények. Comitatus. 32(240). pp. 119–128.
FALK, M. – HAGSTEN, E. (2017): Measuring the impact of the European Capital of Culture programme on overnight stays: evidence for the last two decades. European Planning Studies. 25(12). pp. 2175–2191. DOI:10.1080/09654313.20 17.1349738
FERRARI, S. – GUALA, C. (2017): Mega-events and their legacy: Image and tourism in Genoa, Turin and Milan. Leisure Studies. 36(1). pp. 119– 137. DOI:10.1080/02614367.2015.1037788.
FORMÁDI K. – LŐRINCZ K. (2023): Rendezvények a világjárvány és a gazdasági kihívások korában: a VeszprémBalaton2023 Európa Kulturális Fővárosa Program tapasztalatai. Comitatus. 33(247). pp. 39–54. DOI:10.59809/ Comitatus.2023.33-247.39
GAJIC, T. – RADOVANOVIC, M. – TRETIAKOVA, T. – SYROMIATNIKOVA, J. (2021): Creating brand confidence to gastronomic consumers through social networks–a report from Novi Sad. Journal of Place Management and Development. 14(1). pp. 32–42. DOI:10.1108/ JPMD-04-2020-0033
GELENCSÉR A. (2023): Ábrándok bűvöletében – A fenntartható fejlődés korlátai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
GRIBAUDO, M. – IACONO, M. – LEVIS, A. (2017): An IoT-based monitoring approach for cultural heritage sites: The Matera case. Concurrency and Computation: Practice and Experience. 29(11). 4153. pp. 1–13. DOI:10.1002/cpe.4153
GRØNHØJ, A. – HUBERT, M. (2022): Are we a growing a green generation? Exploring young people’s pro-environmental orientation over time. Journal of Marketing Management. 38(9-10). pp. 844–865. https://doi. org/10.1080/0267257X.2021.2005664
GUERREIRO, M. – MENDES, J. – FORTUNA, C. – PINTO, P. (2020): The dynamic nature of the city image: Do image components evolve over time? Tourism. 68(1). pp. 83–99. DOI:10.37741/t.68.1.7
GUNAY, Z. (2010): Conservation versus regeneration? Case of European capital of culture 2010 Istanbul. European Planning Studies. 18(8). pp. 1173–1186. DOI:10.1080/09654311003791234
HERRERO, L. – SANZ, J. – DEVESA, M. – BEDATE, A. – DEL BARRIO, M. (2006): The economic impact of cultural events: a case-study of Salamanca 2002, European Capital of Culture. European Urban and Regional Studies. 13(1). pp. 41– 57. https://doi.org/10.1177/0969776406058946
HORVÁTH D. – MITEV A. (2015): Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Alinea, Budapest.
HUSSEIN, E. – DAOUD, S. – ALRABAIAH, H. – BADAWI, R. (2020): Exploring Undergraduate Students’ Attitudes towards Online Learning during COVID-19: A Case from the UAE. Children and Youth Services Review. 119. 10.1016/j. childyouth.2020.105699
IRIMIÁS, A. – CSAPODY, B. – JÁSZBERÉNYI, M. (2024): Social sustainability on European food festival websites: A multimodal discourse analysis. Tourism Management Perspectives. 53. 101280. https://doi.org/10.1016/j. tmp.2024.101280
JONES, C. – NEWSOME, D. (2015): Perth (Australia) as one of the world’s most liveable cities: a perspective on society, sustainability and environment. International Journal of Tourism Cities. 1(1). pp. 18–35. DOI: 10.1108/ IJTC-08-2014-0001
KAISER T. (2015): Közpolitikák a helyi kormányzásban. In: Kaiser T. (szerk.): Helyi közpolitika. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest. pp. 59–109.
KISVARGA SZ. – HOROTÁN K. – ORLÓCI L. (2023): Green city. A változó városi zöld. Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, Budapest.
KORPELA, K. (1992): Adolescents’ favourite places and environmental self-regulation. Journal of Environmental Psychology. 12(3). pp. 249–258. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(05)80139-2
KŐVÁRI, E. – FORMÁDI, K. – BANÁSZ, Z. (2023): The Green Attitude of Four European Capitals of Culture’s Youth. Sustainability. 15(10). 7866. https://doi.org/10.3390/su15107866
KŐVÁRI, E. – RAFFAY-DANYI, Á. (2022): Can festivals bring social change in an ECoC city? Emotional intelligence and willingness to volunteer among university students. Journal of Policy Research in Tourism, Leisure and Events. 14(3). pp. 279–295. https://doi.org/10.1080/1940 7963.2022.2087663
KUNDI V. – ERNSZT I. (2024): Zöldfestés a turizmusban – a Greenwashing jelenség és szabályozási háttere. Scientia et Securitas. 5(1). pp. 21–30. DOI: 10.1556/112.2024.00222
LASK, T. (2011): Cognitive maps: A sustainable tool for impact evaluation. Journal of Policy Research in Tourism, Leisure & Events. 3(1). pp. 44–62. https://doi.org/10.1080/19407963.2011.539381
LIU, Y. D. (2017a): Quality of life as event legacy: An evaluation of Liverpool as the 2008 European Capital of Culture. Applied Research in Quality of Life. 12(3). pp. 653–670. DOI:10.1007/s11482- 016-9481-8
LIU, Y. D. (2017b): The impacts of cultural event on networking: Liverpool’s cultural sector in the aftermath of 2008. Impact Assessment and Project Appraisal. 35(2). pp. 118–127. https://doi. org/10.1080/14615517.2016.1228342
LIU, Y. D. (2016): Cultural event and urban regeneration: Lessons from liverpool as the 2008 European capital of culture. European Review. 24(1). pp. 159–176. DOI:10.1017/ S1062798715000265
LIU, Y. D. (2015): Event-led strategy for cultural tourism development: The case of Liverpool as the 2008 European Capital of Culture. disP-The Planning Review. 51(2). pp. 28–40. DOI:10.1080/0 2513625.2015.1064645
LOPES, T. (2008): The role of public art in ‘Lisbon 1994’: an improvement to this city’s future. On the W@terfront. 11 (October). pp. 75–80. https:// revistes.ub.edu/index.php/waterfront/article/ view/18899
MÁHR T. – KELLER K. – BIRKNER Z. (2022): Innováció a turizmusban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MANOIU, V. – CRACIUN, A. (2019): Pollution or relaxation and leisure in Sibiu? 5th International Conference on Advances in Education and Social Science. Proceedings of ADVED 2019. Istanbul. pp. 101–108.
MARTINEZ, W. – LO, B. (2008): Medical students’ experiences with medical errors: an analysis of medical student essays. Medical Education. 42(7). pp. 733–741. https://doi.org/10.1111/ j.1365-2923.2008.03109.x
MAVRIN, I. (2024): European Capital of Culture and sustainable tourism: challenges, trends and perspectives. Tourism. 72(1). pp. 20–34. DOI:10.37741/t.72.1.2
MEEKES, J. – BUDA, D. – DE ROO, G. (2017): Leeuwarden 2018: Complexity of leisure-led regional development in a European Capital of Culture. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie. 108(1). pp. 129–136. DOI:10.1111/ tesg.12237
MILESI, S. (1987): Architects for future years, 30 projects along the Arno+ illustrated works from the Florence-European-Capital-of-Culture competition. Casabella. 51(534). pp. 50–63.
MITEV A. (2006): Végtelen történet: A narratív elemzés alkalmazhatósága a marketingkutatásban. Vezetéstudomány. 37(10). pp. 33-41.
MÖNKS, F. (1968): Future time perspective in adolescents. Human Development. 11(2). pp. 107– 123.
NAVRACSICS T. (1997): A Dunántúl Athénje és a királynék városa. Társadalmi Szemle. 52(2). pp. 37–54.
NEDU IN, D. – KRKLJEŠ, M. (2022): Culture-Led Regeneration of Industrial Brownfield Hosting Temporary Uses: A Post-Socialist Context–Case Study from Novi Sad, Serbia. Sustainability. 14(23). 16150. DOI:10.3390/su142316150
NOSKOVÁ, M. (2016): Regional economic effects of the European Capital of Culture project: the use of input-output analysis. E+M Ekonomie a Management. 19(3). pp. 57–74. https://doi. org/10.15240/tul/001/2016-3-005
PEPE, A. (2018): The participatory process of a community involved in its biggest event: The case study “Matera European Capital of Culture 2019”. Il capitale culturale. Studies on the Value of Cultural Heritage. 17. pp. 275–297. https://doi. org/10.13138/2039-2362/1687
PERERA, C. – HEWEGE, C. (2016): Integrating sustainability education into international marketing curricula. International Journal of Sustainability in Higher Education. 17(1). pp. 123– 148. DOI:10.1108/IJSHE-03-2014-0041
POLO, J. (2015): The Istanbul modern art museum: an urban regeneration project? European Planning Studies. 23(8). pp. 1511–1528. DOI: 10.1080/09654313.2013.819074
POPESCU, F. – VOICULESCU, S. (2020): Place making and tourism logistics in Timi oara: Facing the tasks of the newly appointed European Cultural Capital for 2021. Journal of Balkan and Near Eastern Studies. 22(4). pp. 534– 546. DOI:10.1080/19448953.2020.1775404
RÁTZ T. (2023): Felelősségteljes turizmus – Lehetőségek és kihívások a poszt-Covid korszakban. Kodolányi János Egyetem, Székesfehérvár.
RÁTZ T. (2006): Kulturális turizmus és városfejlesztés – Európa Kulturális Fővárosa. Turizmus Bulletin. 10(2). 9–15.
REMOALDO, P. – DUQUE, E. – RIBEIRO, J. (2015): The environmental impacts of hosting the “2012 Guimarães European Capital of Culture” as perceived by the local community. Ambiente y Desarrollo. 19(36). pp. 25–38. DOI:10.11144/ Javeriana.ayd19-36.eihg
REMOALDO, P. – RIBEIRO, J. – VAREIRO, L. – SANTOS, J. (2014): Tourists’ perceptions of world heritage destinations: The case of Guimarães (Portugal). Tourism and Hospitality Research. 14(4). pp. 206–218. DOI:10.1177/1467358414541457
RICHARDS, G. – ROTARIU, I. (2015): Developing the eventful city in Sibiu, Romania. International Journal of Tourism Cities. 1(2). pp. 89–102. DOI:10.1108/IJTC-08-2014-0007
SHAFIEIEH, M. – OZTUREN, A. – REZAPOURAGHDAM, H. – KARATEPE, O. (2024): Does Critical Thinking Mediate the Relationship between Sustainability Knowledge and Tourism Students’ Ability to Make Sustainable Decisions? Sustainability. 16(13). 5655. https://doi.org/10.3390/su16135655
SIKOS T. T. – SZENDI D. (2023): A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021. Területi Statisztika. 63(1). pp. 88–124. https://doi.org/10.15196/TS630104
SIMON R. (2024): Fenntartható városfejlesztés az uniós lehetőségek tükrében: Miskolc és Győr fenntartható városfejlesztési stratégiájának összevetése a 100 klímasemleges és intelligens város misszió vonatkozásában. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek. 21(1). pp. 150– 162. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.12
SRAKAR, A. – VECCO, M. (2017): Ex-ante versus ex-post: comparison of the effects of the European Capital of Culture Maribor 2012 on tourism and employment. Journal of Cultural Economics. 41(2). pp. 197–214. DOI:10.1007/ s10824-017-9294-0
STUMPF-BIRÓ B. (2023): Átalakuló világ: Minden fontosabb annál, ami mindennél fontosabb. Magyar Művészet. 23(6). pp. 28–33.
MORVAY SZ. – RECHNITZER J. – FEKETE D. (2020): Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában. Tér és Társadalom. 34(1). pp. 119–139. DOI:10.17649/TET.34.1.3147
SZALMÁNÉ CSETE M. – BUZÁSI A. (2020): A smart planning szerepe a fenntartható városfejlesztésben. Területi Statisztika. 60(3). pp. 370–390. https://doi.org/10.15196/TS600304
SZPAKOWSKA-LORANC, E. (2021): Multi-attribute analysis of contemporary cultural buildings in the historic urban fabric as sustainable spaces, Krakow case study. Sustainability. 13(11). 6126. DOI:10.3390/ su13116126
THEODORAKIS, Y. – GEORGIADIS, K. – HASSANDRA, M. (2024): Evolution of the Olympic Movement: Adapting to Contemporary Global Challenges. Social Sciences. 13(7). 326. https://doi.org/10.3390/socsci13070326
TRUNFIO, M. – CAMPANA, S. – MAGNELLI, A. (2023): Experimenting hybrid reality in cultural heritage reconstruction. The Peasant Civilisation Park and the ‘Vicinato a Pozzo’museum of Matera (Italy). Museum Management and Curatorship. 38(1). pp. 428–450. DOI:10.1080/09647775.2022.2052159
VESELINOVI , J. – ALEMPIJEVI , N. (2023): Future-Making in the European Capitals of Culture. Rijeka and Nova Gorica Compared. Etnološka Tribina. 53(46). pp. 77–97.
VILA-LOPEZ, N. – BOLUDA, I. – MARIN-AGUILAR, J. (2022): Improving residents’ quality of life through sustainable experiential mega-events: High-versus low-context cultures. Journal of Hospitality & Tourism Research. 46(3). pp. 979–1005. DOI:10.1177/1096348020901775
VUJI I , M. – STANKOV, U. – PAVLUKOVI , V. – ŠTAJNER-PAPUGA, I. – KOVA I , S. – IKI , J. – MILENKOVI , N. –ZELENOVI VASILJEVI , T. (2023): Prepare for impact! A methodologi cal approach for comprehensive impact evaluation of European Capital of Culture: the case of Novi Sad 2022. Social Indicators Research. 165(4). pp. 715–736. https://doi.org/10.1007/s11205- 022-03041-1
WANG, M. – CHAI, L. (2018): Three new bibliometric indicators/approaches derived from keyword analysis. Scientometrics. 116(3). pp. 721–750. DOI:10.1007/s11192-018-2768-9
WOLFF, M. – HAASE, D. (2019): Mediating sustainability and liveability – Turning points of green space supply in European cities. Frontiers in Environmental Science. 7(61). pp. 1–14. https:// doi.org/10.3389/fenvs.2019.00061
