A Magyarországra érkező külföldiek turizmusbiztonsággal kapcsolatos percepciói
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n2.2Kulcsszavak:
turizmusbiztonság, külföldi turisták, nemzetközi turizmus, desztináció, kockázatészlelésAbsztrakt
Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a Magyarországra látogató külföldi turisták biztonságérzetének dimenzióit, illetve azonosítsa a desztináció-választásukban és a biztonsággal összefüggő attitűdjükben szerepet játszó főbb tényezőket, különös tekintettel az utazás során felmerülő kockázatokra. Tekintettel arra, hogy a turizmus Magyarország gazdasági és társadalmi életében prioritást élvez, a külföldi turisták biztonságával kapcsolatos vizsgálat eredményeinek publikálása elősegíti az ágazat települési, térségi és országos szintű fejlesztését. Az 1000 főre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel 2019 második felében, a koronavírus-világjárvány megjelenését megelőzően készült, így a vizsgálat eredményei a pandémia turizmusbiztonságra gyakorolt hatásainak értékelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor mind a turisztikai ágazatban, mind a rendvédelem területén dolgozók számára hasznos segítséget nyújt a legérzékenyebb biztonsági területek és kockázati tényezők mélyebb feltárásához.
Hivatkozások
BAUER A. – BERÁCS J. – KENESEI ZS. (2007): Marketing alapismeretek. Aula Kiadó, Budapest.
BAUER, R. A. (1967): Consumer Behavior as Risk Taking. In: Cox, D. F. (ed): Risk-taking and Information-handling in Consumer Behavior. Harvard University Press, Boston. pp. 23–33.
BIEGER, T. – LAESSER, C. (2004): Information Sources for Travel Decisions: Toward a Source Process Model. Journal of Travel Research. 42(4). pp. 357–371. https://doi.org/10.1177/0047287504263030
BIGNÉ, J. E. – SÁNCHEZ, M. I. – SÁNCHEZ, J. (2001): Tourism image, evaluation variables and after purchase behaviour: inter-relationship. Tourism Management. 22(6). pp. 607–616. https://doi.org/10.1016/S0261-5177(01)00035-8
BIRKNER Z. – MARTON ZS. – KELLER K. (2018): Az innováció értelmezése a turizmusbiztonság területén – különös tekintettel az oktatás és a kutatás területére. Rendőrségi Tanulmányok. 1(3). pp. 71–80.
BREDA, Z. – COSTA, C. (2006): Safety and Security Issues Affecting Inbound Tourism in the People’s Republic of China. In: Mansfeld, Y. – Pizam, A. (eds): Tourism, Safety and Security. From Theory to Practice. Butterworth-Heinemann. pp. 187–208. doi: 10.1016/B978-0-7506-7898-8.50017-5
CUNNINGHAM, S. M. (1967): The Major Dimensions of Perceived Risk. In: Cox, D. F. (ed): Risk Taking and Information Handling in Consumer Behavior. Harvard University Press, Boston. pp. 82–108.
DÁVID L. – MOLNÁR F. – BUJDOSÓ Z. – DERESKEY A. (2007): Biztonság, terrorizmus, turizmus. Gazdálkodás. 51(20). Különkiadás. pp. 160–166.
ERNSZT, I. (2016): „Sullen Shadows Under the Blue Sky” – Some Remarks about the Dark Side of Tourism and the International Legal Protection. In: Németh K. (szerk.): I. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia. Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz. Konferenciakötet. pp. 98–106.
ERNSZT I. (2018): „Fény és árnyék” nemzetközi kitekintésben: A turizmus két oldala – nemcsak a turista lehet áldozat… Turizmus Bulletin. 18(2). pp. 21–29. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.3
FODNESS, D. – MURRAY, B. (1997): Tourist Information Search. Annals of Tourism Research. 24(3). pp. 503–523. https://doi.org/10.1016/S0160-7383(97)00009-1
GARG, A. (2015): Travel Risks vs Tourist Decision Making: A Tourist Perspective. International Journal of Hospitality & Tourism Systems. 8(1). pp. 1–9. DOI: 10.21863/ijhts/2015.8.1.004
GARNER, S. J. (1986): Perceived risk and information sources in services purchasing. The Mid-Atlantic Journal of Business. 24(2). pp. 49–58.
GEORGE, R. – SWART, K. (2012): International tourists’ perceptions of crime-risk and their future travel intentions during the 2010 FIFA World Cup in South Africa. Journal of Sport & Tourism. 17(3). pp. 201–223. https://doi.org/10.1080/14775085.2012.734060
HALL, C. M. – TIMOTHY, D. J. – DUVAL, D. T. (2004): Security and Tourism. Towards a New Understanding? Journal of Travel & Tourism Marketing. 15(2-3). pp. 1–18. DOI: 10.1300/J073v15n02_01
HENDERSON, J. C. (2007): Tourism Crises: Causes, Consequences and Management. USA, Butterwort– Heinemann.
HINEK M. (2020): A turizmus közvetlen hozzájárulása a magyar gazdaság teljesítményéhez: Turizmus Szatellit Számlák, adatforrások, módszertan, aggregátumok. Turizmus Bulletin. Különszám. pp. 45–54. DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n4.4
JENG, J. – FESENMAIER, D. R. (2002): Conceptualizing the travel decision-making hierarchy: a review of recent developments. Tourism Analysis. 7(1). pp. 15–32. https://doi.org/10.3727/108354202108749925
KARL, M. – SCHMUDE, J. (2017): Understanding the role of risk (perception) in destination choice: A literature review and synthesis. Tourism: An International Interdisciplinary Journal. 65(2). pp. 138–155.
MALHOTRA, N. K. – SIMON, J. (2009): Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó Zrt.
MALOTA E. – GYULAVÁRI T. (2018): A magyar kultúraszemélyiség észlelésének különbségei a magyarok és a külföldiek között. Turizmus Bulletin. 18(2). pp. 4–11.
MANSFELD, Y. – PIZAM, A. (2006): Tourism Security and Safety: From Theory to Practice. In: Mansfeld, Y. – Pizam, A. (eds): Tourism, Safety and Security. Burlington MA. pp. 139–141.
MARTON ZS. – BIRKNER Z. – KELLER K. – BERKESNÉ R. N. (2018): A turizmusbiztonságban rejlő marketing és menedzsment implikációk. Turizmus Bulletin. 18(2). pp. 12–20. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.2
MAWBY, R. I. – BRUNT, P. – HAMBLY, Z. (1999): Victimisation on holiday: A British survey. International Review of Victimology. 6(3). pp. 201– 211. https://doi.org/10.1177/026975809900600303
MÁTYÁS SZ. (2020): A turisták sérelmére elkövetett jogsértések. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy.: Turizmusbiztonság. Dialóg Campus, Budapest. pp. 174–175.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MICHALKÓ G. – NÉMETH J. – RITECZ GY. (2020): Turizmusbiztonság. Dialóg Campus, Budapest.
MIGUÉNS, J. – BAGGIO, R. – COSTA, C. (2008): Social Media and Tourism Destinations: TripAdvisor Case Study. Proceedings of the IASK International Conference on ’Advances in Tourism Research’ at Aveiro, Portugal.
MOLINER, M. A. – SÁNCHEZ, J. – RODRÍGUEZ, R. M. – CALLARISA, L. (2006): Relationship quality with a travel agency: The influence of the postpurchase perceived value of a tourism package. Tourism and Hospitality Research. 7(3- 4). pp. 194–211. https://doi.org/10.1057/palgrave.thr.6050052
NÉMETH, J. (2020): Turizmusbiztonság Magyarországon. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy. (szerk.): Turizmusbiztonság. Dialóg Campus, Budapest. pp. 443–460.
NUGRAHA, A. – HAMIN, H – ELLIOTT, G. (2016): Tourism destination decisions: the impact of risk aversion and prior experience. Asia Pacific Journal of Tourism Research. 21(12). pp. 1274–1284.
REISINGER, Y. – MAVONDO, F. (2005): Travel Anxiety and Intensions to Travel Internationally: Implications of Travel Risk Perception. Journal of Travel Research. 43(3). pp. 212–225. https://doi.org/10.1177/0047287504272017
RICHTER, L. K. – WAUGH, W. L. (1986): Terrorism and Tourism as Logical Companions. Tourism Management. 7(4). pp. 230–238. https://doi.org/10.1016/0261-5177(86)90033-6
SAJTOS L. – MITEV A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó.
SÖNMEZ, S. F. – GRAEFE, A. R. (1998): Influence of terrorism risk on foreign tourism decisions. Annals of Tourism Research. 25(1). pp. 112–144. https://doi.org/10.1016/S0160-7383(97)00072-8
TARLOW, P. E. (2014): Tourism Security. Strategies for Effectively Managing Travel Risk and Safety. Butterworth-Heinemann, Elsevier.
TAYLOR, J. W. (1974): The Role of Risk in Consumer Behavior. Journal of Marketing. 38(2). pp. 54–60. https://doi.org/10.1177/002224297403800211
TEITLER-REGEV, S. – TAVOR T. (2018): Decision-making in daily life and in tourism. Israel Affairs. 24(3). pp. 467–481.
TOKODI P. – RITECZ GY. (2020a): Turizmus a terrorizmus árnyékában. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy.: Turizmusbiztonság. Dialóg Campus, Budapest. pp. 233–251.
TOKODI P. – RITECZ GY. (2020b): A turizmusbiztonsággal összefüggő nemzetközi szabályozás. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy.: Turizmusbiztonság. Dialóg Campus, Budapest. pp. 143–156.
VAN NIEKERK, M. – PIZAM, A. (2015): How do Terrorism and Tourism Co-exist in Turbulent Times? In: Glaser, K. (ed): Terrorism and the Economy. Impacts on the Capital Market and the Global Tourism. Edition: 1. Chapter: 6. pp. 109– 126.
WILLIAMS, A. M. – BALÁ , V. (2014): Tourism Risk and Uncertainty: Theoretical Reflections. Journal of Travel Research. 54(3). pp. 271–287.
YANG, E. C. L. – NAIR, V. (2014): Tourism at risk: A Review of Risk and Perceived Risk in Tourism. Asia-Pacific Journal of Innovation in Hospitality and Tourism. 3(13). pp. 239–259. https://doi.org/10.7603/s40930-014-0013-z
ZSARNOCZKY, M. (2017): The Future of Sustainable Rural Tourism Development – Impact of Climate Change. Annals of the Polish association of agricultural and agribusiness economists. 19(3). pp. 337–344. DOI: 10.5604/01.3001.0010.3374
Internetes források
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) (2020): Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2019. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/2019/index.html#sszefoglals, Letöltve: 2022. február 8.
MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2019): A turizmus eredményei Magyarrszágon. https://mtu.gov.hu/cikkek/a-turizmus-eredmenyei-magyarorszagon, Letöltve: 2022. február 24.
NÉMETH E. (2021): A turizmus helyzete – a járvány előtt és alatt 2021. Állami Számvevőszék. https://www.asz.hu/hu/publikaciok/elemzes-2021-ev/2/, Letöltve: 2022. február 8.
WORLD TOURISM ORGANISATION (2016): UNWTO Tourism Highlights 2016 Edition 3. https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284418145, Letöltve: 2018. de¬cember 15.
