Az Európai Unió versenyképessége a humán tőke tükrében – ami a Draghi-jelentésből kimaradt

István Ábel; Máté Lóga; István Attila Szabó; Orsolya Éva Tóth

doi:10.35551/PFQ_2025_1_1

Szerzők

István Ábel Budapesti Gazdasági Egyetem https://orcid.org/0000-0001-6310-7890
Máté Lóga
István Attila Szabó
Orsolya Éva Tóth

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2025_1_1

Kulcsszavak:

versenyképesség, Draghi-jelentés, humántőke, oktatás, egészségügy, termelékenység, F49, G38, J24, I25, I15, H25

Absztrakt

A versenyképesség összefüggéseinek kutatása régóta a gazdaságpolitika elméleti és gyakorlati megalapozását szolgálta. Hangsúlyozottan szakmai megoldásokat keresett a gazdasági növekedéssel, a jóléttel, a fenntarthatósággal és sok más hasonlóan égető problémával kapcsolatos kérdés megválaszolására. Azt gondolhatnánk, hogy nehéz egy ennyire aktívan kutatott kérdésben új hullámokat gerjeszteni. Mégis az Európai Központi Bank korábbi elnökének, Mario Draghinak sikerült sok ország gazdasági szakemberei és kormányzati szervezetei figyelmét felkelteni a közelmúltban publikált Draghi-jelentéssel, mely az Európai Unió versenyképességi problémáival és azok lehetséges kezelésével foglalkozik. Olyan szakemberekét is, akik korábban ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak behatóan.

Írásunkban a Draghi-jelentés főbb megállapításainak ismertetését annak amerikai visszhangjának néhány fontos megállapításával kezdjük. Maga a jelentés az Európai Uniónak az Egyesült Államok versenyképességétől való lemaradásának fenyegető rémétől tartva hangsúlyozza, hogy az európai országoknak új intézkedésekre és jelentős beruházásokra van szükségük a versenyképességük megőrzése és javítása érdekében. Az általunk idézett amerikai szerzők kérdőjeleket fogalmaznak meg az amerikai gazdaság növekedési előnyével kapcsolatban. Bemutatják, hogy az ipari termelés növekedése az Egyesült Államokban is jelentős mértékben lassult, és hogy az EU lemaradása nem drámai. Szerintük a lemaradás nagyrészt a dollár erősödésével és demográfiai okokkal magyarázható. A méréshez használt mutatóktól függően is nagyon eltérő tendenciák mutathatók ki. Az egy munkaórára vetített vásárlóerő paritáson mért termelékenység alakulásában sok európai ország megelőzi az Egyesült Államok növekedési mutatóját. Az európai munkás munkaideje átlagosan rövidebb és hosszabb a szabadsága is.

A Draghi jelentés az EU és az USA közötti innovációs szakadék kapcsán érinti a humántőke minőségének és mennyiségének kérdéseit, a képességek, készségek problémakörét. A jelentés azonban nem foglalkozik a potenciális munkavállalók fizikai és mentális egészségével. A fizikai és a mentális betegségek miatti munkahelyi távollétek befolyásolják a munkahelyi hatékonyságot, termelékenységet. Írásunk második részében feltárjuk, hogy az e témában végzett kutatások aggasztó képet mutatnak. Bemutatjuk az ezen a téren feltétlenül szükséges teendőket.

Draghi egy másik írásában kiemelten foglalkozik az általa javasolt jelentős állami beruházási igény és az EU fiskális szabályinak kérdésével. Írásunk végén kitérünk az adózás és a fiskális szabályok változásának kérdéskörére.

Hivatkozások

évi LXXXIV. törvény. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról. Magyar Közlöny, 2023. december 31.

Benczur, P., Boskovic, A., Cariboni, J., Chevallier, R., Le Blanc, J., Sandor, A. és Zec, S. (2024). Sustainable and inclusive wellbeing: The road forward. Luxembourg: Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2760/828060

Blanchard, O., és Ubide, Á. (2024). Essential issues raised but not fully answered in the Draghi report. Peterson Institute for International Economics. Elérhető: https://www.piie.com/blogs/realtime-economics/2024/essential-issues-raised-not-fully-answered-draghi-report

Boda, Gy., Kiss, F., Láncz, G., Matyusz, Zs., és Thék, R. (2024). Sodródásból feljebb lépés. Tudásalapú versenyképesség. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 225. ISBN 978-963-664-051-4.

Charveriat, C., Abdallah, S., Jong, S., és Vladimirov, M. (2024). New metrics for sustainable prosperity – Options for GDP+3: A preliminary study. Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala. https://doi.org/10.2777/483660Chikán, A. és Czakó, E. (2009). Az Európai Unió versenyképességre vonatkozó koncepciói. In Chikán, A. és Czakó, E. (szerk.), Versenyben a világgal: Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén (56–64. o.). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Chikán, A., Molnár, B. és Szabó, E. (2018). A nemzeti versenyképesség forgalma és támogató intézményi rendszere. Közgazdasági Szemle, LXIII. https://doi.org/10.18414/ksz.2018.12.1205

Chikán, A., Czakó, E., Demeter, K., és Losonci, D. (2019). Versenyben a világgal? - A mikrogazdasági versenyképességi kutatások eredményei 1995- 2018. Vezetéstudomány, http://dx.doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.12.03

Czakó, E. (2024). Az EU gazdasági versenyképességre vonatkozó koncepciójának és gyakorlatának alakulása 2004–2024 között – néhány tanulság. In Szegedi, K. (szerk.), Pénzügypolitikai kihívások (45–54. o.). Budapest: Budapesti Gazdasági Egyetem. https://doi.org/10.29180/978-615-6886-01-9_4

Dentons. (2024). Pillar One deadline has passed: New digital services taxes on the horizon. Elérhető: https://www.dentons.com/en/insights/alerts/2024/july/8/pillar-one-deadline-has-passed-new-digital-services-taxes-on-the-horizon (Letöltve: 2025. január 22.).

de la Maisonneuve, C., B. Égert és D. Turner (2022). A COVID-19-járványhoz kapcsolódó iskolabezárások makrogazdasági hatásának számszerűsítése az emberi tőke csatornáján keresztül, OECD Economics Department Working Papers, (No. 1729). OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/eea048c5-en.

de Wilde, M. (2024). Taxing digital: What's next? SSRN. https://doi.org/10.2139/ssrn.4971048

Draghi, M. (2024a). Europe can learn fiscal lessons from the UK on how to achieve its goals. Financial Times 2024 november 1.Elérhető: https://www.ft.com/content/85c5a072-d154-4172-8968-f26e0bf434d3

Draghi, M. (2024b). Policy Insight 137: Europe: Back to domestic growth. CEPR Policy Insight (No. 137). Párizs és London: CEPR Press. Elérhető: https://cepr.org/publications/policy-insight-137-europe-back-domestic-growth

Dyrda, S., Hong, G., & Steinberg, J. B. (2023). A Macroeconomic Perspective on Taxing Multinational Enterprises. SSRN. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4358908.

Economist (2023, október 4): Productivity has grown faster in Western Europe than in America. Elérhető: https://www.economist.com/graphic-detail/2023/10/04/productivity-has-grown-faster-in-western-europe-than-in-america

Erdélyi, D. (2025). Mennyibe kerül betegnek lenni? Oeconomus. Letöltve: 2025. január 21. Elérhető:_https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mennyibe-kerul-betegnek-lenni//

Európai Bizottság. (2023a). Flash Eurobarometer 530. Mental health report. Elérhető: https://www.europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3032

Európai Bizottság. (2023b). Long-term competitiveness of the EU: looking beyond 2030. Communication from the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. Brüsszel, 2023. március 16. Elérhető: 2024. február, a https://commission.europa.eu/system/files/2023-03/Communication_Long-term-competitiveness.pdf címről.

Európai Bizottság. (2024a). The future of European competitiveness – A competitiveness strategy for Europe. Brüsszel, 2024. szeptember 9. Elérhető: https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/draghi-report_en#paragraph_47059

Európai Bizottság. (2024b). The future of European competitiveness – In-depth analysis and recommendaions. Brüsszel, 2024. szeptember 9. Elérhető: https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/draghi-report_en#paragraph_47059

Európai Bizottság. (2024c). Address by Mr. Draghi – Presentation of the report on the Future of European competitiveness – European Parliament – Strasbourg – 17 September 2024. Brüsszel, 2024. szeptember 9. Elérhető: https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/draghi-report_en#paragraph_47059

Európai Bizottság. (2024d). A comprehensive approach to mental health. Elérhető: https://health.ec.europa.eu/publications/comprehensive-approach-mental-health_en

EUMSZ. (2012). Az Európai Unió működéséről szóló szerződés. 107. és 108. cikk (Állami támogatások). Európai Unió, Hivatalos Lap C 326, 2012. október 26. Elérhető: https://eur-lex.europa.eu.

Fehér Ház. (2025). The Organization for Economic Co-operation and Development (OECD) Global Tax Deal. Elérhető: https://www.whitehouse.gov/presidential-actions/2025/01/the-organization-for-economic-co-operation-and-development-oecd-global-tax-deal-global-tax-deal/

Központi Statisztikai Hivatal. (2025). Munkaerőpiaci adatok: Betegszabadságok alakulása. Letöltve: 2025. január 21. Elérhető: https://www.ksh.hu/stadat_files/szo/hu/szo0029.html

Lashkari, D és Pearce, J. (2024). The Mysterious Slowdown in U.S. Manufacturing Productivity. Federal Reserve Bank of York. Liberty Street Economics, 2024. július 11. Elérhető: https://libertystreeteconomics.newyorkfed.org/2024/07/the-mysterious-slowdown-in-u-s-manufacturing-productivity/, Letöltve: 2024. december 15

Lashkari, D, és Pearce, J. (2025). The R&D Puzzle in U.S. Manufacturing Productivity Growth. Federal Reserve Bank of New York Liberty Street Economics, 2025. január 6. Elérhető: https://libertystreeteconomics.newyorkfed.org/2025/01/the-rd-puzzle-in-u-s-manufacturing-productivity-growth/, Letöltve: 2025. január 10.

McKee, M., de Ruijter, A., és Hervey, T. (2024). Health, the missing chapter in the Draghi Report on Europe's future. The Lancet Regional Health – Europe, 48, 101150. https://doi.org/10.1016/j.lanepe.2024.101150

MNB (2017-2023) Versenyképesség jelentések. 2017-2023. MNB. Elérhető: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/versenykepessegi-jelentes

OECD. (2007). PISA 2006: Science Competencies for Tomorrow's World: Volume 1: Analysis, PISA, OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/9789264040014-en.

OECD. (2010). PISA 2009 Results: What Students Know and Can Do: Student Performance in Reading, Mathematics and Science (Volume I), PISA, OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/9789264091450-en.

OECD. (2012). Sick on the Job? Myths and Realities about Mental Health and Work, Mental Health and Work. OECD Publishing. http://dx.doi.org/10.1787/9789264124523-en

OECD. (2014). PISA 2012 Results: What Students Know and Can Do (Volume I, Revised edition, February 2014): Student Performance in Mathematics, Reading and Science, PISA, OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/9789264208780-en.

OECD. (2016). PISA 2015 Results (Volume I): Excellence and Equity in Education, PISA, OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/9789264266490-en.

OECD. (2019). PISA 2018 Results (Volume I): What Students Know and Can Do, PISA, OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/5f07c754-en.

OECD. (2021). Tax Challenges Arising from Digitalisation of the Economy – Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two): Inclusive Framework on BEPS. OECD/G20 Base Erosion and Profit Shifting Project, OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/782bac33-en

OECD. (2023a). The Multilateral Convention to Implement Amount A of Pillar One: Two-Pillar Solution to Address the Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy. Elérhető: https://www.oecd.org/en/topics/sub-issues/reallocation-of-taxing-rights-to-market-jurisdictions/multilateral-convention-to-implement-amount-a-of-pillar-one.html

OECD. (2023b). PISA 2022 Results (Volume I): The State of Learning and Equity in Education, PISA, OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/53f23881-en.

OECD/Európai Bizottság. (2024). Health at a Glance: Europe 2024: State of Health in the EU Cycle. OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/b3704e14-en

OECD/Európai Unió. (2018). Health at a Glance: Europe 2018: State of Health in the EU Cycle. OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/health_glance_eur-2018-en

OECD/Európai Unió. (2022). Health at a Glance: Europe 2022: State of Health in the EU Cycle. OECD Publishing, Párizs. https://doi.org/10.1787/507433b0-en

Steindel, C. (2004). The relationship between manufacturing production and goods output. Federal Reserve Bank of New York, Current Issues in Economics and Finance, (9), 2004. augusztus.

Szegedi K. (szerk.). (2024). Pénzügypolitikai kihívások. Elérhető: https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2412/1/P%C3%A9nz%C3%BCgypolitikai%20k%C3%ADh%C3%ADv%C3%A1sok%20-%20Konferenciak%C3%B6tet.pdf

Tanács. (2015). Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló rendelet. (EU) 2015/1589 rendelet (2015. július 13.). Elérhető https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A32015R1589.

Tax Foundation. (2025). Corporate Income Tax Rates in Europe. Elérhető: https://taxfoundation.org/data/all/eu/corporate-income-tax-rates-europe/. Letöltve: 2025. január 21.

Tito, M. D. (2025). Industrial Production vs. Goods GDP: Two Sides of the Same Coin?,FEDS Notes. Washington: Board of Governors of the Federal Reserve System, 2025. január 10., https://doi.org/10.17016/2380-7172.3672. Elérhető: https://www.federalreserve.gov/econres/notes/feds-notes/industrial-production-vs-go ods-gdp-two-sides-of-the-same-coin-20250110.html

Vladimirov, M., Gerganov, A., Petrova, V. és Koeppen, M. (2023). Developing alternative visions for assessing progress to sustainable development ‘Beyond GDP’ – Constructing new measurement indicator sets. Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság. Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023. Elérhető: https://data.europa.eu/doi/10.2777/888071

Wolf, M. (2024). Draghi is trying to save Europe from itself. Financial Times, 2024. szeptember 17. Elérhető: https://www.ft.com/content/47d28f39-6f9d-4c46-9e36-c45a9f398a62