A pénzügyi kultúra és fejlesztési lehetőségei a magyar és nemzetközi szakirodalom tükrében

Péter Zentai; Judit Molnárné Kovács

doi:10.35551/PFQ_2024_4_2

Szerzők

Péter Zentai
Judit Molnárné Kovács

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2024_4_2

Kulcsszavak:

pénzügyi kultúra, pénzügyi képzés, nudge, pénzügyi jóllét, A13, D03, D91, G41, I22

Absztrakt

A pénzügyi jóllét eléréséhez emelni kell a pénzügyi kultúra szintjét, ugyanakkor a pénzügyi kultúra értelmezése sem a nemzetközi szakirodalomban, sem pedig a magyar viszonylatban nem egységes. A magyar szakirodalomban az egyéni és a társadalmi szintű elkülönítése sem egyértelmű. Ennek megfelelően szakirodal-mi áttekintést végeztünk: angol nyelven a „financial literacy” kifejezést tartalmazó tanulmányokat dolgoztunk fel, magyar nyelven megvizsgáltuk, hogy mely kifejezé-sek terjedtek el a „financial literacy” megfelelőiként, és ezek mentén (pl. pénzügyi kultúra, pénzügyi műveltség, pénzügyi tudatosság) elemeztük a kapcsolódó szakiro-dalmat. A tanulmányunkban megalkotott elméleti modellben a pénzügyi kultúrát újszerűen konceptualizáljuk, és az egyéni szint megragadására a pénzügyi kulturált-ság fogalmának bevezetését ajánljuk. A magyar pénzügyi kultúra vonatkozásában a magas pénzügyi tudás gyakran alacsony pénzügyi viselkedéssel párosul. A hagyomá-nyos pénzügyi képzések mellett a pénzügyi viselkedés alakításában érdemes lehet a viselkedési közgazdaságtani eszközöknek is megfelelő teret hagyni, mivel ezek az eszközök közvetlenebb hatást gyakorolhatnak az emberek mindennapos pénzügyi viselkedésére.

Hivatkozások

Agnew, S., Harrison, N. (2015): Financial literacy and student attitudes to debt: a cross national study examining the influence of gender on personal finance concepts. Journal of Retail Consumer Service. (25) doi: 10.1016/j. jretconser.2015.04.006

Amagir, A., Groot, W., Maassenvandenbrink, H., Wilschut, A. (2017): A review of financial-literacy education programs for children and adolescents. Citizenship, Social and Economic education (17) https://doi.org/10.1177/2047173417719555

Anthes, W. (2004): Financial illiteracy in America: a perfect storm, a perfect opportunity. Journal of Financial Service Professionals, 58(6)

Béres, D., Huzdik, K. (2012): A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. Pénzügyi Szemle, 57(3), 322–336.

Botos, K., Botos, J., Béres, D., Csernák, J., Németh, E. (2012): Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. Pénzügyi Szemle, 57(3), 291–309.

Bucher-Koenen, T., Lusardi, A: (2011). Financial literacy and retirement planning in Germany. Journal of Pension Economics and Finance. doi:10.1017/S1474747215000311

Calvet, L.E., Campbell, J.Y., Sodini, P. (2007): Down or out: assessing the welfare costs of household investment mistakes. Journal of Political Economy, 115(5) https://doi.org/10.1086/524204

Christelis, D., Jappelli, T., Padula, M. (2010): Cognitive abilities and portfolio choice. European Economic Review. 54(1) doi: 10.1016/j.euroecorev.2009.04.001

Czeglédi, C., Marosné Kuna, Zs., Kollár, P., Miskolciné Mikáczó, A., Varga, E., Zéman, Z. (2016): A vállalkozói ismeretek oktatásának helyzete a magyar felsőoktatásban. Polgári Szemle, 12(1–3), 208–228.

Csorba, L. (2020): Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői. Pénzügyi Szemle. 65(1) https://doi.org/10.35551/psz_2020_1_6

Fernandes, D., Lynch, J., Netemeyer, R. (2014): Financial literacy, financial education, and downstream financial behaviors. Management Science. 10.1287/mnsc.2013.1849.

Finke, M. S., Howe, J. S., Huston, S. J. (2011): Old age and the decline in financial literacy Forthcoming in Management Science, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1948627

Fonseca, R., Mullen, K.J., Zamarro G., Zissimopoulos, J. (2012): What explains the gender gap in financial literacy? Journal of Consumer Affairs, 46(1) http://dx.doi. org/10.1111/j.1745-6606.2011.01221.x

Gathergood, J., Weber, J. (2017): Financial literacy, present bias and alternative mortgage products. Journal of Banking and Finance, 78, 58-83. https://doi. org/10.1016/j.jbankfin.2017.01.022

Goldstein, D. G., Johnson, E.J., Herrmann, A., Heitmann, M. (2008): Nudge your customers toward better choices. Harvard Business Review, 86(12)

Gollwitzer, P. M. (1993): Goal Achievement: The Role of Intentions. European Review of Social Psychology, 4(1), 141–185. https://doi.org/10.1080/14792779343000059

Grinblatt, M., Keloharju, M., Linnainmaa, J. (2011): IQ and Stock Market Participation. The Journal of Finance. 66. 2121 - 2164. 10.1111/j.1540-6261.2011.01701.x.

Grohmann, A., Kouwenberg, R., Menkhoff, L. (2015): Childhood roots of financial literacy. Journal of Economic Psychology. 51:114,133. doi: 10.1016/j.joep.2015.09.002

Győri, Á. (2018): Kis- és középvállalkozások pénzügyi sérülékenysége. Közgazdasági Szemle, 65(3), 240–258. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.3.240

Hadar, L., Sood, S., Fox, C.R. (2013): Subjective knowledge in consumer financial decisions. Journal of Marketing Research. 50(3) 303-316. https://doi.org/10.1509/jmr.10.0518

Hegedűs, Sz., Lentner, C. (2024): Examining financial literacy and the financial aspects of Hofstede’s four-factor culture model in Hungary. Revista Mexicana De Economía Y Finanzas Nueva Época, 19(1), 1–20, e963. https://doi.org/10.21919/remef.v19i1.963

Hergár, E., Kovács, L., Németh, E. (2024): A pénzügyi kultúra helyzete és fejlődése Magyarországon. Hitelintézeti Szemle, 23(1), 5–28.

Hung, A., Parker, A.M., Yoong, J. (2009): Defining and measuring financial literacy. RAND Corporation. Retrieved from http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1498674

Huston, S. J. (2010): Measuring financial literacy. Journal of Consumer Affairs, 44(2), 296,316. doi:10.1111/j.1745-6606.2010.01170

Huzdik, K., Béres, D., Németh, E. (2014): Pénzügyi kultúra versus kockázatvállalás empirikus vizsgálata a felsőoktatásban tanulóknál. Pénzügyi Szemle, 59(4), 476–488.

Jakovác K., Németh E. (2017): A pénzügyi kultúra fejlesztésének nemzeti stratégiái: Tapasztalatok és tanulságok. Pro Publico Bono–Public Administration, 5(1), 196-211.

Jump$tart Coalition for Personal Financial Literacy. Online: https://www. jumpstart.org/who-we-are/about/history/

Kaiser, T., Menkhoff, L. (2017): Does financial education impact financial literacy and financial behavior, and if so, when? The World Bank Economic Review, 31(3) https://doi.org/10.1093/wber/lhx018

Kálmán, B., Bárczi, J., Zéman, Z. (2021): A Covid–19 első hullámának hatása a gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók pénzügyi biztonságára. Pénzügyi Szemle, 66(3), 368–389. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_3_3

Kovács, P., Kuruczleki, É., Rácz, T. A., Lipták, L. (2021): A magyar középiskolások pénzügyi kultúrájának vizsgálata az elmúlt 10 évben Econventio-teszt alapján. Pénzügyi Szemle, 66(2), 179–198. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_2_1

Kovács, P., Révész, B., Ország, G. (2014): A pénzügyi kultúra és attitűd mérése. Marketing megújulás: Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai (pp. 439-447). http://acta.bibl.u-szeged.hu/57388/

Kuhnen, C. M., Miu, A. C. (2015): Socioeconomic status and learning from financial information (Working Paper No. 21214). National Bureau of Economic Research. https://doi.org/10.3386/w21214

Lown, J. (2011): Development and validation of a financial self-efficacy scale. Journal of Financial Counseling and Planning, 22. https://doi.org/10.1037/t69132-000

Lusardi, A., Mitchell, O. S. (2014): The economic importance of financial literacy: Theory and evidence. Journal of Economic Literature, 52(1), 5–44. https://doi. org/10.1257/jel.52.1.5

Lusardi A., Tufano P. (2015): Debt literacy, financial experiences, and overindebtedness. Journal of Pension Economics and Finance, 14(4) doi:10.1017/S1474747215000232

Lusardi, A., Mitchell, O., Curto V. (2010): Financial literacy among the young. Journal of Consumer Affairs, 44(2). doi:10.1111/j.1745-6606.2010.01173

Lynch, J.G., Wood, W. (2006): Special issue editor’s statement: Helping consumers help themselves. Journal of Public Policy and Marketing, 25 https://doi.org/10.1509/jppm.25.1.1

Moore, D. (2003): Survey of financial literacy in washington state: knowledge, behavior, attitudes, and experiences. Technical Report 03-39. http://www.dfi. wa.gov/news/finlitsurvey.pdf

Németh, E., Béres, D., Huzdik, K., Zsótér, B. (2016).:Pénzügyi személyiségtípusok Magyarországon – kutatási módszerek és primer eredmények. Hitelintézeti Szemle, 15(2), 153–172. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/nemetherzsebet-beres-daniel-huzdik-katalin-zsoter-boglarka.pdf

Németh, E., Zsótér, B., Béres, D. (2020): A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi szemle https://doi.org/10.35551/psz_2020_2_8

Németh, E., Jakovác, K., Mészáros, A., Kollár, P., Várpalotai, V. (2016): Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése. Állami Számvevőszék. ISBN 978-615-5222-12-2.

Németh, E., Vargha, B., Beke, A., Tordai, H., Domokos, K. (2020): Pénzügyi Kultúra fejlesztési programok felmérése – összehasonlító elemzés 2016–2020. Állami Számvevőszék. EL-3032-001/2020.

OECD (2024): OECD International Network on Financial Education. Online: https://www.oecd.org/financial/education/oecd-international-network-on-financial-education.htm

OECD (2024). https://www.oecd.org/en/topics/financial-education.html

Parker, A.M., Yoong, J., Bruine de Bruin, W., Willis, R. (2008): (Over)confidence and economic behavior. Paper presented at the Conference on Understanding Economic Decision-Making. Jackson, WY.

Pénziránytű (2023): A magyarok pénzügyi tudása a nemzetközi élbolyban van, ám meg kell tanulnunk a gyakorlatban is alkalmazni az ismereteket. Sajtóközlemény. Online: https://penziranytu.hu/magyarok-penzugyi-tudasa-nemzetkozi-elbolyban-van-am-meg-kell-tanulnunk-gyakorlatban-alkalmazni-az

Pintér, É., Bagó, P., Berényi, L., Molnár, L., Deutsch, N., Pintér, T. (2021): How do digitalization and the Fintech phenomenon affect financial decision-making in the younger generation? Acta Polytechnica Hungarica, 18(11), 191–208. https://doi. org/10.12700/APH.18.11.2021.11.11

Sági, J., Vasa, L., Lentner, C. (2020). Innovative solutions in the development of households’ financial awareness: A Hungarian example. Economics Sociology, 13(3), 27–46. https://doi.org/10.14254/2071-789X.2020/13-3/2

Stolper, O.A., Walter, A. (2017): Financial literacy, financial advice, and financial behavior. Journal of Business Economics, 87(5), https://doi.org/10.1007/s11573-017-0853-9

Thaler, R. H., Sunstein, C. R. (2010): Nudge: Improving decisions about health, wealth, and happiness. Yale University Press.

Verplanken, B., Wood, W. (2006): Interventions to break and create consumer habits. Journal of Public Policy and Marketing, 25(Spring) https://doi.org/10.1509/jppm.25.1.90

Xiao, J. J., Chen, C., Sun, L. (2015): Age differences in consumer financial capability. International Journal of Consumer Studies, 39, https://doi.org/10.1111/ijcs.12205

Zentai, P., Kovács, J. (2024): A pénzügyi énhatékonyság szerepe a pénzügyi viselkedés alakításában. Elbírálás alatt, beküldve a Magyar Pszichológiai Szemlébe

Zsótér, B., Németh, E., Luksander, A. (2017): A társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára. Pénzügyi Szemle, 62(2), 251–266.