A modern szállodaipar létrejötte Pécsett a XIX–XX. század fordulóján
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2023v23n4.5Kulcsszavak:
Pécs, turizmustörténet, szállodák, vendéglátás, fejlődésAbsztrakt
Az 1867. évi kiegyezést követően Magyarországon jelentős gazdasági fejlődés indult meg. A mintegy 50 éves időszak alatt a magyar gazdaság virágkorát élte: megindult az iparosodás, növekedett a kereskedelmi forgalom és gyorsan fejlődött számos ágazat, mint például a vendéglátás. Pécsett, a Dél-Dunántúl legnagyobb városában, az átalakulás fontos része volt, hogy a hagyományos vendégfogadók rendszerét a XX. század elejére felváltotta a modern szállodaipar. Az újonnan felépített szállodák tulajdonosai pécsi iparosok, nagykereskedők voltak, akik bérbe adva működtették vállalkozásukat. A tanulmány azt vizsgálja, hogy melyek voltak a korszak szállodaiparának legfontosabb elemei, kik voltak a tulajdonosok, s a létrejött szállodák milyen minőséget képviseltek. Az elemzés kimutatja, hogy a modern vállalkozások eredményeképpen Pécsett a XX. század elejére egy országos mércével is jelentősnek mondható, minőségi szállodakapacitás jött létre, amelynek épületei még ma is a városkép meghatározó egységei.
Hivatkozások
ANTALFFY GY. (1982): Reformkori magyar városrajzok. Panoráma Kiadó, Budapest.
BERKESZI I. (1887): Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793–1794-ben. Franklin-társulat, Budapest.
BEZERÉDY GY. (1983): A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett. In: Szita L. (szerk.): Baranyai helytörténetírás 1982. Baranya Megyei Levéltár, Pécs. pp. 265–293.
BRIGHT, R. (1818): Travels from Vienna through Lower Hungary; with some remarks on the state of Vienna during the congress, in the year 1814. Printed for Archibald Constable and Company, Edinburgh.
HARCOS O. (1973): A Pécsi Pannónia sörgyár története. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya Megyei Szervezete, Pécs.
KAPOSI Z. (2006): Pécs gazdasági fejlődése 1867–2000. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Pécs.
KAPOSI Z. (2011): Az üzemtörténeti kutatások múltja és lehetséges eredményei. Történelemtanítás – Online történelemdidaktikai folyóirat. 46(4). pp. 1–14. https://www. tortenelemtanitas.hu/
KAPOSI Z. (2022): Pécs gazdasági fejlődése 1867– 1914. In: Kaposi Z. – Vonyó J. (szerk.): Pécs története VI. Iparosodás – polgárosodás. Pécs a dualizmus korában (1867–1918). Pécs Története Alapítvány–Kronosz Kiadó, Pécs. pp. 103–192.
KAPOSI Z. – VONYÓ J. (szerk.) (2022): Pécs története VI. Iparosodás – polgárosodás. Pécs a dualizmus korában (1867–1918). Pécs Története Alapítvány–Kronosz Kiadó, Pécs.
KISS J. (1894): Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén. Mecsek Egyesület tulajdona, Pécs.
KOVÁCS L. (2000): Kanyargós utcák, görbe esték. A pécsi bohémvilág a századfordulón. Pro Pannónia Kiadó, Pécs.
KULCSÁR N. – GROTTE J. (2018): Mit várunk a szállodáktól? – avagy a legmeghatározóbb fogyasztói szegmens számára értéket jelentő tényezők a szállodákban. Turizmus Bulletin. 18(3). pp. 4–14. DOI: https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2018v18n3.1
LENGYEL GY. (1989): Vállalkozók, bankárok, kereskedők. A magyar gazdasági elit a 19. században és a 20. század első felében. Magvető Kiadó, Budapest.
LENKEI L. (1922): Negyven év Pécs életéből. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság, Pécs.
PÉCSI FIGYELŐ (1892. 01. 06.): A pécsváradi számtartó öngyilkossága. p. 4. PÉCSI FIGYELŐ (1893. 06. 07.): Kerékpárosok versenye. p. 4.
PÉCSI KÖZLÖNY (1903. 11. 18.): Éjjeli menedékhely. p. 6. PÉCSI NAPLÓ (1893. 05. 03.): Elveszett gyémántgyűrű. p. 5.
PÉCSI NAPLÓ (1902. 11. 19.): Szállodáink és az idegenforgalom. p. 5. PÉCSI NAPLÓ (1903. 08. 07.): Nyilttér. p. 7.
PÉCSI NAPLÓ (1908. 02. 14.): A pincér tragédiája. pp. 3–4. PÉCSI UJLAP (1908. 09. 13.): Öngyilkossági kísérlet szerelmi bánatból. p. 1.
PÉCSI UJLAP (1915. 05. 02.): A Pannonia Vendégfogadó, uj hotel Pécsett. pp. 2–3.
ROMVÁRY F. (szerk.) (2010): Pécs Lexikon I.–II. kötet. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft, Pécs.
TREBBIN Á. (2003): A pécsi Pannónia Grand Hotel. Pécsi Szemle. 6. Nyár. pp. 30–41.
Levéltári források (Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, MNL BaML) MNL BaML IV. 1406. b. 3330/1886 (1886): A Vadember szálloda tervrajza: tervezte Schlauch Imre pécsi építész. p. 1.
MNL BaML IV. 1406. e. „C” 6352/1903 (1902): Weindorfer János építési kérelme: újonnan építendő emeletes lakóház és kávéház építésének ügye. pp. 1–28.
MNL BaML IV. 1406. h. „F” 67/1928 (1927): Weindorfer testvérek építési kérvénye: a volt Nemzeti Szálloda emeleti bővítésének és átalakításának ügye. pp. 1–32.
MNL BaML IV. 1406. h. „F” 2935/1935 (1844): A Nádor Szálló teljes építési iratai, tervrajzai, a terület árverezési lajstromai 1844-ből, és a teljes épület építési története 1844–1935. pp. 1–80.
MNL BaML IV. 1406. h. „F” 3163/1930 (1912): Hamerli Károly és Imre építkezési kérelme: a Pannonia Grand Hotel teljes építési iratai, tervrajzai, a területen lezajlott felújítások, átalakítások és felvonó építésének teljes ügymenete. pp. 1–35.
MNL BaML IV. 1406. h. „F” 27478/1936 (1936): Az Erzsébet Tudományegyetem gazdasági hivatalának renoválási kérelme: a volt Vadember szálloda épületének tatarozási ügye. pp. 1–4
