A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében

Empirical Results Based on 2018 Representative Data

Szerzők

  • Erzsébet Németh Budapesti Metropolitan Egyetem, Állami Számvevőszék
  • Boglárka Zsótér Budapesti Corvinus Egyetem
  • Dániel Béres Budapesti Metropolitan Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_8

Kulcsszavak:

pénzügyi sérülékenység, pénzügyi kultúra, pénzügyi attitűdök, A13, D03, D12, I22

Absztrakt

Tanulmányunk célja bemutatni a pénzügyisérülékenység-mutató megalkotásának hátterét és módszerét, valamint ez alapján feltárni azokat a demográfiai, szociodemográfiai, tudás-, viselkedés- és attitűdbeli tényezőket, amelyek szignifikáns összefüggést mutatnak a pénzügyi sérülékenységgel. Elemzésünk az OECD 2018-as adatain (1001 elemszámú reprezentatív minta) alapul. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a nemzetközi szakirodalomban található, a pénzügyi sérülékenységgel összefüggésbe hozható változókon túl érdemes további, főként tudásbeli, valamint magatartással és attitűddel kapcsolatos változókat is bevonni. Elemzésünk élesen rámutat, hogy a jövedelem növekedése csökkenti ugyan a pénzügyi sérülékenységet, de a magasabb elkölthető összeg nem növeli a pénzügyi tudatosságot. A kutatás egyik legfőbb eredménye a pénzügyi attitűdök és a pénzügyi sérülékenység közötti összefüggések feltárása. Elemzésünk azt mutatja, hogy a pénzügyi sérülékenység kialakulásának hátterében az aktuális vágyak prolongálásának nehézsége jelentős tényező. A pénzügyileg sérülékeny csoportokra ugyanis nemcsak az jellemző, hogy megélhetési gondokkal küzdenek, hanem az is, hogy emellett nehézséget jelent számukra a pénzköltés kontrollálása is.

Hivatkozások

Al-mamun, a., Mazumder, m. n. H. (2015). Impact of microcredit on income, poverty, and economic vulnerability in Peninsular malaysia. Development in Practice, 25 (3), pp. 333–346, https://doi.org/10.1080/09614524.2015.1019339

Anderloni, l., Bacchiocchi, E., Vandone, D. (2012). Household financial vulnerability: an empirical analysis. Research in Economics, 66(3), pp. 284–296, https://doi.org/10.1016/j.rie.2012.03.001

Atkinson, a., Messy, F. a. (2012). Measuring Fi-nancial Literacy: Results of the OECD International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study. oECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, no. 15, oECD Publishing, Paris

Bárczi J., Zéman Z. (2015). a pénzügyi kultúra és annak anomáliái. Polgári Szemle, 11 (1–3) 23– 41. oldal

Daud, S. n. m., marzuki, a., ahmad, n., kefeli, Z. (2018). Financial Vulnerability and Its Determinants: Survey Evidence from malaysian Households. Emerging Markets Finance and Trade, 55 (9), https://doi.org/10.1080/1540496x.2018.1511421

Finney, a., Jentzsch, n. (2008). Consumer Financial Vulnerability: technical Report. European Credit Research, pp. 1–52

Furnham, Adrian F. (1984). many Sides of the Coin: The Psychology of money usage. Personality and Individual Differences, 5 (5), pp. 501–509, https://doi.org/10.1016/0191-8869(84)90025-4

Garman, E. t., Forgue, R. E. (2006). Personal finance. Boston: Houghton mifflin

Goldberg, H., Lewis, R. t. (1978). Money Madness: The Psychology of Saving, Spending, Loving and Hating Money. William morrow and Co., new york, https://doi.org/10.1016/0007-6813(78)90022-8

Guarcello, l., mealli, F., Rosati, F. C. (2010). Household vulnerability and child labor: the effect of shocks, credit rationing, and insurance. Journal of Population Economics, 23(1), pp. 169–198, https://doi.org/10.1007/s00148-008-0233-4

Hilgert, m. a., Hogarth, J. m., Beverly, S. G. (2003). Household Financial management: The Connection between knowledge and Behavior. Federal Reserve Bulletin, July 2003, pp. 309–322

Kolozsi P. P., Hoffmann m. (2016). a külső sérülékenység csökkentése monetáris politikai eszközökkel. a magyar nemzeti Bank jegybanki eszköz-tárának megújítása (2014–2016). Pénzügyi Szemle, (1) 9–34. oldal

Lewis, J., a. V. Lewis, S. (2014). Processes of vulnerability in England? Place, poverty and susceptibility. Disaster Prevention and Management, 23 (5), pp. 586–609, https://doi.org/10.1108/dpm-03-2014-0044

Luksander, a., Németh, E., Zsótér, B. (2017). Financial personality types and attitudes that affect financial indebtedness. International Journal of Social Science & Economic Research 2 (9), pp. 4687–4704, p. 18

Mathur, I. (1989). Personal finance. Cincinatti: South-Westen Publisihing

Nagy P., Tóth Zs. (2012). Értelem és érzelem. a lakossági ügyfelek gazdasági magatartása és a bankokkal kapcsolatos attitűdjei. Hitelintézeti Szemle, különszám, 13–24. oldal, letöltve: http://www. bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/10/13- 24-ig-nagy-toth.pdf

Németh E., Zsótér B., Luksander a. (2017). a 18-35 évesek pénzügyi kultúrája – a pénzügyi sérülékenység háttértényezői. Esély, 2017/3. 3–34. oldal

Németh, E., Zsótér, B. (2019). anxious spenders: Background factors of financial vulnerability. Eco-nomics and Sociology, 12 (2) pp. 147–169, p. 23, https://doi.org/10.14254/2071-789x.2019/12-2/9

Németh E., Béres D., Huzdik k., Zsótér B. (2016). Pénzügyi személyiségtípusok magyarországon. kutatási módszerek és primer eredmények. Hitelintézeti Szemle, 15 (2), 153–172. oldal

Poh, l. m., Sabri m. F. (2017). Review of Finan-cial Vulnerability Studies. Archives of Business Rese-arch, 5 (2), pp. 127–134

Schofield, D. J., Percival, R., Passey, m. E., Shrestha, R. n., Callander, E. J., kelly, S. J. (2010). The financial vulnerability of individuals with diabetes. The British Journal of Diabetes and Vascular Disease, 10(6), pp. 300–304, https://doi.org/10.1177/1474651410385864

Tang, t. l. P. (1992). The meaning of money Revisited. Journal of Organizational Behavior, 13 (2), pp. 197–202, https://doi.org/10.1002/job.4030130209

Xiao, J. J. (2010). Consumer Financial Capability and Well-being. In: Xiao, J. J. (ed) Handbook of Consumer Finances Research. Springer Internatio-nal Publishing Schwitzerland

Xiao, J. J., o’neill, B., Prochaska, J. m., kerbal, C. m., Brennan, P., Bristow, B. J. (2004). a consumer education program based on the transtheoretical model of change. International Journal of Consumer Studies, 28 (1), pp. 55–65, https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2004.00334.x

Yamauchi, k. t., Templer, D. J. (1982). the Development of a money attitude Scale. Journal of Personality Assessment, 46 (5), pp. 522–528, https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4605_14

Yusof, S. a., Rokis, R. a., Jusoh, W. J. W. (2015). Financial fragility of urban households in malaysia. Journal Economi Malaysia, 49 (1), pp. 15–24, https://doi.org/10.17576/jem-2015-4901-02

Zsótér B., Németh E., Luksander a. (2017). a társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára. az oECD 2010-es és 2015-ös kutatási eredményeinek összehasonlítása. Pénzügyi Szemle, (2) 151–166. oldal

##submission.downloads##

Megjelent

2020-06-30

Hogyan kell idézni

Németh, E., Zsótér, B., & Béres, D. (2020). A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében: Empirical Results Based on 2018 Representative Data. Pénzügyi Szemle, 65(2). https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_8

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok