Turizmus és reziliencia

Szerzők

  • Tibor Gonda Pécsi Tudományegyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n2.3

Kulcsszavak:

reziliencia, fenntartható fejlődés, sokkhatás, fogadóterület

Absztrakt

A tanulmány a napjainkban egyre több tudományterületen használt reziliencia fogalmát értelmezi, és helyezi a turizmus kontextusába. Bemutatásra kerül a fogalom interdiszciplináris jellege és a különböző tudományágakban megfigyelhető jelentéstartalma. A hazai turizmuskutatás még nem foglalkozik kellő mélységben a kérdéskörrel, és a turizmussal foglalkozó nemzetközi szakirodalomban is csak kevés tanulmányban fordul elő a reziliencia kifejezés. A hazai és nemzetközi szakirodalom vizsgálata során leszűrhető az a következtetés, hogy a reziliencia kérdésének előtérbe kerülése összhangban áll a fenntartható fejlődés törekvésének sikertelenségével. A turizmus, mint világviszonylatban az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat, jelentős mértékben felelős a fenntarthatóság megbomlásáért. Az egyes desztinációk olyan népszerűségre tettek szert, hogy kialakult a túlturizmus jelensége, amely – mint láttuk – komoly károkat okozhat a fogadóterület társadalmi és természeti környezetében. Egy-egy fogadóterület természeti és társadalmi szféráját ért hatások vizsgálata kapcsán viszont, elemezve az adott desztináció ellenálló és védekező képességét, a következő időszakban egyre többször fog előtérbe kerülni a reziliencia kérdésköre. 

Hivatkozások

BÁNDI GY. (2017): Fenntarthatóság, reziliencia, önkormányzatok. In: Fodor L. – Bányai O. (szerk.): Települési önkormányzatok szerepe a környezeti politika és jog alakításában. Kiadta az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja, DUpress, Debrecen. pp. 7–28. DOI: 10.5484/fodor_banyai_telepulesi_onkormanyzatok

BÉKÉS V. (2002): A reziliencia-jelenség, avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai G. – Margitay T. (szerk.): Tudomány és történet - Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére. Typotex, Budapest. pp. 215–228.

BOGÁROMI E. – MALOTA E. (2017): Kulturális sokk és fogyasztói akkulturáció – kétirányú, interdiszciplináris megközelítésben. Vezetéstudomány – Budapest Management Review. 48(4). pp. 6–17. DOI 10.14267/VEZTUD.2017.04.03

BOURBEAU, P. (2013): Resiliencism: Premises and Promises in Securitisation Research. Resilience: International Policies, Practices and Discourses. 1(1). pp. 3–17. https://doi.org/10.1080/21693293.2013.765738

BULLA M. (2011): Sokféleség és sérülékenység. A resilience képesség társadalmi interpretálása. In: Tamás P. – Bull, M. (szerk.): Sebezhetőség és adaptáció. A reziliencia esélyei. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest. pp. 19–31.

CHANDLER, D. (2013): Editorial. Resilience: International Policies, Practices and Discourses. 1(1). pp. 1–2. https://doi.org/10.1080/21693293.2013.765739

CSAPÓ J. – GERDESICS V. – GONDA T. – RAFFAY Z. – TÖRŐCSIK M. (2018): Turizmus: a magyar lakosság turizmussal kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal. Kézirat. EFOP- 3.6.1-16-2016-00004 „Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében”. PTE KTK, Pécs.

FEJÉRDY T. – Z. KARVALICS L. (2015): Kis-és közepes városok kulturális reziliencia-súlypontjai. Replika (94). 5. pp. 113–127.

GONDA T. (2017): A „tájzabálótól” a tudatos turistáig. A környezettudatosság erősödése a turizmusban. PTE KPVK, Szekszárd.

KEREKES S. (2011): Fenntarthatóság és társadalmi felelősség. A globalizálódó világ megoldatlan problémái. Magyar Bioetikai Szemle. 1. pp. 4–13.

LONGSTAFF, P. H. – ARMSTRONG, N. J. – PERRIN, K. – PARKER, W. M. – HIDEK, A. M. (2010): Building Resilient Communities: A Preliminary Framework for Assessment. Homeland Security Affairs. 6(3). pp. 1–23.

MAJTÉNYI GY. (2003): „Ön-fejűség” – a „másik” Németország történelme. Aetas. 18(1).

MASTEN, A. S. – WRIGHT, M. O. (2009): Resilience over lifespan: Developmental perspectives on resistance, recovery, and transformation. In: Reich, J. W. – Zautra, A. J. – Hall, J. S. (eds): Handbook of adult resilience. The Guilford Press, New York. pp. 213–237.

O’BRIEN, K. – PELLING, M. – PATWARDHAN, A. – HALLEGATTE, S. – MASKREY, A. – OKI, T. – OSWALD-SPRING, Ú. – WILBANKS, T. – YANDA, P. Z. – GIUPPONI, C. – MIMURA, N. – BERKHOUT, F. – BIGGS, R. – BRAUCH, H. G. – BROWN, K. – FOLKE, C. – HARRINGTON, L. – KUNREUTHER, H. – LACAMBRA, C. – LEICHENKO, R. – MECHLER, R. – PAHL-WOSTL, C. – PRZYLUSKI, V. – SATTERTHWAITE, D. – SPERLING, F. – SYGNA, L. – TANNER, T. – TSCHAKERT, P. – ULSRUD, K. – VIGUIÉ, V. (2012): Toward a Sustainable and Resilient Future. In: Managing the Risks of Extreme Events and Disasters to Advance Climate Change Adaptation: Special Report of Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge. pp. 437–486. https://doi.org/10.1017/CBO9781139177245.011

PIRISI G. (2017): A reziliencia szerepe a kisvárosok fejlődésében – egy komlói esettanulmány kapcsán. Településfejlesztési Tanulmányok. 6(2). pp. 75–88.

SZÉKELY I. (2015): Reziliencia: a rendszerelmélettől a társadalomtudományokig. Replika. 5. pp. 7–23.

SZOKOLSZKY Á. – V. KOMLÓSI A. (2015): A „reziliencia-gondolkodás” felemelkedése – ökológiai és pszichológiai megközelítések. Alkalmazott Pszichológia. 15(1). pp. 11–26. DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2015.1.11

TAMÁS P. – BULLA M. (szerk.) (2011): Sebezhetőség és adaptáció. A reziliencia esélyei. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest.

WERNER, E. E. – SMITH, R. S. (1982): Vulnerable but invincible: A study of resilient children. McGraw-Hill, New York.

Internetes források

IZSÓ, G. (2014): Human Dynamics. http://humandynamics.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=84:resilience-azaz-reziliencia&catid=39:vezetoi-coaching, Letöltve: 2021. augusztus 28.

SZERINÉ DR. ORMÁNDI E. (2019): Reziliencia és megküzdés. Mindset Pszichológia. https://mindsetpszichologia.hu/reziliencia-es-megkuzdes, Letöltve: 2020. október 25.

THE WORLD BANK (2020): Travel and Tourism direct contribution to GDP. https://data.worldbank.org/indicator/ST.INT.ARVL?locations=ID-LK-TH&name_desc=false, Letöltve: 2021. október 20.

THE WORLD BANK (2021): International tourism, number of arrivals – Indonesia, Sri Lanka, Thailand. https://data.worldbank.org/indicator/ST.INT.ARVL?locations=ID-LK-TH&name_desc=false, Letöltve: 2021. október 20.

UNWTO (2018): World Tourism Barometer and Statistical Annex. June 2018. https://www.unwto.org/global/publication/unwto-world-tourism-barometer-and-statistical-annex-june-2018, Letöltve: 2020. október 25.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-07-04

Hogyan kell idézni

Gonda, T. (2022). Turizmus és reziliencia. Turizmus Bulletin, 22(2), 27–36. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n2.3

Folyóirat szám

Rovat

Műhely