Digitális nomádok – napjaink divatos kifejezése vagy a holnap utazói?
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2023v23n3.2Kulcsszavak:
digitális nomádok, távmunka, életmód-mobilitás, posztmodern turizmusAbsztrakt
A Covid19-világjárvány felgyorsította az újszerű munkarendek, többek között a távmunka elterjedését, ami a digitális technológiák által támogatott nomád életmód egyik legfontosabb ösztönzőjévé vált. A digitális nomádok megkérdőjelezik a munka és a szabadidő hagyományos dichotóm nézetét, helyette az álomélet eszményét hirdetik. Utazás közben dolgoznak, és munka közben utaznak, így ötvözve a jövedelemszerzést a szórakozással. Jogosan merül fel tehát a kérdés, vajon tekinthető-e ez a csoport turisztikai szegmensnek, vagy csak napjaink egy felkapott kifejezéséről van szó. Az alábbi tanulmány célja, hogy a digitális nomadizmust elhelyezze a turizmus rendszerében, és ezzel átfogó perspektívát adjon a téma kutatási kategóriaként való megalapozásához a hazai szakirodalomban, illetve felhívja a gyakorlati szakemberek figyelmét a digitális nomádok, mint posztmodern turisztikai szegmensben rejlő lehetőségekre.
Hivatkozások
BARFIELD, T. (1993): The Nomadic Alternative. Englewood Cliffs, Prentice Hall.
BAUMAN, Z. (2000): Liquid Modernity. Polity Press, Cambridge.
BONNEAU, C. – AROLES, J. – ESTAGNASIÉ, C. (2023): Romanticisation and monetisation of the digital nomad lifestyle: The role played by online narratives in shaping professional identity work. Organization. 30(1). pp. 65–88. https://doi.org/10.1177/13505084221131638
BOZZI, N. (2020): #digitalnomads, #solotravellers, #remoteworkers: A Cultural Critique of the Traveling Entrepreneur on Instagram. Social Media and Society. 6(2). https://doi. org/10.1177/2056305120926644
CHEVTAEVA, E. – DENIZCI-GUILLET, B. (2021): Digital nomads’ lifestyles and coworkation. Journal of Destination Marketing & Management. 21. 100633. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2021.100633
COHEN, S. A. (2010): Re-conceptualising lifestyle travelers: contemporary ‘drifters’. In: Hannam, K. – Diekmann, A. (eds): Beyond backpacker tourism: mobilities and experiences. Channel View Publications, Bristol. pp. 64–84.
COOK, D. (2023): What is a digital nomad? Definition and taxonomy in the era of mainstream remote work. World Leisure Journal. 65(2). pp. 256–275. https://doi.org/10.1080/1607 8055.2023.2190608
CSERHÁTI I. (2020): A digitális nomádoktól a „távvállalatokig”. Köz-gazdaság. 15(2). pp. 54–59. http://doi.org/10.14267/RETP2020.02.05
D’ANDREA, A. (2006): Neo-Nomadism: A Theory of Post-Identitarian Mobility in the Global Age. Mobilities. 1(1). pp. 95–119. https://doi. org/10.1080/17450100500489148
DE ALMEIDA, M. A. – CORREIA, A. – SCHNEIDER, D. – DE SOUZA, J. M. (2021): COVID-19 as Opportunity to Test Digital Nomad Lifestyle. 2021 IEEE 24th International Conference on Computer Supported Cooperative Work in Design (CSCWD). pp. 1209–1214. https:// doi.org/10.1109/CSCWD49262.2021.9437685
DELEUZE, G. – GUATTARI, F. (2010): Nomadology: The War Machine. Wormwood Distribution, Seattle.
DREHER, A. (2003): What does conceptual research have to offer? In: Leuzinger-Bohleber, M. – Dreher, A. – Canestri, J. (eds): Pluralism and unity? Methods of research in psychoanalysis. IPA, London. pp. 109–124.
FERRISS, T. (2007): The 4-hour work week: Escape the 9-5, live anywhere and join the new rich. Crown Publishers, New York.
HALL, G. – SIGALA, M. – RENTSCHLER, R. – BOYLE, S. (2019): Motivations, Mobility and Work Practices; The Conceptual Realities of Digital Nomads. In: Pesonen, J. – Neidhardt, J. (eds): Information and Communication Technologies in Tourism 2019. Springer, Cham. pp. 437–449.
HAMILTON, C. (2003): Downshifting in Britain: A sea-change in the pursuit of happiness. The Australia Institute, Canberra.
HOLLERAN, M. – NOTTING, M. (2023): Mobility guilt: digital nomads and COVID-19. Tourism Geographies. 25(5). pp. 1341–1358. https://doi.or g/10.1080/14616688.2023.2217538
IRIMIÁS, A. (2023): The Youth Tourist: Motives, Experiences and Travel Behaviour. Emerald Publishing. https://doi. org/10.1108/9781804551479
IRIMIÁS A. – JÁSZBERÉNYI M. – MICHALKÓ G. (2019): Az innováció szerepe a turisztikai termékfejlesztésben. In: Irimiás A. – Jászberényi M. – Michalkó G. (szerk.): A turisztikai termékek innovatív fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 9–18.
JANCSIK A. – JÁSZBERÉNYI M. – KÖKÉNY L. (2019): Az utazásszervezés új dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest.
JUHÁSZ-DÓRA K. (2022): A luxusszállodai miliő transzformációjának időbeli dimenziói. Turizmus Bulletin. 22(1). pp. 13–25. https://doi. org/10.14267/TURBULL.2022v22n1.2
KANNISTO, E. (2014): Global Nomads: challenges of mobility in the sedentary world. Ridderprint, Ridderkerk. KORPELA, M. (2019): Searching for a countercultural life abroad: neo-nomadism, lifestyle mobility or bohemian lifestyle migration? Journal of Ethnic and Migration Studies. 46(15). pp. 3352–3369. https://doi.org/10.1080/1369183X.2019.1569505
KOTHARI, C. (2008): Research methodology: Methods and techniques. New Age International, Delhi.
MAKIMOTO, T. – MANNERS, D. (1997): Digital nomad. Wiley, Chichester.
MANCINELLI, F. (2019): Digital nomads: freedom, responsibility and the neoliberal order. Information Technology & Tourism. 22(3). pp. 417– 437. https://doi.org/10.1007/s40558-020-00174-2
MÁRTONNÉ MÁTHÉ K. – SIMONYI N. (2018): Az elvonulásturizmus keresleti és kínálati tényezői, üzleti modelljei és turisztikai potenciálja. Turizmus Bulletin. 18(4). pp. 41–50. https://doi. org/10.14267/TURBULL.2018v18n4.5
MICHALKÓ G. (2023): A turizmus esszenciája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MICHALKÓ G. (2007): A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár.
MISKOLCZI M. – BAUER B. – DÉRI A. – KOVÁCS T. (2021): Mobilitási szokások változásai a Covid19-világjárvány idején. Turizmus Bulletin. 21(3). pp. 24–33. https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2021v21n3.3
MOURATO, I. – DIAS, Á. – PEREIRA, L. (2023): Estimating the Impact of Digital Nomads’ Sustainable Responsibility on Entrepreneurial Self-Efficacy. Social Sciences. 12(2). 97. https:// doi.org/10.3390/socsci12020097
MÜLLER, A. (2016): The digital nomad: buzzword or research category? Transnational Social Review. 6(3). pp. 344–348. https://doi.org/10.10 80/21931674.2016.1229930
NASH, C. – HOSSEIN-JARRAHI, M. – SUTHERLAND, W. – PHILLIPS, G. (2018): Digital Nomads beyond the buzzword: defining digital nomadic work and use of digital technologies. In: Chowdhury, G. – McLeod, J. – Gillet, V. – Willet, P. (eds): Transforming digital worlds. Springer, Berlin. pp. 207–217.
O’REILLY, K. – BENSON, M. (2009): Lifestyle migration: escaping to the good life? In: Benson, M. – O’Reilly, K. (eds): Lifestyle migrations: expectations, aspirations and experiences. Ashgate, Surrey. pp. 1–13.
PÁLFALVI J. – JÁSZBERÉNYI M. (2006): Közlekedés a gazdaságban: Közlekedés-gazdasági aspektusok. Aula Kiadó, Budapest.
PARIS, C. M. (2012): Flashpackers: An emerging subculture? Annals of Tourism Research. 39(2). pp. 1094–1115. https://doi.org/10.1016/j. annals.2011.12.001
PÉCSEK B. (2019): Nyaralás alatti munkavégzés: a workcation turizmus elméleti és gyakorlati kérdései. Turizmus Bulletin. 19(1). pp. 4–13. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n1.1
PÉTER E. – NÉMETH K. – LELKÓNÉ TOLLÁR I. (2018): Turizmusbiztonság, mint újonnan felmerülő fogyasztói igény. Turizmus Bulletin. 18(2). pp. 30–37. https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2018v18n2.4
PFENING Á. – JÁSZBERÉNYI M. (2023): A digitális nomádok mint alternatív turisztikai szegmens. In: Keller K. (szerk.): A turisztikai niche termékek. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.1556/9789634549147
POON, A. (1993): Tourism, Technology and Competitive Strategies. CAB, Wallingford.
PUTRA, G. B. – AGIRACHMAN, F. A. (2016): Urban coworking space: creative tourism in digital nomads perspective. In: Silver, C. – Marques, L. – Hanan, H. – Widiastuti, I. (eds): Proceedings of the 6th International Conference of Arte-Polis. Springer, Bandung. pp. 169–178.
REICHENBERGER, I. (2018): Digital nomads – a quest for holistic freedom in work and leisure. Annals of Leisure Research. 21(3). pp. 364–380. https://doi.org/10.1080/11745398.2017.1358098
SÁNCHEZ-VERGARA, J. I. – OREL, M. – CAPDEVILA, I. (2023): Home office is the here and now. Digital nomad visa systems and remote work-focused leisure policies. World Leisure Journal. 65(2). pp. 236–255. https://doi.or g/10.1080/16078055.2023.2165142
SCHEYVENS, R. (2002): Backpacker tourism and third world development. Annals of Tourism Research. 29(1). pp. 144–164. https://doi. org/10.1016/S0160-7383(01)00030-5
SCHLAGWEIN, D. (2018): ‚Escaping the Rat Race’: Justifications in Digital Nomadism. Twenty-Sixth European Conference on Information Systems (ECIS2018). Conference Paper. Portsmouth, UK. 7 p.
ŠÍMOVÁ, T. (2023): A research framework for digital nomadism: a bibliometric study. World Leisure Journal. 65(2). pp. 175–191. https://doi.or g/10.1080/16078055.2022.2134200
THOMPSON, B. Y. (2019): The digital nomad lifestyle: (remote) work/leisure balance, privilege, and constructed community. International Journal of the Sociology of Leisure. 2(1-2). pp. 27–42. https://doi.org/10.1007/ s41978-018-00030-y
WALLERSTEIN, R. (2009): What kind of research in psychoanalytic science? The International Journal of Psychoanalysis. 90(1). pp. 109–133. https://doi.org/10.1111/j.1745- 8315.2008.00107.x
WANG, B. – SCHLAGWEIN, D. – CECEZKECMANOVIC, D. – CAHALANE, M. C. (2018): Digital Work and High-Tech Wanderers: Three Theoretical Framings and a Research Agenda for Digital Nomadism. In: Australasian Conference on Information Systems (eds): Australasian Conference on Information Systems 2018. UTS ePRESS, Sydney. pp. 1–12. https://doi. org/10.5130/acis2018.bl
WOLDOFF, R. A. – LITCHFIELD, R. C. (2023): Digital Nomads: In Search of Meaningful Work in the New Economy. Oxford University Press, New York. https://doi.org/10.1093/ oso/9780190931780.001.0001
XIN, S. – TRIBE, J. – CHAMBERS, D. (2013): Conceptual research in tourism. Annals of Tourism Research. 41(1). pp. 66–88. https://doi. org/10.1016/j.annals.2012.12.003
Internetes források
ICAO (International Civil Aviation Organization) (2022): Message from Zurab Pololikashvili. https://www.icao.int/environmental-protection/ Documents/EnvironmentalReports/2022/ ENVReport2022_Art85.pdf Letöltve: 2023. június 16.
JOHNS, T. – GRATTON, L. (2013): The Third Wave of Virtual Work. https://hbr.org/2013/01/the-thirdwave-of-virtual-work Letöltve: 2023. június 16.
MANSON, M. (2013): The Dark Side of the Digital Nomad. https://markmanson.net/digital-nomad Letöltve: 2023. április 1.
MBO PARTNERS (2020): COVID-19 and the Rise of the Digital Nomad. https://www.mbopartners. com/state-of-independence/2020-digital-nomadsreport/ Letöltve: 2023. június 16.
STATISTA (2022): Share of digital nomads worldwide as of March 2022, by length of stay. www.statista.com/statistics/1298880/digitalnomads-length-of-stay-worldwide/ Letöltve: 2023. június 16.
