Az infláció helyzete  Magyarországon: Válasz Botos Katalin „Infláció és pénzügyeink” és  Ábel István – Bognár Gergely – Lóga Máté –  Szabó István Attila „Változások az infláció magyarázatában”  tanulmányára

József Varga; Zoltán Sipiczki

doi:10.35551/PFQ_2024_3_5

Szerzők

József Varga
Zoltán Sipiczki

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2024_3_5

Kulcsszavak:

Infláció, monetáris politika, kamatpolitika, élelmiszerinfláció, E31, E52, E58

Absztrakt

Tanulmányunkban a 2022–2023 évi inﬂációt alakító tényezőket vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy a magyar gazdaságban miért nőtt erőteljesebben az inﬂáció, mint a környező, hasonló szerkezetű országokban. Cikkünkben ezekre a hatásokra szeretnénk rávilágítani, és javaslatokkal szolgálni a gazdaságpolitikai döntéshozók számára egy ellenállóbb inﬂációs politika kialakításához. Tanulmányunkban először Botos Katalin inﬂációs nézeteire reagálunk, majd néhány inﬂációs globális trendet vizsgálunk. Kiemelt szerepet szánunk az agrárterület inﬂációjának elemzésére.
Eredményeink alapján a globális költségtolta inﬂációs nyomás trendek mellett több országspeciﬁkus tényező emelte a hazai inﬂációs mutatót. Az energiaárak nagymértékben megemelkedtek, a keleti beszállítói láncok egy része megszakadt. A hazai kevésbé termelékeny, ugyanakkor energiaigényes élelmiszeriparra az energiaársokk a környező országokhoz képest magasabb árfolyam ingadozási tényezőkkel együtt rövid- és középtávon nagyon erős hatást gyakorol, és jelentős eltéréseket mutat a hosszú távú egyensúlytól. Véleményünk szerint az élelmiszer önellátás fokozása mellett kiemelt ﬁgyelmet kell fordítani a mezőgazdasági beszállítói lánc hazai fejlesztésére is.

Hivatkozások

AKI 2023: Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, XXVII. évfolyam • 1. szám • 2024. szám https://www.aki.gov.hu/termek/az-elelmiszer-gazdasag-kulkereske delme-2023-ev/

Arndt, R. Benfica, N. Maximiano, A.M. Nucifora, J. Thurlow Higher fuel and food prices: impacts and responses for Mozambique Agric. Econ., 39 (2008), pp. 497- 511; https://doi.org/10.1111/j.1574-0862.2008.00355.x

Auer, R. A., Levchenko, A. A., & Sauré, P. (2019). International inflation spillovers through input linkages. Review of Economics and Statistics, 101(3), 507-521.; DOI 10.3386/w23246

Ábel I. – Bognár G. – Lóga M. – Szabó I. A. (2024) Változások az infláció magyarázatában. Pénzügyi Szemle 2024/1. szám; DOI: https://doi.org/10.35551/ PFQ_2024_1_6

Bareith T. – Fertő I. (2023). Stabilizálhatja-e a monetáris politika az élelmi szer-inflációt? Statisztikai Szemle 101, évfolyam 4. szám, pp. 354-380.; https:// doi.org/10.20311/stat2023.04.hu0354

Bareith, T. - Csonka, A. (2022) „Dynamics of Competition in the Hungarian Poult-ry Industry”, AGRIS on-line Papers in Economics and Informatics, Vol. 14, No. 2, pp. 15-29. ISSN 1804-1930. DOI 10.7160/aol.2022.140202.

Barrett, C. D., P.A. Dorosh Farmers’ welfare and changing food prices: nonpa rametric evidence from rice in Madagascar Am. J. Agric. Econ., 7 (3) (1996), pp. 656-669

Bareith, T. - Csonka, A. (2019) Profitperzisztencia vizsgálata a magyar ser-tésszek torban. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 66 (7-8). pp.; http://dx.doi.org/10.18414/ KSZ.2019.7-8.847

Botos, K. (2023) Infláció és pénzügyeink. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINAN CE QUARTERLY (1963-), 69 (4). pp. 84-94. ISSN 0031-496X; DOI: https://doi. org/10.35551/PFQ_2023_4_5

Goodhart, C. – Pradhan, M. (2017) Demographics will reverse three multide cade global trends. Letöltés dátuma: 2022.11.20. http://eprints.lse.ac.uk/84208/1/ Goodhart_Demographics%20will%20reverse_2017.pdf

Cravino, J., & Levchenko, A. A. (2017). Multinational firms and international busi ness cycle transmission. The Quarterly Journal of Economics, 132(2), 921-962.; DOI:10.1093/qje/qjw043

Fellner Á (2023): Megbukott az unortodox gazdaságpolitika. https://utodaink-jo voje.hu/ gazdasag/az_unorthodoxia_kudarca.pdf

Hajnal M. – Várhegyi J. (2016) Infláció. Letöltés dátuma: 2022.10.16. https://www. mnb.hu/letoltes/mnb-oktatasi-fuzetek-inflacio-2016majus.pdf

Karsai, G. (2023). GKI Gazdaságkutató Zrt.: Idén 0, 5 százalékos visszaesés és 19 százalékos infláció várható. KÜLGAZDASÁG, 67(3-4), 32-52.; https://doi. org/10.47630/KULG.2023.67.3-4.32

Kharroubi, E., & Smets, F. (2024). Monetary policy with profit-driven inflation (No. 1167). Bank for International Settlements.

KSH 2024a: Korfa; Letöltve 2024.04.21 https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/ orszag.html

KSH 2024b: A fogyasztóiár-index fogyasztási főcsoportok szerint és a nyugdíjas fogyasztóiár-index; Letöltve 2024.04.03. https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/ hu/ara0002.html

KSH 2024c Infláció radar 2022. december Fogyasztóiár-indexek a kiadások cso portjai szerint Letöltve 2024.04.03. https://www.ksh.hu/interaktiv/fogyar_radar/ index.html

Molnár György 2014: Miért lehet magasabb az érzékelt infláció a valóságnál? https://www.mnb.hu/letoltes/molnar-gyorgy-miert-lehet-magasabb-az-erze kelt-inflacio-a-valosagnal.pdf)

MNB 2023 Inflációs jelentés 2023. december. https://www.mnb.hu/letoltes/ hun-ir-digitalis-24.pdf; 50. oldal

MNB 2024a: Euro árfolyam Letöltés dátuma: 2024.03.07. https://www.mnb. hu/arfolyam-tablazat?deviza=rbCurrencySelect&devizaSelected=EUR&date from=2018.+02.+07.&datetill=2024.+03.+07.&order=1

MNB 2024b: Gyorselemzés az infláció alakulásáról. 2024. Február Letöltés dátu ma: 2024.03.01.

MNB 2024c: Az élelmiszerek fogyasztási súlya az infláció mérésében MNB sze rinti bontás; https://statisztika.mnb.hu/idosor-3678; 0203_mnbcsoportok ; Letöltés dátuma: 2024.03.01.

Matolcsy Gy. – Nagy M. – Palotai D. – Virág B. (2020) Infláció a digitális korban – Az infláció mérése és torzításai a 21. században. HITELINTÉZETI SZEMLE / FINANCIAL AND ECONOMIC REVIEW, 19 (1). pp. 5-36. ISSN 1588-6883 http:// doi.org/10.25201/HSZ.19.1.536

Moses K. Tule, Afees A. Salisu, Charles C. Chiemeke, Can agricultural commo dity prices predict Nigeria’s inflation?, Journal of Commodity Markets, Volume 16, 2019, 100087,ISSN 2405-8513, https://doi.org/10.1016/j.jcomm.2019.02.002.

Moncarz, P; Barone, S.; Descalzi, R. Shocks to the international prices of agricultu-ral commodities and the effects on welfare and poverty: a simulation of the exante long run effects for Uruguay Int. Econ., 156 (2018), pp. 136-155 December 2018

Nagy É. – Tengely V. (2018) The external and domestic drivers of inflation: the case study of Hungary. BIS Paper, (100j).. doi: 10.31477/rjmf.201803.49 2

Sipiczki, Z. - Parádi-Dolgos, A. - Varga, J. (2023) Analysis of the inflationary re distribution of consumption and wealth, evidence from Hungary. ACTA OECO NOMICA, 73 (1). pp. 129-143. ISSN 0001-6373

Spéder B. – Vonnák B.: Inflációs sokkok és dezinfláció: stilizált tények az elmúlt 50 év alapján Hitelintézeti Szemle, 22. évf. 3. szám, 2023. szeptember, 26–47. o.; https://doi.org/10.25201/HSZ.22.3.26

Petschnig, M. Z. (2023). 2022: Határozott inflációerősödés, főként belső okokból. KÜLGAZDASÁG, 67(1-2), 130-135. https://real.mtak.hu/180842/1/K16_Pet schnig_d1ec8be9f1.pdf; https://doi.org/10.47630/KULG.2023.67.1-2.130

Várhegyi, É. (2023). Hiteltelen politika, beragadó infláció. KÜLGAZDASÁG: A KOPINT KONJUNKTÚRA KUTATÁSI ALAPÍTVÁNY FOLYÓIRATA, 67(1-2), 164-168. https://real.mtak.hu/180374/1/K20_Varhegyi_800268d371.pdf; https:// doi.org/10.47630/KULG.2023.67.1-2.164

/2022. (I. 14.) Korm. rendelet az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról