Turisztikai szolgáltatók válságra való felkészültsége a Covid19 tekintetében

Szerzők

  • Krisztina Keller Budapesti Corvinus Egyetem
    Hungary
  • Nikoletta Kaszás Pannon Egyetem
    Hungary
  • László Kovács Eötvös Loránd Tudományegyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n4.3

Kulcsszavak:

turizmusbiztonság, válság, válságmenedzsment, Covid19

Absztrakt

A turizmus a legsérülékenyebb gazdasági szektorok közé tartozik, amelyben a krízisek sokszor előjel nélkül következnek be és súlyos károkat okoznak. Világszerte váratlanul érte a teljes turisztikai szektort a Covid19-járvány okozta válság, amellyel kapcsolatban átfogó vizsgálatot folytattunk 2020 tavaszán. Tanulmányunk a szolgáltatók válságkezelési gyakorlatát veszi górcső alá, különös tekintettel a koronavírus-járvány okozta kihívások kezelésére. A 86 hazai vállalkozás bevonásával végzett kérdőíves kutatás célja a turisztikai szolgáltatók válságkészenléti státuszának azonosítása, vagyis a korábbi válságok során szerzett tapasztalatok, az azonosított kockázatok, a válságterv megléte és a kockázatelemzés fokának vizsgálata. A megkérdezett turisztikai szolgáltatók jól azonosították a koronavírus-járvány előtti kockázatokat, azonban a válságterv megléte szem pont-jából felkészületlennek bizonyultak.

Hivatkozások

ÁSVÁNYI, K. – JUHÁSZ-DÓRA, K. – JÁSZBERÉNYI, M. – MICHALKÓ, G. (2017): Literature review of renewable energy in the tourism industry. Journal of Environmental Management & Tourism. 8(2/18). pp. 476–491. DOI:10.14505/jemt.v8.2(18).21

BIRKNER Z. – MARTON ZS. – KELLER K. (2018): Az innováció értelmezése a turizmusbiztonság területén – különös tekintettel az oktatás és a kutatás területére. Rendőrségi Tanulmányok. 1(3).

pp. 71–80.

BOROS K. (2019): Hivatásturisztikai trendek Bécs, Budapest és Prága fókuszában. In: Veres Z. – Sasné Grósz A. – Liska F. (szerk.): Ismerjük a vevőt? A vásárlás pszichológiája: Az Egyesület a Marketingoktatásért és Kutatásért XXV. Országos konferenciájának előadásai. Pannon Egyetem,

Veszprém. pp. 528–537.

CHEDLI, E. – KCHAICH, M. (2016): The Management of Crisis. Journal of Economic Development, Environment and People. 5(2). pp. 6–14. https://doi.org/10.26458/jedep.v5i2.494

COOMBS, W. T. (2007): Ongoing Crisis Communication: Planning, Managing, and Responding. Sage, Los Angeles.

COOMBS, W. T. (2015): Ongoing Crisis Communication. Sage, Thousand Oaks, CA. https://doi.org/10.1007/978-3-658-04293-6_23

COOMBS, W. T. – LAUFER, D. (2018): Global Crisis Management: Current Research and Future Directions. Journal of International Management. 24(3). pp. 199–203. https://doi.org/10.1016/j.

intman.2017.12.003

DONTHU, N. – GUSTAFSSON, A. (2020): Effects of COVID-19 on business and research. Journal of Business Research. 117. pp. 284–289. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2020.06.008

CSAPÓ J. – TÖRŐCSIK M. (2019): Turizmus és biztonság: a magyar lakosság utazási szokásaihoz köthető, biztonsággal kapcsolatos attitűdök reprezentatív vizsgálata. Turizmus Bulletin. 19(3). pp. 13–20.

FAULKNER, B. (2001): Towards a framework for tourism disaster management. Tourism Management. 22(2). pp. 135–147. https://doi.org/10.1016/s0261-5177(00)00048-0

FOLINAS, S. – METAXAS, T. (2020): Tourism: The great patient of coronavirus COVID-2019. International Journal of Advanced Research. 4(8). pp. 365–375. https://doi.org/10.21474/

IJAR01/10788

JAWABREH, O. A. A. (2019): The Management of Tourism Crises in Jordan: Amman Hotels’ Bombing Case Study. African Journal of Hospitality, Tourism and Leisure. 8(1). pp. 1–19. https://doi.org/10.5772/intechopen.90174

JÁSZBERÉNYI M. (2022): Új perspektívák a kulturális turizmusban: az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségei. In: Jászberényi M. – Boros K. – Miskolczi M. (szerk.): Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban. Akadémiai Kiadó, Budapest.

JÁSZBERÉNYI M. – PÁLFALVI J. (2006): Közlekedés a gazdaságban. Aula Kiadó, Budapest.

KARAGIANNIS, A. – MADITINOS, Z. – VASSILIADIS, C. (2006): Organizational preparation for crises and disasters in the tourism sector: Perceptions and planning of tourist businesses in Northern Greece. In Proceedings of 24th EuroCHRIE Congress, Thessaloniki.

KASZÁS N. – KELLER K. – MARTON ZS. (2022): Egy válság marketing vetületei a hazai szálláshely szolgáltatók és vendéglátóhelyek körében – értékesítés, kommunikáció és együttműködés a Covid-19 alatt. Tér-Gazdaság- Ember. 10(3-4).

KELLER K. – TÓTH-KASZÁS N. (2020): A koronavírus- járvány észlelése és hatásai a hazai turisztikai szolgáltatók körében. In: Kovács L. (szerk.): Globális kihívás – lokális válaszok. Savaria University Press, Szombathely. pp. 51–64.

KISS K. – MICHALKÓ G. (2020): A turizmus- és biztonságmarketing. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy. (szerk.): Turizmusbiztonság. Dialóg Campus, Budapest. pp. 129–140.

KOVÁCS L. – KELLER K. – TÓTH-KASZÁS N. - SZŐKE V. (2021): A Covid19-járvány hatása egyes turisztikai szolgáltatók működésére: azonnali válaszok és megoldások. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 6(2). pp. 6-21. DOI: 10.15170/TVT.2021.06.02.01

LAWS, E. – PRIDEAUX, B. (2005): Crisis Management: A Suggested Typology. Journal of Travel & Tourism Marketing. 19(2-3). pp. 1–8. https://doi.org/10.1300/j073v19n02_01

MADITINOS, Z. – VASSILIADIS, C. (2008): Crisis and disasters in tourism industry: Happen locally-affect globally. In: Management of International Business and Economics Systems, MIBES Conference E-Book. pp. 67–76.

MAIR, J. – RITCHIE, B. W. – WALTERS, G. (2016): Towards a research agenda for post-disaster and post-crisis recovery strategies for tourist destinations: a narrative review. Current Issues in Tourism. 19(1). pp. 1–26. https://doi.org/10.1080/13683500.2014.932758

MARTON ZS. – KELLER K. – BIRKNER Z. (2018): A kockázatészlelés és desztináció imázs a turizmusbiztonság szemszögéből. LX. Georgikon Napok. pp. 154–160.

MAZILU, M. – MARINESCU, R. – B L , D. – DRAGOMIR, L. (2019): Crisis Management in Tourism. Quaestus Multidisciplinary Research Journal. 14. pp. 289–298.

MICHALKÓ G. (2016): Turizmológia. AkadémiaiKiadó, Budapest. https://doi.org/10.1556/9789630597173

MIKUŠOVÁ, M. – HORVÁTHOVÁ, P. (2019): Prepared for a crisis? Basic elements of crisis management in an organisation. Economic Research. 32(1). pp. 1844–1868. https://doi.org/10.1080/1331677X.2019.1640625

MISKOLCZI, M. – JÁSZBERÉNYI, M. – TÓTH, D. (2021): Technology-enhanced airport services – attractiveness from the travelers’ perspective. Sustainability. 13(2). 705. https://doi.org/10.3390/su13020705

NICOLA, M. – ALSAFI, Z. – SOHRABI, C. – KERWAN, A. – AL-JABIR, A. – IOSIFIDIS, C. – AGHA, M. –AGHA, R. (2020): The socioeconomic implications of the coronavirus pandemic (COVID-19): A review. International Journal of Surgery. 78. pp. 185–193. https://doi.org/10.1016/j.ijsu.2020.04.018

NIEWIADOMSKI, P. (2020): COVID-19: from temporary de-globalisation to a re-discovery of tourism? Tourism Geographies. 22(3). pp. 651– 656. https://doi.org/10.1080/14616688.2020.1757749

PARSONS, W. (1996): Crisis management. Career Development International. 1(5). pp. 26–28. https://doi.org/10.1108/13620439610130614

PÉTER, E. – NÉMETH, K. – KATONA, A. – GÖLLÉNY-KOVÁCS, N. – LELKÓNÉ TOLLÁR, I. (2019): How people in Zala County see security in tourism. DETUROPE. 11(1). pp. 95–116.

PFORR, C. – HOSIE, P. J. (2008): Crisis Management in Tourism. Journal of Travel & Tourism Marketing. 23(2-4). pp. 249–264. https://doi.org/10.1300/J073v23n02_19

RITCHIE B. W. (2004): Chaos, crises and disasters: a strategic approach to crisis management in the tourism industry. Tourism Management 25(6). pp. 669–683. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2003.09.004

RITCHIE, B. W. – JIANG, Y. (2019): A review of research on tourism risk, crisis and disaster management: Launching the annals of tourism research curated collection on tourism risk, crisis and disaster management. Annals of Tourism Research. 79. 102812. https://doi.org/10.1016/j.annals.2019.102812

SANTANA, G. (2004): Crisis Management and Tourism. Beyond the Rhetoric. Journal of Travel and Tourism Marketing. 15(4). pp. 299–321. https://doi.org/10.1300/j073v15n04_05

SÁNDOR I. (2001): Public Relations (PR a vállalatnál és a közéletben). BKÁM, Budapest.

SÖNMEZ, S. – APOSTOLOPOULOS, Y. – TARLOW, P. (1999): Tourism in Crisis: Managing the Effects of Terrorism. Journal of Travel Research. 38(1). pp. 13–18. https://doi.org/10.1177/004728759903800104

SÖNMEZ, S. F. – BACKMAN, S. J. – ALLEN, L. (1994): Managing tourism crises: A guidebook Department of Parks, Recreation and Tourism Management, Clemson University.

U UR, N. G. – AKBIYIK, A. (2020): Impacts of COVID-19 on global tourism industry: A crossregional comparison. Tourism Management Perspectives. 36. 100744. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2020.100744

YEH, S.-S. (2020): Tourism recovery strategy against COVID-19 pandemic. Tourism Recreation Research. pp. 1–7. https://doi.org/10.1080/02508281.2020.1805933

##submission.downloads##

Megjelent

2022-12-13

Hogyan kell idézni

Keller, K., Kaszás, N., & Kovács, L. (2022). Turisztikai szolgáltatók válságra való felkészültsége a Covid19 tekintetében. Turizmus Bulletin, 22(4), 26–35. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n4.3

Folyóirat szám

Rovat

Lektorált tanulmányok