Házhoz megy a kultúra – A kultúrafogyasztás területi aspektusai a magyar lakosság körében
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n4.2Kulcsszavak:
kulturális kínálat, kultúrafogyasztás, szabadidős tevékenység, szocio-demográfiai és térbeli jellemzőkAbsztrakt
Napjainkban a kultúrának gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt kiemelkedő szerepe van, egyrészt szolgálja a helyiek életminőségének javítását, másrészt az ideiglenes térhasználók, a látogatók elvárásainak is megfelel. Jelen tanulmány az alapvető szocio-demográfiai és területi jellemzők elemzésén túl turisztikai kontextusba helyezi a kultúrafogyasztást. Vizsgálja, hogy a szokásos lakó[1]és munkakörnyezetben vagy azon kívül realizálódik-e a kulturális kínálat igénybevétele, illetve, hogy az utazási tapasztalatok miként hatnak a kultúrafogyasztásra, a lakóhelyen elérhető kulturális kínálat értékelésére. A kutatási kérdésköröket kvantitatív felmérés keretében vizsgáltuk 2023 januárjában 1000 fős reprezentatív minta segítségével. A kutatási eredmények szoros összefüggést mutatnak a szocio-demográfiai és területi háttér, a kulturális javak fontossága és az azokkal való elégedettség, valamint a kulturális fogyasztás között. A tanulmány eredményei fontos következményekkel járnak a kutatók, a politikai döntéshozók, a kulturális intézmények és a kulturális fogyasztás révén a jóllétük javításában érdekelt egyének számára. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a szocio-demográfiai és a területi egyenlőtlenségekkel foglalkozni kell a szabadidős tevékenységek népszerűsítése során.
Hivatkozások
ANDERECK, K. L. – VALENTINE, K. M. – VOGT, C. A. – KNOPF, R. C. (2007): A cross-cultural analysis of tourism and quality of life perceptions. Journal of Sustainable Tourism. 15(5). pp. 483–502. https://doi.org/10.2167/jost612.0
BOROWIECKI, K. J. – CASTIGLIONE, C. (2014): Cultural Participation and Tourism Flows: An Empirical Investigation of Italian Provinces. Tourism Economics. 20(2). pp. 241–262. https://doi.org/10.5367/te.2013.0278
BOURDIEU, P. (1984): Distinction: A social critique of the judgment of taste. Cambridge, MA: Harvard University Press.
BUKODI E. – RÓBERT P. (2000): Vagyoni helyzet – kulturális fogyasztás. In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. – Vukovich Gy. (szerk.): Társadalmi riport 2000. Budapest: TÁRKI. pp. 346–376.
BUKODI E. (2007): Social stratification and cultural consumption in Hungary: Book readership. Poetics. 35(2–3). pp. 112–131. https:// doi.org/10.1016/j.poetic.2007.03.001
CHANG, S. – GIBSON, H. – SISSON, L. (2014): The loyalty process of residents and tourists in the festival context. Current Issues in Tourism. 17(9). pp. 783–799. DOI:10.1080/13683500.2013.768214
CHI, C. G. Q. – QU, H. (2008): Examining the structural relationships of destination image, tourist satisfaction and destination loyalty: An integrated approach. Tourism Management. 29(4). pp. 624–636. https://doi.org/10.1016/j. tourman.2007.06.007
ENYEDI GY. (2005): A városok kulturális gazdasága. In: Enyedi Gy. – Keresztély K. (szerk.): A magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. pp. 13–22.
ERCSEY I. (2013): A szubjektív életminőség és a kulturális fogyasztás vizsgálata marketing nézőpontból. Tér–Gazdaság–Ember. 1(2). pp. 117–145.
EUROPEAN COMMISSION (2007). European Cultural Values. Special Eurobarometer 278. European Commission, Bruxelles. https:// europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/477
FEATHERSTONE, M. (1991): Consumer culture and postmodernism. London: Sage.
GOMBOS E. (2016): A kulturális szolgáltatások kínálata közötti különbségek a magyarországi tízezer fő feletti városokban./Differences between the supply of cultural services in the Hungarian cities living more than ten thousand people. Területi Statisztika. 56(5). pp. 565–587. https://doi.org/10.15196/TS560504
GUCCIO C. – LISI, D. – MARTORANA M. – MIGNOSA A. (2017): On the role of cultural participation in tourism destination performance: an assessment using robust conditional efficiency approach. Journal of Cultural Economics. 41. pp. 129-154. HALL, P. (1998): Cities in Civilization. Pantheon, New York.
HARTWELL, H. – FYALL, A. – WILLIS, C. – PAGE, S. – LADKIN, A. – HEMINGWAY, A. (2018): Progress in tourism and destination wellbeing research. Current Issues in Tourism. 21(16). pp. 1830–1892. DOI:10.1080/13683500.20 16.1223609
JÁSZBERÉNYI M. (2016): A fesztiválok gazdasági hatása. In: Jászberényi M. – Zátori A. – Ásványi K. (szerk.): Fesztiválturizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 34-43.
KÁNTOR SZ. (2021): A kulturális programkínálat megítélése a kultúrafogyasztás tükrében: vizsgálatok Debrecen, Győr és Veszprém egyetemistái körében. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 6(3). pp. 76–91. DOI:10.15170/TVT.2021.06.03.05
LANDRY, C – WOOD, P. (2003): Harnessing and exploiting the power of culture for competitive advantage. A report by Comedia for the Liverpool City Council and the Core Cities Group. London: Comedia, March.
PÁLFI N. (2019): A kulturális és a társadalmi tőke mint versenyképességi tényező a szakirodalom tükrében. In: Csath M. (szerk.): A versenyképesség-mérés változásai és új irányai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest. pp. 137–164.
PAVLUSKA V. (2016): Milyen kultúrafogyasztók a magyarok? – A hazai kultúrafogyasztás átfogó mintázatai. In: EMOK – XXII. Országos Konferencia 2016. Tanulmánykötet: Hitelesség és értékteremtés a marketingben. pp. 435–445.
PAVLUSKA V. – JAKOPÁNECZ E. – TÖRŐCSIK M. (2018): Kultúra. A magyar lakosság kultúrával kapcsolatos beállítódása és követett magatartása generációs szemléletű vizsgálattal. EFOP-3.6.1-16- 2016-00004. Pécs, PTE KTK, xx. p. ISBN 978- 963-429-316-3
PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (szerk.) (2003): Turizmus történelmi városokban. Tervezés és menedzsment. Turisztikai Oktató és Kutató Kkt., Budapest.
RÁCZ A. (2020): A magyar lakosság utazási szokásai 2018 májusa és 2019 júniusa között. Turizmus Bulletin. 20(2). pp. 42–50. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.5
RÁTZ T. (2014): Az EKF-turizmus mint lehetséges niche termék: A kulturális turizmus egy különleges területének vizsgálata. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 24–33.
RICHARDS, G. (2018): Cultural tourism: A review of recent research and trends. Journal of Hospitality and Tourism Management. 36. pp. 12– 21. https://doi.org/10.1016/j.jhtm.2018.03.005
SÁGVÁRI B. (2010): Kultúra és gazdaság: az értékek szerepe a gazdasági fejlődésben. Demos Magyarország Kiadó, Budapest.
SÁGVÁRI B. (2011): A net-generáció törésvonalai – kultúrafogyasztás és életstílus-csoportok a magyar fiatalok körében. In: Bauer B. – Szabó A. (szerk.): Arctalan (?) nemzedék: ifjúság 2000- 2010. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. pp. 263–283.
SÜLI D. – MARTYIN-CSAMANGÓ Z. (2017): A közösségi média szerepe a fesztiválturizmusban – a Szegedi Ifjúsági Napok és a Green Future példáján. Turizmus Bulletin. 17(3-4). pp. 24–32.
SZÉKELY L. (szerk.) (2013): Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet. Kutatópont, Budapest.
TÁRKI (1999): Monitor, 1999. Budapest. https:// tarki.hu/sites/default/files/adatbank-h/kutjel/ pdf/a086.pdf
TÖRŐCSIK M. (2011): Fogyasztói magatartás. Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TÓTH J. (2007): A magyar népesség kulturális jellemzői a XXI. század elején. In: Kovács Cs. – Pál V. (szerk.): A társadalmi földrajz világai. Szeged: SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszéke. pp. 503–510.
YING, T. – NORMAN, W. – ZHOU, L. (2016): Is social class still working? Revisiting the social class division in tourist consumption. Current Issues in Tourism. 19(14). pp. 1405–1424. DOI: 10.1080/13683500.2014.920774
ZHANG, Y. – LI, X. – WU, T. (2019): The impacts of cultural values on bilateral international tourist flows: A panel data gravity model. Current Issues in Tourism. 22(8). pp. 967–981. DOI: 10.1080/13683500.2017.1345870
ZHENG, B. – ZHANG, Y. (2013): Household expenditures for leisure tourism in the USA, 1996 and 2006. International Journal of Tourism Research. 15(2). pp. 197–208. https://doi. org/10.1002/jtr.880
Internetes források
EUROPEAN COMMISSION (2007): European Cultural Values. Special Eurobarometer 278. European Commission, Bruxelles. https:// europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/477 Letöltve: 2024. július 31.
NÉMETH V. (2024): Magyar kultúra napja: körkép a hazai kultúrafogyasztási szokásokról. Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. https://www. oeconomus.hu/oecogram/magyar-kultúra-napja-korkep-a-hazai-kulturafogyasztasi-szokasokrol/ Letöltve: 2024. július 15. OECD (2022): Cultural participation as a driver of social and economic impact. https://www. oecd-ilibrary.org/urban-rural-and-regional-development/the-culture-fix_44b3088a-en Letöltve: 2024. február 10.
