Kompetenciák a pénzügyek területén – lakossági felmérés tapasztalatai

Szerzők

  • Réka Szobonya Budapesti Gazdasági Egyetem

Kulcsszavak:

pénzügyi kultúra, digitalizáció, digitális kompetenciák, D14, G50, G51, G53

Absztrakt

A világméretű Covid-járvány idején megnőtt a digitális pénzügyi szolgáltatások alkalmazási gyakorisága, aminek egyik oka lehet a fertőzéstől való félelem, amely mögött nem feltétlenül húzódik körültekintő tájékozódás. Az egyre inkább digitalizálódó pénzpiacon való eligazodáshoz a pénzügyi ismereteken túl elengedhetetlen a termékek igénybevételéhez szükséges eszközök, kompetenciák megléte. A pandémia kitörése előtt, 2019 nyarán lezajlott lakossági felmérésben vizsgáltam a pénzügyek intézésével kapcsolatos digitális kompetenciák szintjét, összefüggéseit a pénzügyi tudásszinttel, az elektronikus pénzügyi szolgáltatások használatával. Kutattam a nemek közötti esetleges eltéréseket a digitális kompetenciák szegmenseiben és összességében, valamint vizsgáltam, hogy a digitális eszközök használata független-e a személyek demográfiai jellemzőitől. Feltételeztem, hogy a kompetenciák területén a nők eredményei nem maradtak el a férfiakétól, viszont a lakhely fejlettségi szintje összefüggésben van a digitális pénzügyi eszközök igénybevételével.

Hivatkozások

Bay, C., Catasú, B., Johed, G. (2012). Situating Financial Literacy Critical Perspectives on Account ing. 25 (2014) pp. 36–45, http://su.diva-portal.org/ smash/get/diva2:1201433/FULLTEXT01.pdf (le töltés dátuma: 2019. augusztus 2.)

Bernheim, D. (1998). Financial Illiteracy, Edu cation and Retirement Saving In Living with Defined Contribution Pensions. ed.: Olivia S. Mitchell, Sylvester Schieber, Philadelphia: Uni versity of Pennsylvania Press pp. 38–68, http:// pensionresearchcouncil.wharton.upenn.edu/wp content/uploads/2015/09/0-8122-3439-1-3.pdf (le töltés dátuma: 2019. augusztus 7.)

Bowen, C. F. (2002). Financial Knowledge of Teens and Their Parents. Financial Counseling and Planning, Vol. 13, No. 2, pp. 93–102, http:// citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1. 1.631.362&rep=rep1&type=pdf (letöltés dátuma: 2018. augusztus 13.)

Cámara, N., Tuesta, D. (2014). Measuring Financial Inclusion: A Multidimensional In dex. Working Paper, N 14/26 Madrid, September 2014, https://www.researchgate.net/ publication/291356924_Measuring_financial_ inclusion_a_multidimensional_index, (letöltés dá tuma: 2019. július 25.)

Carretero, S., Vuorikari, R., Punie, Y. (2017). DigComp 2.1: The Digital Competence Framework for Citizens with Eight Proficiency Levels and Examples of Use. Publications Offi ce of the European Union, http://publications.jrc. ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC106281/ web-digcomp2.1pdf_(online) pdf (letöltés dátuma: 2017. december 15.)

Gallardo-Echenique, E. E., de Oliveire, J. M., Marqués-Molias, L., Esteve-Mon, F. (2015). Digital Competence in the Knowledge So ciety. MERLOT, Journal of Online Learning and Teaching, Vol. 11, No. 1, March 2015 https://www. researchgate.net/publication/273945449_Digital_ Competence_in_the_Knowledge_Society, (letöltés dátuma: 2019. augusztus 15.)

Godhe, A-L. (2018). Digital Literacies or Di gital Competence: Conceptualizations in Nordic Curricula. Media and Communication (ISSN: 2183– 2439) 2019, Volume 7, Issue 2, pp. 1–11, https:// www.researchgate.net/publication/333532077_ Digital_Literacies_or_Digital_Competence_ Conceptualizations_in_Nordic_Curricula (letöltés dátuma: 2019. szeptember 11.), https://doi.org/10.17645/mac.v7i2.1888

Hilgert, M., Hogarth, J., Beverley, S. (2003). Household Financial Management: The Connection between Knowledge and Behavior Technical Report, Federal Reserve Bulletin, pp. 309–322, https://www. federalreserve.gov/pubs/bulletin/2003/0703lead.pdf (letöltés dátuma: 2019. augusztus 7.)

Hung, A., Parker, A. M., Yoong, J. K. (2009). Defining and Measuring Financial Literacy. Working Paper, WR-708 September 2009 https://www.rand. org/content/dam/rand/pubs/working_papers/2009/ RAND_WR708.pdf (letöltés dátuma: 2019. au gusztus 7.)

Lusardi, A. (2008). Financial literacy: An essential tool for informed consumer choice? Dartmouth College, Working Paper, https:// www.dartmouth.edu/~alusardi/Papers/Lusardi_ Informed_Consumer.pdf (letöltés dátuma: 2019. augusztus 7.)

Lusardi, A. (2012). Numeracy, Financial Literacy, and Financial Decision-Making. Numeracy, Vol. 5, No. 1, Article 2, https://www.nber.org/papers/ w17821 (letöltés dátuma: 2018. január 15.) http://dx.doi.org/10.5038/1936-4660.5.1.2

Lusardi, A., Tufano, P. (2008). Debt Literacy, Financial Experiences, and Overindebtedness. Dartmouth Working Paper, http://www.dartmouth. edu/~alusardi/Papers/lusardi_tufano.pdf (letöltés dátuma: 2019. augusztus 7.)

Mandell, L. (2007). Financial Literacy of High School Students. In J. J. Xiao (Ed.), Handbook of Consumer Finance Research, pp. 163–183 New York, NY: Springer, https://ahmadladhani.files.wordpress. com/2009/10/handbook_of_cfr.pdf (letöltés dátu ma: 2019. augusztus 7.)

Martin, A., Grudziecki, J. (2006). DigEuLit: Concepts and tools for digital literacy development. ITALICS, Innovation in Teaching and Learning in Information and Computer Sciences, 5(4), pp. 249–267, https://www.tandfonline.com/doi/ pdf/10.11120/ital.2006.05040249 (letöltés dátuma: 2019. szeptember 17.)

Moore, D. (2003). Survey of Financial Literacy in Washington State: Knowledge, Behavior, Attitudes, and Experiences. Technical Report, Social and Economic Sciences Research Center, Washington State University, pp. 3–39, https://www.researchgate. net/publication/265728242_Survey_of_Finan cial_Literacy_in_Washington_State_Knowledge_ behavior_Attitudes_and_Experiences (letöltés dátuma: 2019. augusztus 7.)

Potóczki J. (2017). A magyar lakosság pénz ügyi kultúrájának szintje az öngondoskodás tükrében – nemzetközi és hazai kutatási eredmények In: Far kas Beáta – Pelle Anita (szerk.) 2017. Várakozások és gazdasági interakciók. JATEPress, Szeged, 157– 170. oldal, http://acta.bibl.u-szeged.hu/49707/1/ gtk_2017_157-170.pdf (letöltés dátuma: 2019. szeptember 10.)

Remund, D. L. (2010). Financial Literacy Explicated: The Case for a Clearer Definition in an Increasingly Complex Economy. The Journal of Consumer Affairs, Vol. 44, No. 2, pp. 276–294, https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01169.x (letöltés dátuma: 2017. augusztus 1.)

A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és al kalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról, Magyar Közlöny 2020. évi 17. szám 290 – 446. oldal

ANZ Bank (2009). ANZ Survey of Adult Financial Literacy in Australia. Accessed March 11, https://www.anz.com/Documents/AU/Aboutanz/ AN_5654_Adult_Fin_Lit_Report_08_Web_ Report_full.pdf (letöltés dátuma: 2019. augusztus 7.)

Broadband Commision (2017). Working Gro up on Education—Digital Skills for Life and Work. Paris: UNESCO, https://unesdoc.unesco.org/ ark:/48223/pf0000259013 (letöltés dátuma: 2019. szeptember 28.)

##submission.downloads##

Megjelent

2021-06-30

Hogyan kell idézni

Szobonya, R. (2021). Kompetenciák a pénzügyek területén – lakossági felmérés tapasztalatai . Pénzügyi Szemle, 66(2). Elérés forrás https://journals.lib.uni-corvinus.hu/index.php/penzugyiszemle/article/view/1242

Folyóirat szám

Évf. 66 szám 2 (2021)

Rovat

FÓKUSZ - Pénzügyi és számviteli kompetenciák

License

Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.