Lakossági zöldpénzügyek: fókuszban a kereslet
Kulcsszavak:
lakossági pénzügyek, zöldpénzügyek, pénzügyi műveltség, pénzügyi attitűd, énkép, A13, D14, G5, J11, G53, Q56Absztrakt
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttműködése keretében készült lakossági kérdőíves felmérésben a következő fő kutatási kérdésekre kerestünk választ: 1) a lakosság környezetvédelmi és pénzügyi ismeretei és attitűdje milyen kapcsolatban áll a zöldpénzügyi termékek iránti kereslettel, 2) mennyire jelentős (ár)támogatással lehet a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni. Ezek mellett a lakosság zöld- és pénzügyi ismerete, valamint attitűdje egyéb összefüggéseit is fel kívántuk tárni. A vizsgálat során összegző indexeket és indikátorokat kreáltunk a főbb kérdések vizsgálatára, ezek képezték az elemzés alapját. A magyar lakosság a környezetvédelemhez általában pozitívan viszonyul. A válaszadók zöldismereteiket inkább túl-, pénzügyi ismereteiket és óvatosságukat pedig inkább alulértékelik. A pénzügyi és zöldismeret és -attitűd szempontjából is az iskolázottság és a pénzügyi műveltség a legmeghatározóbb. A személyes zöldattitűd kapcsán elmondható, hogy a hétköznapokban az anyagi lehetőségek adta pragmatizmus a döntő. A pénzügyi termékek iránti keresletre az árazás, ezen kívül az indexek közül a zöld- és pénzügyi ismeretek, a demográfiai változók közül pedig az életkor hat leginkább. A kapott eredmények alapján csak egy jelentősebb ártámogatással lehetne a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni.
Hivatkozások
Bethlendi, A., Mérő, K. (2020). Changes in the Structure of Financial Intermediation – Eastern-Central European Developments in the Light of Global and European Trends. DANUBE: Law, Economics and Social Issues Review, 11(4), pp. 283–299
Breitenfellner, A., Hasenhüttl, S., Lehmann, G., Tschulik, A. (2020). Green finance– opportunities for the Austrian financial sector. Financial Stability Report 40. OeNB. pp. 45–61, Online: https://www.oenb.at/dam/jcr:314567c2-c4c9-4521-8153-bbb55150d159/05_FS R_40_ Green_finance.pdf, Letöltve: 2020. december 10.
Cui, H., Wang, R., Wang, H. (2020). An evolutionary analysis of green finance sustainability based on multi-agent game. Journal of Cleaner Production, 269, Online: https://www.sciencedirect. com/science/article/pii/S0959652620318461, Letöltve: 2021. június 25., https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.121799
Gáthy, A. (2004). On the Knowledge of University Students About the Strategies of National Sustainable Development. Acta Agraria Debreceniensis, 13, pp. 232–240, https://doi.org/10.34101/actaagrar/13/3416
Havas P., Varga A. (2009). A környezeti neveléstől a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata felé. Online: https://ofi.oh.gov.hu/havas-peter-vargaattila-kornyezeti-nevelestol-fenntarthatosagpedagogiai-gyakorlata-fele, Letöltve: 2021. június 22.
Horváthné Kökény A., Széles Zs. (2014). Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit? Pénzügyi Szemle, 59(4), 457–475. oldal
Huzdik K., Béres D., Németh E. (2014). Pénzügyi kultúra versus kockázatvállalás empirikus vizsgálata a felsőoktatásban tanulóknál. Pénzügyi Szemle, 59(4), 476–488. oldal
Kollarics, T., Molnár, K., Hartl É. (2021). Exploring knowledge and behaviour patterns related to sustainability. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 11(1), pp. 111–139, https://doi.org/10.24368/jates.v11i1.226
Lentner Cs., Szegedi K., Tatay T. (2015). A központi bankok társadalmi felelőssége. Vezetéstudomány, XLVI (9–10), 35–47. oldal, Online: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2145/1/VT_2015n910p35.pdf, Letöltve: 2021. június 25.
Németh E., Vargha B. T., Domokos K. (2020). Pénzügyi kultúra. Kik, kiket és mire képeznek? Összehasonlító elemzés 2016–2020. Pénzügyi Szemle, 65(4), 554–582. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ _2020_4_7
Novikova, A., Amecke, H., Stelmakh, K., Buchner, B., Juergens, I. (2013). The landscape of climate finance in Germany: a case study on the residential sector. ACEEE Summer Study proceedings, pp. 1555–1565
Röstel, D. (2019). How safe are sustainable investments? BaFin Survey. Online: https://www.bafin.de/SharedDocs/Veroeffentlichungen/EN/Fachartikel/2019/fa_bj_1906_nachhaltige_ Geldanlage_en.html, Letöltve: 2021. június 25.
Valkó K. (2003). Fenntartható/környezetbarát fogyasztás és a magyar lakosság környezeti tudata. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 18, Online: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/139/1/18_szam.pdf, Letöltve: 2021. június 25.
Vértesy L. (2021). Lakossági zöldpénzügyi felmérés – elsődleges eredmények. Budapesti Mű szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, GTK. Online: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3895565, Letöltve: 2021. augusztus 1.
European Commission. (2020). Special Eurobarometer 501 survey on Attitudes of European citizens towards the Environment. Online: https://data.europa.eu/data/datasets/s2257_92_4_501_eng?locale=en, Letöltve: 2021. június 25.
IFC (2017). Green Finance: a Bottom-Up Approach to Track Existing Flows. International Finance Corporation, Washington, D.C. Online: https://documents.worldbank.org/en/ publication/documents-reports/documentdeta il/788041573021878350/full-report, Letöltve: 2021. június 20.
MNB (2021). Zöld pénzügyi jelentés. Online: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/zoldpenzugyi- jelentes, Letöltve: 2021. június 25.
OECD (2020). OECD/INFE 2020 International Survey of Adult Financial Literacy. Online: https://www.oecd.org/financial/education/oecdinfe-2020-international-survey-of-adult-financialliteracy. pdf, Letöltve: 2021. június 20.
OECD (2021). Accessing and Using Green Finance in the Kyrgyz Republic: Evidence from a Household Survey, Green Finance and Investment, OECD Publishing, Paris, Online: https://www.oecd.org/finance/accessing-and-using-greenfinance-in-the-kyrgyz-republic-6233a44f-en.htm, Letöltve: 2021. július 23., https://doi.org/10.1787/6233a44f-en
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
