Versenyképességi kihívások és lehetőségek a Draghi-jelentés tükrében

Absztrakt

A versenyképesség az utóbbi években a gazdaságpolitikai viták köz-ponti témájává vált, tükrözve azt, hogy az országoknak, vállalatoknak és egyéneknek alkalmazkodniuk kell a globalizált világ kihívásaihoz. Az eredetileg vállalati stratégi-ákban alkalmazott fogalom mára már nemzeti és szupranacionális szintre is kiter-jedt. Ez a tanulmány a versenyképesség elméleti és gyakorlati dimenzióit vizsgálja, elemezve annak országok, vállalatok és egyének szintjén gyakorolt hatásait. Az írás külön figyelmet fordít az Európai Unió versenyképességi stratégiájának alakulására, így különösen a 2024-es Draghi-jelentés megállapításaira, amely az EU-tagállamokat egységes szakpolitikák elfogadására szólítja fel a technológiai innováció, az energia-költségek és a demográfiai változások kezelésére.
A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, miként jelenik meg a versenyképesség a különböző szinteken, és milyen konfliktusok merülhetnek fel az elérésére tett erőfe-szítések során. Az eredmények azt mutatják, hogy a versenyképesség elérése nemzeti, vállalati és egyéni szinten összefonódik, ugyanakkor konfliktusokat is eredményez-het. A versenyképesség összetett, többdimenziós fogalom, amely nem szűkíthető le egyetlen mérőszámra vagy szakpolitikai célra. Míg a versenyképesség elérésére való törekvés nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés ösztönzése és a társadalmi jólét biztosítása szempontjából, azt egyensúlyba kell hozni a szélesebb társadalmi-gazda-sági célokkal, így az egyenlőséggel, a fenntarthatósággal és a politikai stabilitással.